1
00:00:06,999 --> 00:00:09,034
Mi a tudat?

2
00:00:09,034 --> 00:00:11,828
Képes-e egy gép valóban gondolkodni?

3
00:00:11,828 --> 00:00:15,114
Az elme csupán 
idegsejtek hálózata az agyban?

4
00:00:15,114 --> 00:00:18,757
Vagy van a mélyén valami
megfoghatatlan szikra?

5
00:00:18,757 --> 00:00:21,325
Sokak számára lényegi kérdések ezek

6
00:00:21,325 --> 00:00:24,352
a mesterséges értelem 
jövőjével kapcsolatban.

7
00:00:24,352 --> 00:00:29,539
Ám Alan Turing brit informatikus
mellőzte mindezeket a kérdéseket,

8
00:00:29,539 --> 00:00:31,850
és egy jóval egyszerűbbre koncentrált:

9
00:00:31,850 --> 00:00:35,269
képes-e a számítógép
úgy beszélgetni, mint egy ember?

10
00:00:35,269 --> 00:00:39,295
A kérdés a mesterséges értelem 
mérésének ötletéhez vezetett,

11
00:00:39,325 --> 00:00:43,316
ami később Turing-teszt 
néven vált ismertté.

12
00:00:43,316 --> 00:00:47,311
A Computing Machinery and Intelligence 
című, 1950-ben megjelent tanulmányában

13
00:00:47,311 --> 00:00:49,814
Turing egy próba ötletével állt elő:

14
00:00:49,814 --> 00:00:53,906
Egy bíráló írásban beszélget
nem látható játékosokkal,

15
00:00:53,906 --> 00:00:56,382
majd értékeli a válaszaikat.

16
00:00:56,382 --> 00:01:00,409
A próba akkor sikeres, ha egy számítógép
be tud állni az egyik játékos helyére úgy,

17
00:01:00,409 --> 00:01:03,857
hogy a csere jóformán észrevétlen
a végeredmény szempontjából.

18
00:01:03,857 --> 00:01:06,816
Azaz egy számítógépet
akkor tekinthetnénk értelmesnek,

19
00:01:06,816 --> 00:01:12,513
ha úgy beszélgetne, hogy az nem lenne
megkülönböztethető az emberi csevegéstől.

20
00:01:12,513 --> 00:01:14,667
Turing jóslata szerint
2000-re odáig jutunk,

21
00:01:14,667 --> 00:01:20,622
hogy a 100 MB memóriájú gépek
könnyedén kiállják majd ezt a próbát.

22
00:01:20,622 --> 00:01:22,786
De a jóslat talán elhamarkodott volt.

23
00:01:22,786 --> 00:01:25,840
Bár a mai számítógépeknek 
ennél jóval nagyobb a memóriájuk,

24
00:01:25,840 --> 00:01:27,643
csak kevesen mentek át a teszten,

25
00:01:27,643 --> 00:01:29,508
és amelyek sikerrel vették az akadályt,

26
00:01:29,508 --> 00:01:33,208
azok inkább a bírálók ügyes átejtésének
köszönhették a sikert,

27
00:01:33,208 --> 00:01:36,174
nem pedig a lenyűgöző
számítási képességeiknek.

28
00:01:36,174 --> 00:01:39,096
Bár soha nem tesztelték élesben,

29
00:01:39,096 --> 00:01:43,865
az első némileg sikeresnek mondható
program az ELIZA volt.

30
00:01:43,865 --> 00:01:46,412
Egy viszonylag rövid és egyszerű
program használatával

31
00:01:46,412 --> 00:01:50,434
sikerült sokakat félrevezetnie úgy,
hogy egy pszichológust utánozva

32
00:01:50,434 --> 00:01:52,395
beszédre biztatta beszélgetőtársait,

33
00:01:52,395 --> 00:01:55,905
és visszadobta nekik tulajdon kérdéseiket.

34
00:01:55,905 --> 00:01:59,412
A PARRY nevű másik korai program
más irányból közelítette meg a kérdést,

35
00:01:59,412 --> 00:02:02,213
és egy paranoid skizofrént utánzott,

36
00:02:02,213 --> 00:02:07,939
aki folyton beprogramozott mániáira
terelte a szót.

37
00:02:07,939 --> 00:02:12,803
ELIZA és PARRY sikere felhívta a figyelmet
a teszt egyik gyenge pontjára.

38
00:02:12,803 --> 00:02:17,433
Mégpedig arra, hogy gyakran tulajdonítunk
értelmet egy sor olyan dolognak,

39
00:02:17,433 --> 00:02:21,076
amelyek valójában nem értelmesek.

40
00:02:21,076 --> 00:02:24,289
Mindenesetre az olyan éves versenyek,
mint a Loebner-díj

41
00:02:24,289 --> 00:02:26,009
formálisabbá tették a tesztet.

42
00:02:26,009 --> 00:02:28,155
A bírálók itt előre tudják,

43
00:02:28,155 --> 00:02:32,019
hogy egyes csevegőtársaik gépek lesznek.

44
00:02:32,019 --> 00:02:33,920
És bár a csevegőrobotok egyre jobbak,

45
00:02:33,920 --> 00:02:39,096
a programozóik gyakran nyúlnak vissza
az ELIZA- és a PARRY-szerű stratégiákhoz.

46
00:02:39,096 --> 00:02:41,132
Catherine, az 1997-es díj nyertese

47
00:02:41,132 --> 00:02:45,213
képes volt elképesztő összeszedetten
és értelmesen beszélgetni,

48
00:02:45,213 --> 00:02:49,175
de leginkább csak akkor, ha a bíráló 
Bill Clintonról akart csevegni.

49
00:02:49,175 --> 00:02:51,813
Egy későbbi nyertes, Eugene Goostman

50
00:02:51,813 --> 00:02:55,549
egy 13 éves ukrán fiút személyesített meg,

51
00:02:55,549 --> 00:02:59,570
úgyhogy a bírálók a nyelvi nehézségeknek
és a kulturális különbségeknek tudták be

52
00:02:59,570 --> 00:03:02,916
a robot csapongását
és esetlen nyelvtani szerkezeteit.

53
00:03:02,916 --> 00:03:07,135
Eközben más programok,
pl. a Cleverbot, más taktikát alkalmaztak:

54
00:03:07,135 --> 00:03:11,740
valódi beszélgetések nagy adatbázisait
elemezték statisztikai módszerekkel

55
00:03:11,740 --> 00:03:14,281
hogy megtalálják a legjobb válaszokat.

56
00:03:14,281 --> 00:03:17,530
Néhány gép meg is jegyzi 
a korábbi beszélgetéseket,

57
00:03:17,530 --> 00:03:20,915
így idővel képes a fejlődésre.

58
00:03:20,915 --> 00:03:25,066
De míg Cleverbot egyes válaszai
hihetetlenül emberien hangzanak,

59
00:03:25,066 --> 00:03:27,092
a következetes személyiség hiánya

60
00:03:27,092 --> 00:03:30,245
és az, hogy új témákkal 
nem tud mit kezdeni,

61
00:03:30,245 --> 00:03:32,858
rögtön leleplezik a programot.

62
00:03:32,858 --> 00:03:36,112
Ki gondolta volna Turing idejében,
hogy a mai számítógépek

63
00:03:36,112 --> 00:03:38,201
képesek lesznek űrrepülőket irányítani,

64
00:03:38,201 --> 00:03:40,518
kényes műtéteket végrehajtani,

65
00:03:40,518 --> 00:03:42,807
és bonyolult egyenleteket megoldani,

66
00:03:42,807 --> 00:03:46,310
de még mindig elvéreznek majd
a legegyszerűbb csevegés során?

67
00:03:46,310 --> 00:03:49,819
Az emberi nyelv
elképesztően összetett jelenség,

68
00:03:49,819 --> 00:03:53,524
amelyet a legnagyobb szótárakkal
sem lehet megragadni.

69
00:03:53,524 --> 00:03:57,993
A csevegőrobotok képesek összezavarodni
szimpla szünetektől, mint pl. "öööö"

70
00:03:57,993 --> 00:04:00,415
vagy olyan kérdésektől,
amikre nincs helyes válasz.

71
00:04:00,415 --> 00:04:02,415
Egy sima mondat értelmezése, pl. hogy

72
00:04:02,415 --> 00:04:05,595
"Kivettem a gyümölcslevet a hűtőből,
és odaadtam neki,

73
00:04:05,595 --> 00:04:07,406
de elfelejtettem megnézni a dátumot",

74
00:04:07,406 --> 00:04:12,872
rengeteg mögöttes tudást
és ösztönös értést feltételez.

75
00:04:12,872 --> 00:04:15,503
Az emberi beszélgetés utánzásához,
úgy tűnik, hogy talán

76
00:04:15,503 --> 00:04:19,112
nem elég csak a gép memóriáját
és a processzor sebességét növelni,

77
00:04:19,112 --> 00:04:21,623
és ahogy közeledünk Turing célja felé,

78
00:04:21,623 --> 00:04:26,483
végül talán szembe kell néznünk a tudattal
kapcsolatos összes nagy kérdéssel.