Ha ön itt ül ma a hallgatóság soraiban,
vagy máshol és máskor nézi ezt az előadást,
akkor ön résztvevője a digitális jogok ökoszisztémájának.
Legyen ön akár művész, műszaki ember,
jogász, vagy egy rajongó,
a szerzői jogok védelme közvetlenül befolyásolja az ön életét.
Namármost, a szerzői jogok menedzsmentje többé már
nem egyszerűen egy tulajdonlási kérdés,
hanem egy komplex kapcsolati háló
és kritikus része a kulturális tájképünknek.
A YouTube mélyrehatóan törődik a tartalom tulajdonosainak jogaival.
Ahhoz azonban, hogy megadhassuk nekik a választás lehetőségét, hogy mihez szeretnének kezdeni
a másolatokkal, montázsokkal és a hasonlókkal,
először is észre kell vennünk,
ha szerzői jogvédett anyag kerül feltöltésre az oldalunkon.
Tekintsünk egy konkrét videót, hogy lássuk, hogyan is működik ez.
Két évvel ezelőtt a zenész Chris Brown
kiadta "Forever" című slágerének hivatalos videoklipjét.
Egy rajongója látta a klipet a TV-ben,
felvette a telefonja kamerájával
és feltöltötte a YouTube-ra.
Mivel a Sony Music előzetesen regisztrálta Chris Brown klipjét
a Tartalom Azonosító rendszerünkben,
a feltöltési próbálkozástól számított néhány másodpercen belül
észrevettük a másolatot,
ezzel megadva a Sonynak a lehetőséget, hogy eldöntse, hogyan tovább.
De honnan is tudjuk, hogy a felhasználó videója másolat?
Hát ez ott kezdődik, hogy a tartalom tulajdonosai
regisztrálják a tartalmaikat az adatbázisunkban
és mellékelik azok felhasználási eljárását.
Utóbbi mondja meg nekünk, hogy mi a teendőnk egyezés észlelése esetén.
Minden feltöltött tartalmat összehasonlítunk
minden referencia file-lal az adatbázisunkból.
A következő hőtérkép mutatja
a rendszer agyának működését.
Épp azt láthatjuk, ahogy az eredeti referencia file
összehasonlításra kerül a felhasználó által létrehozott tartalommal.
A rendszer a két file minden pillanatát összehasonlítja,
hogy megtalálja az esetleges átfedést.
Namármost, ez azt jelenti, hogy akkor is észre tudjuk venni az átfedést,
ha a másolat az eredeti file-nak csak egy részét használja,
lelassítja,
vagy rosszabb a hang- és videóminősége.
És ezt csináljuk minden alkalommal
amikor valaki feltölt egy videót a YouTube-ra,
ami több, mint 20 órányi videót jelent percenként.
Ha találunk egy átfedést,
akkor alkalmazzuk az eljárást, amit a jogbirtokos meghatározott.
Ennek a rendszernek pedig mind a léptéke, mind a sebessége
ténylegesen lélegzetelállító.
Nem csak néhány videóról beszélünk,
hanem napi több
mint 100 évnyi videóról.
Az újonnan feltöltött és a korábbi anyagaink vizsgálatával
rendszeresen átvizsgáljuk az oldal teljes tartalmát.
És amikor átvizsgáljuk azt a száz évnyi videót,
akkor milliónyi
referencia file-lal vetjük azokat össze az adatbázisunkból.
Ez olyan, mintha 36.000 ember
meredne 36.000 monitorra
minden egyes nap, kávészünet nélkül.
Namost, mit teszünk, ha átfedést találunk?
Hát a legtöbb jogbirtokos ahelyett, hogy blokkolná,
engedélyezi a másolat közzétételét
és profitál belőle annak nézettsége,
a reklámok és a kapcsolt áruk révén.
Emlékeznek még Chris Brown "Forever" című videóklipjére?
Egy ideig sikeres volt a klip, majd lekerült a slágerlistákról
és úgy tűnt, ezzel vége is a történetnek.
Viszont a múlt év folyamán egy fiatal pár összeházasodott.
Ez az ő esküvői videójuk,
talán látták is.
(Zene)
Ami ebben elképesztő,
hogy ha a szertartás ekkora buli volt,
el tudják képzelni, hogy a fogadás mekkora buli lehetett?
Úgy értem, kik ezek az emberek?
Tuti el akarok menni erre az esküvőre.
Szóval az ő kis esküvői videójuk szépen haladt
és túllépte a 40 millió nézőt.
A Sony pedig ahelyett, hogy blokkolta volna,
megengedte a feltöltött anyag megjelenítését,
reklámokat tett mellé
és belinkelte az iTunes-t a videóból.
Ezután a dal, ami ekkor már 18 hónapos volt,
újra felkapaszkodott az iTunes slágerlista negyedik helyéig.
A Sony pedig mindkettőből bevételhez jutott.
Jill és Kevin pedig, a boldog pár,
mikor hazajöttek a nászútjukról,
észrevették, hogy a videójuk őrülten kapós lett.
Bekerültek egy csomó talk showba,
amit lehetőségként használnak, hogy javíthassanak a világon.
A videó több, mint 26.000 dollárnyi adományt eredményezett
a családon belüli erőszak megállítására.
És a "JK Esküvői Belépő Tánc" olyan népszerű lett,
hogy az NBC kiparodizálta az "Iroda" szezonzáró epizódjában,
ami szintén azt mutatja,
hogy ez tényleg egy kulturális ökoszisztéma.
Ugyanis itt nem csak amatőrök kölcsönöznek a nagy stúdióktól,
hanem néha a nagy stúdiók visszakölcsönöznek.
A választás lehetőségének megteremtésével létrehozhatjuk a lehetőségek kulturáját,
és minden, ami a dolgok megváltoztatásához kellett, mindössze
a választás lehetővé tétele volt a jogok azonosítása segítségével.
Akkor viszont miért nem oldotta meg korábban senki ezt a problémát?
Azért, mert ez egy nagy probléma,
és komplikált és zűrzavaros.
Egyáltalán nem ritka, hogy egyetlen videónak
több jogbirtokosa is van.
Vannak lemezkiadók,
van több lemezterjesztő,
és ezek országonként különbözőek lehetnek.
És számos olyan esettel találkozunk,
amikor több mű van egy montázsban,
ilyenkor pedig sok kérelmet kell menedzselnünk
ugyanazon videó kapcsán.
A YouTube Tartalom Azonosító rendszere kezelni tudja az összes ilyen esetet,
de a rendszer csak a jogbirtokosok
részvételével tud működni.
Ha önnek van olyan tartalma, amit mások is feltöltenek a YouTube-ra,
akkor érdemes regisztrálnia a Tartalom Azonosító rendszerben
és így lehetősége nyílik eldönteni,
hogyan használhatják az ön tartalmát.
És alaposan gondolja meg, milyen eljárási szabályokat rendel a tartalmához.
Az ismételt felhasználás egyszerű tiltásával
kihagyja az új művészeti formákat,
az új közönségeket,
az új terjesztési csatornákat
és az új bevételi forrásokat.
De ez nem csak dollárokról és benyomásokról szól.
Csak vessenek egy pillantást mindarra az örömre,
amit a folyamatos jogmenedzsment
és az új technológiák által terjesztettünk.
Azt hiszem egyetértünk abban, hogy az öröm egyértelműen egy terjesztenivaló gondolat.
Köszönöm!
(Taps)