Mi köze a francia forradalomnak ahhoz,
hogy a NASA 200 millió dolláros űrszondája
véletlenül becsapódott a Mars felszínébe?
Tulajdonképpen nagyon is sok.
A becsapódást két mértékrendszer
közötti átváltási hiba okozta:
az Egyesült Államokban használatos
mértékegységek
és azok SI vagy metrikus
megfelelői közötti.
Mi köze tehát ennek
a francia forradalomhoz?
Kifejtem.
A történelem nagy részében
az olyan egységek,
amelyek a gabona súlyát vagy egy kéz
hosszát mérik, helyről helyre változtak,
nem voltak pontosan meghatározottak.
Amellett, hogy a különböző vidékeken
eltérő mértékegységeket használtak,
átszámítási rendszerük is különbözött.
A késő-középkorig a hindu-arab
tízes alapú rendszer
többnyire átvette a római számok
és törtek szerepét Európában,
de a tudósok, mint pl. John Wilkins,
már kevésbé voltak sikeresek
a tízes átváltáson alapuló
mértékegységek terjesztésében.
Csak Franciaországban negyed millió
különböző mértékegységet használtak,
bármilyen nagyszabású változáshoz
valami nagy felfordulás kellett volna.
Ez a felfordulás 1789-ben megtörtént.
Ekkor a francia forradalom vezetői
nem csak a monarchiát döntötték meg.
Az egész társadalom
teljes átalakítására törekedtek
a felvilágosodás racionális elvei alapján.
Mikor az új kormány hatalomra került,
összeült a Tudományos Akadémia, hogy
megreformálja a mértékegységrendszert.
A régi mértékeket, melyeket helyi szokások
vagy a hatóság írt elő önkényesen,
természeti és matematikai alapú
összefüggésekkel helyettesítették.
Például a métert - ami görög kifejezés
a mérésre - úgy határozták meg,
hogy az Egyenlítő és az Északi-sark
közötti távolság 1/10 000 000-a.
Marquis de Condorcet szavaival élve
az új metrikus rendszer
"Mindenkinek, mindörökre" készült.
A mértékek szabványosítása
a forradalmárok számára
politikai előnyökkel is járt.
A nemesek már nem tudták úgy befolyásolni
a helyi mértékegységeket,
hogy több bért szedjenek a köznéptől, de
a kormány hatékonyabban szedte be az adót.
A tíznapos heteket tartalmazó
köztársasági naptárra való áttérés
a vasárnapok megszűntetésével
csökkentette az egyház hatalmát.
Az új rendszer bevezetése
nem volt egyszerű.
Sőt, némi felfordulással járt.
Az emberek az új mértékegységeket eleinte
párhuzamosan használták a régiekkel,
a köztársasági naptárat pedig
végül eltörölték.
Amikor Napóleon hatalomra került,
megengedte, hogy a kis üzletek során a
hagyományos mértékegységeket használják,
metrikus egységben kifejezve.
De a metrikus rendszer maradt szabványos,
hivatalosan használt
és elterjedt az egész kontinensen,
a francia határok mentén.
Míg Napóleon hatalma 8 évig tartott,
hatása sokkal tovább fönnmaradt.
Néhány európai ország visszatért régi
mértékeihez önállósága kifejezéseként.
Mások felismerték, hogy a nemzetközi
kereskedelem korában
a szabványok követése értéket jelent.
Miután Portugália és Hollandia
önként áttért a metrikus rendszerre,
más nemzetek is követték őket,
és a gyarmatbirodalommal együtt
terjedt a rendszer világszerte.
Franciaország fő riválisa,
Britannia ellenállt a forradalmi elveknek
és megtartotta a hagyományos egységeket.
De a következő két évszázadban a
Brit Birodalom lassan áttért,
először csak opcionálisan használva
a metrikus rendszert,
mielőtt fokozatosan hivatalossá tette.
Ez az átállás későn érkezett
a 13 volt gyarmat számára,
amelyek közben kivívták függetlenségüket.
Az Amerikai Egyesült Államok megragadt
a gyarmati múltjából adódó
angol mértékegységeknél,
és ma egy a három ország közül,
amelyik nem fogadta el teljesen
a metrikus rendszert.
Az áttérésre való minden sürgetés dacára
sok amerikai az olyan egységeket, mint
a láb és a font kézenfekvőbbnek találja.
Egyesek furcsa módon úgy tekintenek
az egykor forradalmi metrikus rendszerre,
mint az önfeladás globális szimbólumára.
Ennek dacára a tudomány és az orvoslás
a metrikus rendszert használja
szinte mindenütt, és állandóan
tökéletesíti az eredeti elvek alapján.
Hosszú ideig a szabványos egységek
meghatározására
gondosan őrzött mintatestek szolgáltak.
A fejlődő technológiának
és a pontosságnak köszönhetően
ezeket a nehezen hozzáférhető és
megbízhatatlan élettartamú tárgyakat
mára lecserélték olyan szabványokra,
amelyek egyetemes állandókon nyugszanak,
mint például a fénysebesség.
A mérések egységessége annyira beépült
mindennapi életünkbe,
hogy ma már észre sem vesszük, hogy milyen
nagy teljesítménye ez az emberiségnek.
A metrikus rendszer forradalomból nőtt ki,
és megőrzi jelentőségét az elkövetkezendő
tudományos forradalmak során is.