Mikor leültem, hogy megírjam beszédem
a fenntarthatóságról,
hirtelen meghallottam egy repülőt,
és eltűnődtem, vajon honnan,
hová tart,
és hogy miért csak néhány hagy
maga után kondenzcsíkot.
Miközben ezen tűnődtem,
rápillantottam a kétéves fiamra,
aki éppen a repülőre mutatott.
Ekkor döbbentem rá, hogy olyan
kíváncsi vagyok, mint egy kétéves.
(Nevetés)
Ez a tulajdonság
nap mint nap megmérettetéssel jár.
Mikor a középiskolában
a központi felvételit írtam,
és a felügyelő azt mondta, hogy kettes
[HB-s] ceruzával kezdjük el a munkát,
az összes iskolatársam lehajtotta a fejét,
és munkához látott.
Én pedig azon töprengtem,
hogy mi a különbség
az egyes és a kettes ceruza között.
(Nevetés)
A nejlon jutott eszembe.
Hogy miből készül, és miért olyan hangos?
Miért remegnek az emberek, mikor idegesek?
És legfőként,
hogy a mögöttem ülő ideges lány,
miért visel nejlon melegítőt?
(Nevetés)
Hat órán keresztül csak
a ruhája susogását hallottam.
(Nevetés)
Ezek azok a pillanatok, mikor vissza kell
fognom a kíváncsiságom.
Bizonyára jól teljesíthettem,
mert felvettek az egyetemre.
Az első évem alatt
az összes ismerősöm marketing
és pénzügyi ösztöndíjat kapott,
én azonban nem.
Én tengerbiológiával
szerettem volna foglalkozni
Michigan közepén.
(Nevetés)
Ahol nincsenek bálnák, delfinek,
de még tengeri teknősök sem,
azonban algák igen.
Ismerik ezeket a növényszerű élőlényeket,
melyek folyókban, tavakban élnek?
Nekem felkeltették az érdeklődésem,
és végül algabiológiában
nyertem ösztöndíjat.
Két dolgot hamar megtanultam.
Első: az algák a mindennapjainkat
meghatározó bámulatos organizmusok.
Második: a lányok az egyetemi bulikban
imádtak algákról beszélni.
(Nevetés)
Lehet, mégsem nyűgöztem le őket azzal,
hogy algabiológus vagyok,
de az algák világa engem rabul ejtett.
Az algák, mint a növények, oxigént
állítanak elő CO₂-ból és napfényből.
Most pedig kérnék önöktől valamit.
Miután háromig számolok,
vegyünk nagy levegőt, majd fújjuk ki.
Készen állnak? Egy, kettő, három.
(Belélegzés)
(Kifújás)
Az önök által belélegzett oxigén
több mint felét algák termelték.
Több mint felét: ez elképesztő!
Szó szerint életben tartanak bennünket.
Az algák mindenhol megélnek:
a cipőinken, a kutyájuk itatójában,
a tavakban és ennek
a lajhárnak a hátán is.
(Nevetés)
Elnézést, de amikor csak lehet,
szeretek bedobni lajháros diát.
(Nevetés)
Az algák a vízi ökorendszerek
alappillérei,
és színpompásak.
A barna, vörös és zöld színű,
mind különböző algafaj.
A legmenőbb dolog az,
hogy az algák nagyon gyorsan nőnek;
olyan gyorsan, hogy a tudósok
mesterségesen tenyésztik is az algákat,
hogy azokból bioüzemanyagot
és állati takarmányt készítsenek.
Ezen a képen egy nagy méretű,
nyílt algatenyésztő tavat láthatunk.
Algasejteket nyerünk ki belőlük,
majd az előbb említett
termékeket állítjuk elő.
E biotermékekben óriási lehetőség rejlik,
hogy világunk fenntarthatóbbá váljon.
Kereskedelmi forgalomba hozataluk
már folyamatban van.
Szerettem volna ebben részt venni,
ezért a Colorado Állami Egyetemen
sejt- és molekuláris biológia
szakon doktoráltam.
Több ezer órát töltöttem
az irodában és a laborban
értékesítésre alkalmas
algatenyésztési projekteket kutatva.
Aztán, 2013 egyik nyári napján
a kutatólaborban elkalandozott
a gondolatom,
és rádöbbentem,
hogy nagymamám születésnapja van.
Nagyi szereti a szép üdvözlőlapokat,
így hát elrohantam a helyi vegyesboltba,
ahol az üdvözlőlaprészlegen
teljesen elakadtam.
Eltűnődtem, hogy valójában
mi is az üdvözlőlap.
Csak papír és nyomdafesték.
De mi is a nyomdafesték?
Majd körbenéztem, és rájöttem,
hogy minden termékre, csomagolásra
és táblára nyomdafesték kerül.
Szóval, mi is a nyomdafesték?
80%-ban kőolajszármazék.
Ami például olajhomokból nyerhető,
mely eljárás során a növényzetet kiírták,
hogy az olajat kinyerjék a földből.
Ez a folyamat teljes
ökorendszereket pusztít el.
A maradék 20%-ot pedig a pigmentek adják.
A pigmentek legtöbbször
kibányászott ásványok.
Néha azonban lehetnek kőolajból is.
Pl. az otthoni nyomtatóban
a szénfekete pigmenttől fekete a festék,
és tudjuk róla, hogy rákkeltő.
Így a nyomdafesték nemcsak mérgező
és fenntarthatatlan,
hanem ez az általunk vásárolt
legdrágább folyadék.
A festék árát kiszámolva láthatjuk,
hogy kb. négy liter 10 000 dollárba kerül.
Kíváncsiságom a nyomdafesték
tanulmányozása felé vitt.
Leginkább az ragadott meg,
hogy a tradicionális festékpigment
körülbelül akkora, mint egy algasejt.
Így elgondolkodtam:
"Vajon az algát használhatnánk-e
biofesték gyanánt?"
Ha már a túlzott kíváncsiságról beszélünk:
Három hónapon belül
egyetemi diáktársammal
céget alapítottunk
algafesték-termékek kifejlesztésére
és értékesítésére.
Hiszik vagy sem, az algák remekül
használhatók festéknek.
És ahogyan azt már korábban
említettem: színpompásak.
Vannak kékek, vörösek,
sárgák és így tovább.
A természet már kifejlesztette
ezeket a sejteket és színeket.
Mi csak új eljárásokat hozunk létre
hasznosításukra.
Szóval, hogyan is alakítjuk át
az algát festékké?
Ezekben a szabályozható tartályokban
algákat tenyésztünk.
Majd learatjuk,
vagyis bekoncentráljuk őket,,
ezt követően növényi származékok
felhasználásával elkészítjük a festéket.
Nyomtathatunk papírra, kartonra
vagy akár textilre is.
Így tehát nem termeljük ki a földből
a mérgező anyagok véges készletét.
ehelyett szén-dioxidot
és napfényt használunk,
hogy pigmenteket növesszünk a világ
legfenntarthatóbb festékéhez.
A mi festékünk 100%-ban lebomlik.
Tehát ha komposztálják,
néhány napon belül lebomlik.
De amivel a napirendjüket írták, az soha.
Együttműködünk pár világcéggel
a technológia fejlesztésén
és piacra dobásán
a csomagolóanyag, marketinganyagok
vagy akár tollhoz való festék terén.
Nagyon izgatottak vagyunk.
Megújuló, fenntartható
és biztonságos festéket fejlesztettünk ki.
De miért állnánk itt meg?
Másik eljárást dolgoztunk ki,
amiben élő algát használunk a festékhez,
ami az idő múlásával
napfény hatására növekszik.
Ez a világ első élő festéke.
Mutatok önöknek egy ilyen üdvözlőkártyát.
Az első napon egy bagoly látható,
amint azt mondja: bagoly.
Másodikon az algák elkezdenek növekedni,
és egy másik bagoly is előtűnik.
(Nevetés)
A harmadik napon bővül a kép,
és az olvasható: "A bagoly mindig szeret."
(Nevetés)
(Taps)
Megmutatom önöknek valós idejű videón.
Ezzel a festékkel
üdvözlőkártyákat, reklámcikkeket
és tudományos játékokat fogunk készíteni
alkotásra ösztönözve a következő
nemzedék tudósait.
Olyan világot képzelünk el,
melyben a müzlis dobozunkra is
fenntartható algafestékkel nyomtatnak,
és a plakátok, melyek mellett elhajtunk,
minden nap változnak,
mert a festék, amivel nyomtatták, él.
Néha-néha eszembe jut,
hogy ez az ötlet egy egyszerű kérdéssel
kezdődött: "Mi a festék?"
A merengő elme típusú találmányok
gyakoriak a tudományban.
A tépőzárat egy svájci mérnök
fejlesztette ki,
akinek séta közben bogáncs akadt
a nadrágjába és a kutyájába.
Skót kutató fejlesztette ki a penicillint,
miután nyaralásáról hazatérve
azt tapasztalta,
hogy egy gombafajta elpusztította
a baktériumokat a piszkos edényeiről.
Vagyis a természetből vett ötleteket
régóta használjuk az innovációkban.
Végül is, a töprengő elme
talán nem is rossz dolog.
Mi van, ha néha hagyjuk, a kíváncsiság
hozza ki belőlünk a legjobbat?
Mi van, ha többet kérdezünk
a létező dolgainkról?
Fordítsunk több időt arra,
hogy töprengjünk, kíváncsiak legyünk,
és hogy engedjük szabadjára elménket.
Azt szeretném, hogy céljaikat egyesítsék
egy kétéves kíváncsiságával.
Engedjék, hogy a kíváncsiság
ismeretlen utakra terelje önöket,
mert így sohasem tudhatják,
hogy végül hová jutnak.
És végül, hiszek abban, hogy ha hagyjuk
kíváncsiságunkat felerősödni,
és a természetet mintaként használjuk,
remek fejlesztéseket hozunk létre, ezzel
megoldjuk a ma előttünk álló
fenntarthatósági problémákat.
Nagyon szépen köszönöm.
(Taps)