0:00:03.123,0:00:06.585
Azt mondják: ahhoz,[br]hogy valaki költő legyen,

0:00:06.855,0:00:10.587
egyszer meg kell járnia a poklot.

0:00:12.082,0:00:19.783
Amikor először léptem be a börtön ajtaján,[br]nem lepett meg sem a lakatok zaja,

0:00:20.133,0:00:24.318
sem a záródó ajtók, sem a rácsok;

0:00:24.318,0:00:27.646
semmi sem a dolgok közül,[br]amelyeket már magam elé képzeltem.

0:00:28.291,0:00:32.889
Talán azért sem, mert a börtön[br]egy viszonylag nyílt téren helyezkedik el.

0:00:33.584,0:00:35.459
Látszik az ég.

0:00:35.494,0:00:39.337
Sirályok repülnek arra;[br]az ember azt gondolná, közel a tenger,

0:00:39.337,0:00:41.855
hogy ott van a part mellett.

0:00:42.130,0:00:48.335
Valójában azonban a sirályok[br]a közeli szeméttelepre tartanak élelemért.

0:00:49.250,0:00:55.191
Mentem tovább, és hirtelen megláttam[br]a folyosókon áthaladó rabokat.

0:00:55.886,0:00:59.446
Olyan volt, mintha hátraléptem[br]volna egyet, és belegondoltam,

0:01:00.101,0:01:03.235
hogy akár magam is lehetnék egy közülük,

0:01:03.720,0:01:09.772
ha más lett volna a történetem, [br]a környezetem, a sorsom.

0:01:10.427,0:01:16.039
Mert senki, senki nem választhatja meg,[br]hova születik.

0:01:17.786,0:01:22.463
2009-ben meghívtak,[br]hogy vegyek részt egy projektben,

0:01:22.698,0:01:27.500
melyet a San Martín Nemzeti Egyetem[br]indított a börtön 48-as egységében,

0:01:28.025,0:01:30.635
és vezessek ott íróműhelyet.

0:01:31.120,0:01:32.705
A büntetés-végrehajtási szolgálat

0:01:32.705,0:01:37.951
rendelkezésünkre bocsátott egy területet[br]a börtön végében,

0:01:37.951,0:01:42.660
ahol felhúzták[br]az egyetemi központ épületét.

0:01:44.272,0:01:46.625
Amikor először ültem le az elítéltekkel,

0:01:46.625,0:01:50.105
megkérdeztem őket, miért kérték,[br]hogy legyen íróműhelyük,

0:01:50.470,0:01:53.611
mire azt felelték, hogy papírra[br]szerették volna vetni mindazt,

0:01:53.821,0:01:57.656
amit nem mondhattak ki,[br]és nem tehettek meg.

0:01:59.052,0:02:03.269
Ekkor döntöttem el, hogy beviszem[br]a költészetet a börtönbe.

0:02:05.274,0:02:09.254
Javasoltam,[br]hogy próbálkozzunk a költészettel,

0:02:09.254,0:02:11.295
és megkérdeztem, tudják-e, mi a költészet.

0:02:11.295,0:02:16.337
Senkinek nem volt még ötlete sem,[br]hogy mi is a költészet valójában.

0:02:18.662,0:02:20.661
Felhívták a figyelmemet, hogy a műhelybe

0:02:20.661,0:02:24.389
nemcsak egyetemi végzettséggel[br]rendelkező elítéltek jelentkezhettek,

0:02:24.389,0:02:27.686
hanem a többiek is.

0:02:28.491,0:02:32.113
Megjegyeztem, hogy a műhelymunka[br]megkezdéséhez

0:02:32.148,0:02:35.600
szükségem van egy olyan eszközre, [br]amely mindnyájunk számára elérhető.

0:02:35.635,0:02:38.014
Ez az eszköz a nyelv volt.

0:02:38.821,0:02:43.677
Ott volt tehát a nyelv és az íróműhely,[br]nekikezdhettünk a verselésnek.

0:02:45.167,0:02:50.799
Nem számoltam azonban azzal,[br]hogy a börtönben sincs egyenlőség:

0:02:50.834,0:02:55.454
sok elítélt még az általános iskolát[br]sem fejezte be.

0:02:55.880,0:03:00.951
Sokan nem tudtak folyóírással írni,[br]csak nyomtatott betűkkel,

0:03:03.310,0:03:06.882
és még úgy is csak akadozva.

0:03:06.887,0:03:10.611
Így hát elkezdtünk rövid verseket keresni;

0:03:10.611,0:03:14.336
nagyon rövideket, de annál velősebbeket.

0:03:14.371,0:03:18.622
Olvasni kezdtünk: először egy szerzőtől,[br]majd egy másiktól,

0:03:18.622,0:03:23.812
és e rövid verseket olvasva[br]egyre inkább ráébredtek,

0:03:23.847,0:03:26.519
hogy a költői nyelv

0:03:26.554,0:03:30.004
szakít a hagyományos logikával,[br]és új rendszert épít fel.

0:03:30.039,0:03:33.768
A nyelvi logikával való szakítás[br]szakítás azon rendszer logikájával is,

0:03:33.803,0:03:37.533
amelyhez ők hozzá vannak szokva.

0:03:38.408,0:03:43.143
Így fejlődött ki egy új rendszer,[br]s néhány új szabály,

0:03:43.178,0:03:49.080
melyek segítségével hamar,[br]igazán hamar rájöttek,

0:03:49.113,0:03:55.001
hogy a költői nyelvvel[br]azt mondhatják el, amit csak akarnak.

0:03:59.382,0:04:01.846
Azt mondják: ahhoz, [br]hogy valaki költő legyen,

0:04:01.846,0:04:04.311
egyszer meg kell járnia a poklot.

0:04:05.415,0:04:09.884
És számukra pokolból nincs hiány –[br]abból van bőven.

0:04:10.259,0:04:14.199
Egyszer az egyikük azt mondta:[br]"A börtönben sosem alszol.

0:04:14.234,0:04:19.100
A börtönben nem lehet aludni.[br]Sosem hunyhatod le a szemedet."

0:04:20.351,0:04:25.147
És akkor azt tettem, amit most.

0:04:25.182,0:04:31.429
Egy pillanatnyi csönd után ezt mondtam:[br]"Fiúk, ez a költészet. Ez.

0:04:32.338,0:04:37.339
A börtönélet itt van előttetek –[br]egy karnyújtásnyira.

0:04:37.339,0:04:39.639
Mindez, amit mondtok,[br]hogy nem alszotok soha,

0:04:39.689,0:04:46.218
Ez maga a félelem. Ezt még[br]nem írta meg senki. Ez mind költészet."

0:04:47.271,0:04:51.506
Így kezdtük magunkévá tenni ezt a poklot.

0:04:51.541,0:04:55.034
Egyenesen fejest ugrottunk[br]a pokol hetedik bugyrába.

0:04:55.069,0:04:59.012
És a pokol hetedik bugyrában,[br]mely a miénk lett és megszerettük,

0:04:59.047,0:05:03.488
megtanulták, hogy a falak[br]lehetnek láthatatlanok,

0:05:03.644,0:05:07.771
hogy az ablakok is tudnak sikoltani,[br]és hogy megbújhatnak az árnyékban.

0:05:11.547,0:05:14.976
A műhelyben végzett első évfolyammal

0:05:15.674,0:05:17.972
egy kis év végi összejövetelt rendeztünk,

0:05:18.007,0:05:21.322
mint mikor valaki egy számára fontos[br]projekt végéhez ér,

0:05:21.357,0:05:23.901
és azt meg akarja ünnepelni.

0:05:24.301,0:05:28.809
Meghívtuk a családtagjaikat,[br]a barátaikat, az egyetem vezetőségét.

0:05:29.179,0:05:33.168
A tanítványaimnak csak annyit kellett[br]tenniük, hogy felolvasnak egy verset,

0:05:33.398,0:05:35.659
átveszik az oklevelüket,[br]és fogadják a tapsot.

0:05:35.659,0:05:38.188
Ez volt a mi kis ünnepségünk.

0:05:40.079,0:05:43.748
A pillanat, amelyet szeretnék

0:05:43.748,0:05:47.417
önöknek itt emlékül hagyni az,

0:05:47.417,0:05:53.454
amikor ezek a férfiak, néhányan akkorák,[br]hogy eltörpülök mellettük,

0:05:53.489,0:05:59.337
néhányan nagyon fiatalok,[br]de annál büszkébbek,

0:05:59.377,0:06:05.168
mint kisgyermekek, remegve, [br]papírral a kezükben, izzadva,

0:06:05.168,0:06:10.146
remegő hanggal felolvasták a versüket.

0:06:12.002,0:06:16.623
Abban a pillanatban[br]mélyen elgondolkodtam azon,

0:06:17.053,0:06:21.408
hogy sokuknak bizonyára[br]ez volt az első alkalom,

0:06:21.488,0:06:25.410
hogy valaki megtapsolta őket[br]valamiért, amit tettek.

0:06:28.809,0:06:32.222
Van, amit a börtönben nem lehet megtenni.

0:06:32.257,0:06:36.858
A börtönben nem lehet álmodni,[br]a börtönben nem lehet sírni.

0:06:37.231,0:06:42.222
Vannak szavak, amelyek szinte tiltottak:[br]például az "idő"

0:06:42.222,0:06:45.668
a "jövő" vagy a "vágy".

0:06:47.031,0:06:52.032
Mi azonban mertünk álmodni,[br]nagyot álmodni,

0:06:52.317,0:06:56.826
hisz úgy döntöttünk, könyvet fognak írni.

0:06:56.861,0:07:01.216
És nemcsak megírták a könyvet,[br]de be is kötötték.

0:07:01.291,0:07:03.404
Ez 2010 végén volt.

0:07:04.377,0:07:09.036
Majd másodszor is megfogadtuk,[br]és még egy könyvet írtunk.

0:07:09.036,0:07:10.565
És bekötötték azt is.

0:07:10.570,0:07:13.490
Ez nem olyan rég volt – tavaly, év végén.

0:07:16.551,0:07:19.112
Hétről hétre figyelemmel kísérhetem,

0:07:19.680,0:07:26.330
hogyan válnak más emberekké,[br]hogyan változnak,

0:07:26.847,0:07:31.121
és azt is, ahogy a szó megbecsülést adott[br]nekik; olyat, amelyet addig nem ismertek,

0:07:31.156,0:07:33.094
sőt, elképzelni sem tudtak.

0:07:33.129,0:07:37.979
Nem tudták, hogy ilyen megbecsülés[br]létezik, és hogy részük lehet benne.

0:07:39.071,0:07:44.700
A műhelyben, ott, szeretett poklunkban

0:07:44.700,0:07:46.189
mind adtunk.

0:07:46.372,0:07:48.472
Karjainkat és szívünket kitárva

0:07:48.472,0:07:51.736
beleadtunk mindent, amink volt,[br]amit csak adni tudtunk – mindannyian.

0:07:51.736,0:07:53.008
Mindenki egyenlőképpen.

0:07:53.276,0:07:57.476
Így az ember azt érzi,

0:07:57.611,0:08:01.385
hogy legalább egy kicsit szűkít[br]azon a mélységes társadalmi szakadékon,

0:08:01.689,0:08:09.403
amely miatt sokak számára[br]az egyetlen jövőkép a börtön.

0:08:12.008,0:08:13.716
Nem feledem

0:08:13.716,0:08:20.641
a 48-as egység[br]íróműhelyének egyik remek költője,

0:08:20.749,0:08:24.087
Nicolas Dorado sorait:

0:08:28.186,0:08:34.495
"Egy végtelen fonalra van szükségem,[br]hogy e mély sebet bevarrjam."

0:08:34.991,0:08:40.566
Ezt teszi a költészet. [br]Bevarrja a kirekesztés ejtette sebet.

0:08:40.714,0:08:46.210
Ajtókat tár ki. [br]A költészet tükörként szolgál.

0:08:46.417,0:08:48.992
Tükröt állít, mely maga a vers.

0:08:49.727,0:08:53.332
Ők pedig magukra ismernek, [br]magukat látják a versben,

0:08:53.510,0:08:57.897
és írnak magukból,[br]s ahogy írnak, önmaguk lesznek.

0:08:58.920,0:09:05.491
Ahhoz, hogy írni tudjanak,[br]át kell érezniük az írás pillanatát,

0:09:05.491,0:09:08.615
amely különlegesen szabad pillanat.

0:09:08.670,0:09:11.958
Gondolataikba mélyedve meg kell találniuk[br]azt a morzsányi szabadságot,

0:09:11.992,0:09:16.669
amelyet soha, de soha senki[br]el nem vehet tőlük, amikor írnak;

0:09:16.914,0:09:20.255
és így bizonyosodhatnak meg arról is,[br]hogy a szabadság létezik,

0:09:20.290,0:09:24.718
még a börtön falai között is,

0:09:24.753,0:09:29.747
és csodálatos terünkben[br]az egyetlen rács maga a rács szó,

0:09:30.236,0:09:33.907
és poklunkban mindannyian[br]boldogságtól izzunk,

0:09:33.984,0:09:37.069
mikor a szó lángra gyúl.

0:09:37.704,0:09:40.704
(Taps)

0:10:05.040,0:10:11.250
Sokat meséltem önöknek a börtönről,[br]arról, amit hétről hétre tapasztalok,

0:10:11.302,0:10:15.648
arról, amiben örömömet lelem, és ami[br]az ottaniakkal együtt más emberré tesz.

0:10:16.365,0:10:21.560
Nem is tudják, mennyire szeretném,[br]hogy önök is érezhessék, megélhessék,

0:10:21.822,0:10:25.069
tapasztalhassák, még ha csak[br]másodpercek erejéig is,

0:10:25.174,0:10:29.257
azt, ami nekem minden héten örömet okoz,[br]és azzá tesz, aki vagyok.

0:10:32.013,0:10:35.151
(Taps)

0:10:41.228,0:10:45.038
Martín Bustamante:[br]"A szív az idő könnyeit őrli,

0:10:45.873,0:10:47.648
fénytől elvakítva,

0:10:48.498,0:10:50.978
a lét irama rejlik ott,

0:10:51.821,0:10:53.364
ahol emlékek úsznak el.

0:10:53.399,0:10:56.117
Harcol, nem enged.

0:10:56.945,0:10:59.572
Bús tekintetek előtt a szív meghasad,

0:11:00.635,0:11:03.074
tüzet ontó fergetegek hátán nyargal,

0:11:04.137,0:11:06.861
szégyentől nyomott melleket emel,

0:11:07.641,0:11:10.226
tudja, az út nem csak olvasás és követés,

0:11:10.612,0:11:13.692
a végtelen kékség látványát is áhítja.

0:11:14.457,0:11:17.383
A szív gondolkodni megül,

0:11:18.124,0:11:20.237
harcot vív a közönségességgel,

0:11:20.922,0:11:23.640
s próbál sebzés nélkül szeretni,

0:11:24.305,0:11:27.683
a napfényt magába szívja, felbátorodik,

0:11:27.998,0:11:31.427
átadja magát, s az észhez utazik.

0:11:32.546,0:11:34.874
A szív mocsarakon verekszi át magát,

0:11:36.029,0:11:38.151
az alvilág határán botladozik,

0:11:38.814,0:11:42.353
erőtlenül hull alá,[br]de nem adja meg magát könnyen,

0:11:42.353,0:11:45.385
[br]s közben a józanodás botladozó lépteire

0:11:45.555,0:11:46.849
megébred,

0:11:47.132,0:11:48.884
megébred a megnyugvás."

0:11:49.182,0:11:51.344
A nevem Martín Bustamante.

0:11:51.379,0:11:54.984
Elítélt vagyok a San Martín börtön[br]48-as egységében.

0:11:55.019,0:11:57.392
Ma van az ideiglenes[br]szabadon bocsátásom napja.

0:11:58.147,0:11:59.854
A költészet és az irodalom

0:12:00.355,0:12:01.698
megváltoztatták az életemet.

0:12:01.698,0:12:02.769
Nagyon köszönöm![br](Taps)

0:12:02.769,0:12:04.185
CD: Köszönöm!

0:12:04.185,0:12:06.295
(Taps)