Tajvanon születtem.
Különféle vegyesboltok piacán
cseperedtem fel,
és szeretek éjszakai piacokra járni.
Ezeknek a piacoknak energiájuk van,
szeretem a színeit, fényeit, a játékokat,
és minden váratlan dolgot,
amit találok, bármikor megyek oda,
mint például görögdinnyét
szívószál antennákkal,
vagy mohikánfrizurás kutyusokat.
Ahogy kezdtem felnőni,
szerettem szétszerelni a játékokat,
bármelyiket, amit
a ház körül találtam,
mint a testvérem légpuskáját,
mikor nem volt otthon.
Ugyanakkor, feltaláló
és játszótermeket
rendeztem be nagy örömmel
az embereknek.
Ezekbe a korai installációkba
műanyag lemezeket,
és nejlonzacskókat vittem,
amiket a boltokban,
vagy a ház körül találtam.
Használtam például szövegkiemelőt,
vízzel keverve, műanyag csöveken
átpumpálva,
megalkotva ezeket a világító
keringtető rendszereket
hogy az emberek
élvezettel sétáljanak benne.
Szeretem ezeket az anyagokat
a kinézetük
és érzetük miatt,
és mert megfizethetők.
Szerettem testrészekre rakható
szerkezetet is készíteni.
Kamera LED lámpákat
gumikötéllel csatoltam a derekamra,
és így videóztam le a köldököm,
hogy más nézőpontból
láthassam, mit csinál.
(Nevetés)
Szeretek háztartási
eszközöket is átalakítani.
Ez egy automata
éjjeli lámpa.
Talán maguknak is van ilyen otthon.
Kivágtam a fényérzékelőt,
hozzáadtam egy hosszabbító vezetéket,
és modellező gyurmát használva,
a tévére ragasztottam.
Aztán levideóztam a szemem,
és a pupillámat használva,
becsaptam a szenzort,
hogy azt higgye, éjszaka van,
így hát felkapcsolja az izzót.
A szemfehérjével és a szemhéjjal,
becsapom a szenzort,
hogy azt higgye, nappal van,
így le fogja kapcsolni a világítást.
Különböző típusú szemeket
akartam összegyűjteni.
Tehát megépítettem
ezt az eszközt kerékpáros sisakokból,
néhány izzót és tévéket használva.
Másoknak egyszerűbb lenne
a sisakot viselni,
és -emígy rögzíteni a szemeiket.
Ez az eszköz lehetővé teszi,
hogy -- képletesen szólva --
mások szemeit felcserélve,
a szemek sokféleségét használhatom
a többi szobromhoz.
Ennek a szobornak négy szeme van.
Mindegyik szem más eszközt felügyel.
Ez a szem csak forog körbe
egy tévékészülékben.
Ez a szem felfúj egy műanyag csövet.
Ez a szem egy videót néz,
amiben egy másik darab készül.
S ez a két szem világító vizet aktivál.
Az alkotások közül
többet kiállítottak
múzeumokban, biennálékon,
és triennálékon,
szerte a világon.
Szeretem a tudományt és a biológiát.
2007-ben egy
kutatói közösséget szerveztem,
a Smithsonian
Természettörténeti Múzeumban,
kettős világítású élőlényeket
figyelve az óceánban.
Szeretem ezeket az élőlényeket,
azt ahogy kinéznek, a tapintásukat.
Puhák és sikamlósak,
elbűvölt, ahogy a fényüket használják
az élő környezetükben,
a párjuk vonzására, önvédelemre,
vagy a táplálék csalogatására.
Ez a kutatás különböző módon
inspirálta a munkámat
mint például mozdulatok,
vagy más-más fényminták.
Így hát elkezdtem összegyűjteni számos
különböző típusú anyagot a műtermembe,
csak kísérleti célból
kipróbálni ezt, meg azt,
és látni, milyen lényeket
tudok létrehozni.
Sok számítógép-hűtőventilátort használtam.
Egyszerűen csak összekapcsoltam őket,
hogy lássam mi történik.
Ez egy 750 négyzetméteres installáció,
számos különféle lényből összerakva.
Némelyikük a mennyezetről lóg le,
mások a padlón vannak.
Távolról földönkívülieknek tűnnek,
de amikor közelebbről megnézzük,
látjuk, hogy fekete szemeteszsákból,
vagy műanyag ételdobozokból készültek.
Meg szeretném osztani önökkel,
hogy hogyan tudnak közönséges dolgok
mágikussá és bámulatossá válni.
(Taps)
Köszönöm.
(Taps)