WEBVTT

00:00:06.999 --> 00:00:09.034
Mi a tudat?

00:00:09.034 --> 00:00:11.828
Képes-e egy gép valóban gondolkodni?

00:00:11.828 --> 00:00:15.114
Az elme csupán 
idegsejtek hálózata az agyban?

00:00:15.114 --> 00:00:18.757
Vagy van a mélyén valami
megfoghatatlan szikra?

00:00:18.757 --> 00:00:21.325
Sokak számára lényegi kérdések ezek

00:00:21.325 --> 00:00:24.352
a mesterséges értelem 
jövőjével kapcsolatban.

00:00:24.352 --> 00:00:29.539
Ám Alan Turing brit informatikus
mellőzte mindezeket a kérdéseket,

00:00:29.539 --> 00:00:31.850
és egy jóval egyszerűbbre koncentrált:

00:00:31.850 --> 00:00:35.269
képes-e a számítógép
úgy beszélgetni, mint egy ember?

00:00:35.269 --> 00:00:39.295
A kérdés a mesterséges értelem 
mérésének ötletéhez vezetett,

00:00:39.325 --> 00:00:43.316
ami később Turing-teszt 
néven vált ismertté.

00:00:43.316 --> 00:00:47.311
A Computing Machinery and Intelligence 
című, 1950-ben megjelent tanulmányában

00:00:47.311 --> 00:00:49.814
Turing egy próba ötletével állt elő:

00:00:49.814 --> 00:00:53.906
Egy bíráló írásban beszélget
nem látható játékosokkal,

00:00:53.906 --> 00:00:56.382
majd értékeli a válaszaikat.

00:00:56.382 --> 00:01:00.409
A próba akkor sikeres, ha egy számítógép
be tud állni az egyik játékos helyére úgy,

00:01:00.409 --> 00:01:03.857
hogy a csere jóformán észrevétlen
a végeredmény szempontjából.

00:01:03.857 --> 00:01:06.816
Azaz egy számítógépet
akkor tekinthetnénk értelmesnek,

00:01:06.816 --> 00:01:12.513
ha úgy beszélgetne, hogy az nem lenne
megkülönböztethető az emberi csevegéstől.

00:01:12.513 --> 00:01:14.667
Turing jóslata szerint
2000-re odáig jutunk,

00:01:14.667 --> 00:01:20.622
hogy a 100 MB memóriájú gépek
könnyedén kiállják majd ezt a próbát.

00:01:20.622 --> 00:01:22.786
De a jóslat talán elhamarkodott volt.

00:01:22.786 --> 00:01:25.840
Bár a mai számítógépeknek 
ennél jóval nagyobb a memóriájuk,

00:01:25.840 --> 00:01:27.643
csak kevesen mentek át a teszten,

00:01:27.643 --> 00:01:29.508
és amelyek sikerrel vették az akadályt,

00:01:29.508 --> 00:01:33.208
azok inkább a bírálók ügyes átejtésének
köszönhették a sikert,

00:01:33.208 --> 00:01:36.174
nem pedig a lenyűgöző
számítási képességeiknek.

00:01:36.174 --> 00:01:39.096
Bár soha nem tesztelték élesben,

00:01:39.096 --> 00:01:43.865
az első némileg sikeresnek mondható
program az ELIZA volt.

00:01:43.865 --> 00:01:46.412
Egy viszonylag rövid és egyszerű
program használatával

00:01:46.412 --> 00:01:50.434
sikerült sokakat félrevezetnie úgy,
hogy egy pszichológust utánozva

00:01:50.434 --> 00:01:52.395
beszédre biztatta beszélgetőtársait,

00:01:52.395 --> 00:01:55.905
és visszadobta nekik tulajdon kérdéseiket.

00:01:55.905 --> 00:01:59.412
A PARRY nevű másik korai program
más irányból közelítette meg a kérdést,

00:01:59.412 --> 00:02:02.213
és egy paranoid skizofrént utánzott,

00:02:02.213 --> 00:02:07.939
aki folyton beprogramozott mániáira
terelte a szót.

00:02:07.939 --> 00:02:12.803
ELIZA és PARRY sikere felhívta a figyelmet
a teszt egyik gyenge pontjára.

00:02:12.803 --> 00:02:17.433
Mégpedig arra, hogy gyakran tulajdonítunk
értelmet egy sor olyan dolognak,

00:02:17.433 --> 00:02:21.076
amelyek valójában nem értelmesek.

00:02:21.076 --> 00:02:24.289
Mindenesetre az olyan éves versenyek,
mint a Loebner-díj

00:02:24.289 --> 00:02:26.009
formálisabbá tették a tesztet.

00:02:26.009 --> 00:02:28.155
A bírálók itt előre tudják,

00:02:28.155 --> 00:02:32.019
hogy egyes csevegőtársaik gépek lesznek.

00:02:32.019 --> 00:02:33.920
És bár a csevegőrobotok egyre jobbak,

00:02:33.920 --> 00:02:39.096
a programozóik gyakran nyúlnak vissza
az ELIZA- és a PARRY-szerű stratégiákhoz.

00:02:39.096 --> 00:02:41.132
Catherine, az 1997-es díj nyertese

00:02:41.132 --> 00:02:45.213
képes volt elképesztő összeszedetten
és értelmesen beszélgetni,

00:02:45.213 --> 00:02:49.175
de leginkább csak akkor, ha a bíráló 
Bill Clintonról akart csevegni.

00:02:49.175 --> 00:02:51.813
Egy későbbi nyertes, Eugene Goostman

00:02:51.813 --> 00:02:55.549
egy 13 éves ukrán fiút személyesített meg,

00:02:55.549 --> 00:02:59.570
úgyhogy a bírálók a nyelvi nehézségeknek
és a kulturális különbségeknek tudták be

00:02:59.570 --> 00:03:02.916
a robot csapongását
és esetlen nyelvtani szerkezeteit.

00:03:02.916 --> 00:03:07.135
Eközben más programok,
pl. a Cleverbot, más taktikát alkalmaztak:

00:03:07.135 --> 00:03:11.740
valódi beszélgetések nagy adatbázisait
elemezték statisztikai módszerekkel

00:03:11.740 --> 00:03:14.281
hogy megtalálják a legjobb válaszokat.

00:03:14.281 --> 00:03:17.530
Néhány gép meg is jegyzi 
a korábbi beszélgetéseket,

00:03:17.530 --> 00:03:20.915
így idővel képes a fejlődésre.

00:03:20.915 --> 00:03:25.066
De míg Cleverbot egyes válaszai
hihetetlenül emberien hangzanak,

00:03:25.066 --> 00:03:27.092
a következetes személyiség hiánya

00:03:27.092 --> 00:03:30.245
és az, hogy új témákkal 
nem tud mit kezdeni,

00:03:30.245 --> 00:03:32.858
rögtön leleplezik a programot.

00:03:32.858 --> 00:03:36.112
Ki gondolta volna Turing idejében,
hogy a mai számítógépek

00:03:36.112 --> 00:03:38.201
képesek lesznek űrrepülőket irányítani,

00:03:38.201 --> 00:03:40.518
kényes műtéteket végrehajtani,

00:03:40.518 --> 00:03:42.807
és bonyolult egyenleteket megoldani,

00:03:42.807 --> 00:03:46.310
de még mindig elvéreznek majd
a legegyszerűbb csevegés során?

00:03:46.310 --> 00:03:49.819
Az emberi nyelv
elképesztően összetett jelenség,

00:03:49.819 --> 00:03:53.524
amelyet a legnagyobb szótárakkal
sem lehet megragadni.

00:03:53.524 --> 00:03:57.993
A csevegőrobotok képesek összezavarodni
szimpla szünetektől, mint pl. "öööö"

00:03:57.993 --> 00:04:00.415
vagy olyan kérdésektől,
amikre nincs helyes válasz.

NOTE Paragraph

00:04:00.415 --> 00:04:02.415
Egy sima mondat értelmezése, pl. hogy

00:04:02.415 --> 00:04:05.595
"Kivettem a gyümölcslevet a hűtőből,
és odaadtam neki,

00:04:05.595 --> 00:04:07.406
de elfelejtettem megnézni a dátumot",

00:04:07.406 --> 00:04:12.872
rengeteg mögöttes tudást
és ösztönös értést feltételez.

00:04:12.872 --> 00:04:15.503
Az emberi beszélgetés utánzásához,
úgy tűnik, hogy talán

00:04:15.503 --> 00:04:19.112
nem elég csak a gép memóriáját
és a processzor sebességét növelni,

00:04:19.112 --> 00:04:21.623
és ahogy közeledünk Turing célja felé,

00:04:21.623 --> 00:04:26.483
végül talán szembe kell néznünk a tudattal
kapcsolatos összes nagy kérdéssel.