Amikor elmondtam a szüleimnek,
hogy meleg vagyok,
az első dolog,
amit mondtak nekem:
"Azonnal visszahozunk Taiwanra!"
(Nevetés)
Szerintük a szexuális orientációm
Amerika hibája.
A Nyugat megrontott
az eltérő ötleteivel
és hogyha nem hagytam volna el
Taiwant és a szüleimet,
ez nem történt volna meg az ő
egyetlen lányukkal.
Igazából elgondolkodtam azon,
igazuk van-e.
Biztosan vannak meleg emberek
Ázsiában is,
ahogy vannak ilyenek szerte
a világban.
De az ötlet, hogy "kívülállóként" éljünk,
a "Meleg vagyok, ő a menyasszonyom,
és büszkék vagyunk a közös életünkre"
módon, tényleg csak egy Nyugati ötlet?
Hogyha Taiwanon nőttem volna fel,
vagy valahol máshol, Nyugaton kívül,
vajon találtam volna boldog,
virágzó LMBT embereket?
Lisa Dazols: Hasonló elképzeléseim
vannak.
HIV szociális munkásként
San Francisco-ban,
sok meleg bevándorlóval találkoztam.
Elmondták a történetüket az
otthoni üldöztetésükről,
csak azért, mert melegek,
és az okokat, hogy miért
menekültek az Államokba.
Láttam, miként sújtotta ez le őket.
Tíz év után ebben a munkában,
jobb történetekre volt szükségem.
Tudtam, a világ messze van
a tökéletestől,
de az biztos, hogy nem minden meleg
történet végződött tragikusan.
JC: Szóval, mint párnak, szükségünk volt
reménnyel teli történetekre.
Így hát belevágtunk egy küldetésbe,
hogy világszerte felkutassuk
az általunk "Szupermelegnek"
nevezett embereket.
(Nevetés)
Ezek lennének azok az
LMBT tagok,
akik valami rendkívüli dolgot
tettek a világban.
Bátrak, rugalmasak
és mindenek előtt, büszkék arra,
hogy kik ők.
Ők azok az emberek,
akikké válni szeretnék.
A tervünk megosztani a történeteiket
egy filmen keresztül a világgal.
LD: Csak egy gond volt.
Nem volt sem riporteri,
sem filmkészítői tapasztalatunk.
(Nevetés)
Azt sem tudtuk,hol találhatjuk
a Szupermelegeket.
szóval csak abban bízhattunk,
hogy ez kiderül az utunk során.
Így kiválasztottunk 15 országot,
Ázsiában, Afrikában és Dél-Amerikában.
országokat a Nyugaton kívül,
ahol változó LMBT jogok vannak.
Vettünk egy videokamerát,
rendeltünk egy könyvet a
dokumentumfilm-készítésről --
(Nevetés)
mostanában sokat tanulhatsz --
és elindultunk egy világ körüli útra.
JC: Az első ország, ahová utaztunk,
Nepál volt.
A széleskörű éhezés,
az évtizedig tartó polgárháború
és a mostanában történt
pusztító földrengés ellenére,
Nepál jelentős lépéseket tett
az egyenlőségért folytatott harcban.
A mozgalom egyik kulcsembere
Bhumika Shrestha.
Egy gyönyörű, vibráló transznemű nő,
akit kirúgtak az iskolából
és mássága miatt ült börtönben is.
De 2007-ben, Bhumika és a Nepáli
LMBT-jogi aktivisták
sikeres petíciót nyújtottak be
a Nepáli Legfelsőbb Bírósághoz,
hogy védelmet szerezzenek az
LMBT-diszkrimináció ellen.
Ő itt Bhumika:
(Videó)
BS: Mire vagyok a legbüszkébb?
Egy transznemű ember vagyok.
Nagyon büszke vagyok az életemre.
2007. december 21-én,
a legfelsőbb bíróság átadta a döntést
a nepáli kormánynak,
hogy transznemű személyigazolványt
is kiadhassanak
és engedélyezzék az azonos neműek
házasságát.
LD: Nagyra értékelem Bhumika
minden napos önbizalmát.
Valami, ami olyan egyszerű,
mint a nyilvános mosdó használata
nagy kihívás lehet,
hogyha nem férsz bele
az emberek határozott
nemi elvárásaiba.
Ázsiát átutazva
gyakran kikészítsem a nőket
a nyilvános mosdókban.
Nem voltak a magamfajták
látványához hozzászokva,
Ki kellett találnom egy stratégiát,
hogy nyugodtan pisilhessek.
(Nevetés)
Szóval, amikor csak bemegyek
egy mosdóba
kitolom a mellkasomat,
hogy megmutassam a női részeimet
próbálok nem veszélyesnek látszani,
amennyire csak lehetséges.
Kiteszem a kezemet, és köszönök,
csak hogy az emberek hallják
a női hangomat.
Elég fárasztó, de ez vagyok én.
Nem tudok más lenni.
JC: Nepál után Indiába utaztunk.
India egyrészt egy Hindu társadalom,
homofób hagyományok nélkül.
Másrészt egy mélyen
patriarchális társadalom is,
így elutasít mindent, ami fenyegető
a férfi-női rendszer számára.
Amikor az aktivistákkal beszéltünk,
azt mondták, hogy a hatalom
a nemi egyenlőség biztosításánál kezdődik,
ahol a nők helyzete is
felállítható a társadalomban.
És ily módon az LMBT emberek
helyzete is megerősíthető.
LD: Ott ismerkedtünk meg
Manvendra herceggel.
Ő a világ első hercege,
aki bevallotta, hogy meleg.
Manvendra nemzetközi bejelentést tett
az "Oprah Winfrey Show"-ban.
A szülei kitagadták
és azzal vádolták, hogy
szégyent hozott a nemesi családra.
Leültünk beszélgetni a herceggel arról,
hogy miért döntött úgy,
hogy nyilvánosan jelenti ezt be.
Itt látható:
(Videó) Manvendra Herceg: Úgy éreztem,
nagy szükség van arra,
hogy megtörjük a társadalmunkban lévő
stigmát és diszkriminációt,
Emiatt határoztam úgy, hogy nyíltan
vállaljam és beszéljek magamról.
Akár melegek, leszbikusok,
transzneműek, biszexuálisok
vagy akármilyen szexuális
kisebbségből érkeztünk,
egyesülnünk kell
és harcolni a jogainkért.
A meleg jogok nem a bíróságon
nyerhetőek el,
hanem az emberek szívében
és fejében.
JC: Mikor a hajamat vágattam le,
a nő, aki csinálta, megkérdezte:
"Van férje?"
Ez az egyik rettegett kérdés,
amit feltesznek a helyiek,
miközben utazok.
Amikor elmondtam, hogy nővel vagyok
férfi helyett,
hitetlen volt,
a szüleim reakciójáról kérdezgetett
és arról, hogy nem vagyok-e szomorú azért,
mert nem lehet soha gyermekem.
Mondtam neki, hogy az életem
nincs korlátozva,
és hogy Lisa és én igenis
tervezünk családot a jövőben.
Ez a nő készen állt arra,
hogy leírjon engem
"még egy őrült Nyugati"-ként.
Nem tud elképzelni még egy ilyen
jelenséget,
ami megtörténhet a saját országában is.
Egészen addig, amíg meg nem mutattam neki
a Szupermelegek képeit,
akiket megkérdeztünk Indiában.
Felismerte Manvendra Herceget
a tévéből
és hamar odagyűlt
a többi fodrász is
egy érdekes találkozás céljából.
(Nevetés)
Azon az átlagos délutánon
lehetőséget kaptam, hogy
megismertessek egy egész fodrászszalont
a társadalmi változásokkal,
amik az országukban történnek.
LD: Indiából Kelet-Afrikába utaztunk,
egy olyan térségbe, ami
LMBT-ellenző emberekről ismert.
Kenyában, 89%-a lett kitagadva
azoknak az embereknek,
akik bevallották másságukat
a családjuknak.
A homoszexuális viselkedés bűntény,
és börtönbe juthatnak érte.
Kenyában a csendes
David Kuriával találkoztunk.
David hatalmas kihívást vállalt,
amikor a szegényekért akart dolgozni
és felvirágoztatni a saját kormányát.
Úgy döntött, hogy indul
a szenátusi választáson.
Kenya első, melegségét nyíltan vállaló
politikai jelöltje lett.
Anélkül próbálta futtatni kampányát,
hogy tagadná saját személyiségét.
De aggódott a biztonságáért,
mert elkezdett halálos
fenyegetéseket kapni.
(Videó) David Kuria:
Azon a ponton eléggé megijedtem,
mert tényleg azt kérték,
hogy valaki megöljön.
És igen,
van egy pár ember kint,
aki megcsinálja
és azt hiszi, hogy a
vallásos kötelezettségét teljesíti.
JC: David nem szégyellte, hogy kicsoda.
Még a fenyegetések fényében is
hiteles maradt.
LS: Az ellenkező oldalon áll Argentína.
Argentína egy 92%-ban
katolikus vallású ország.
Argentína sokkal több haladást
ért el az LMBT jogoknál,
mint az Egyesült Államok.
2010-ben Argentína lett az első
latin-amerikai ország
és a 10. a világon, aki elfogadta
a házassági egyenlőséget.
Ott ismerkedtünk meg María Rachid-dal.
María egy vezető erő volt
az egész mozgalomban.
María Rachid:
Mindig azt mondom, hogy a valóságban
a házassági egyenlőség hatásai
nem csak azok számára érhető el,
akik összeházasodnak.
Nagyon sok ember számára lehetőség,
akik, bár nem akarnak megházasodni,
de másképp kezelik őket
a munkatársaik,
családjuk és szomszédjaik
a nemzeti egyenlőség üzeneténél.
Nagyon büszke vagyok Argentínára,
mert az egyenlőség modelljeként
lehet felmutatni.
És reménykedjünk, hogy hamarosan
az egész világon ilyen jogokkal élhetünk.
JC: Mikor a saját ősi földemet
látogattuk meg,
azt kívántam, bár megmutathatnám
a szüleimnek, amit ott találtunk.
Mert itt van, akikkel találkoztunk:
(Videó) 1, 2, 3.
Üdvözöljük a melegeket Shanghaiban!
(Nevetés)
Egy egész, fiatalokból álló,
kínai LMBT társaság.
Biztosan voltak nehézségeik.
De harcoltak ellenük.
Shanghaiban volt esélyem beszélni
egy helyi leszbikus csoporttal
és elmondani a történetünket
tört Mandarin nyelven.
Taipeien, minden alkalommal, amikor
metróra szálltunk,
egy másik leszbikus párt láttunk
kézen fogva.
És megismertük, hogy Ázsia legnagyobb
Pride eseményét
pár háztömbnyire rendezik onnan,
ahol a nagyszüleim laknak.
Hogyha a szüleim tudnák.
LD: Amikor végeztünk a nem túl hetero
utunkkal a világ körül,
(Nevetés)
80 000 kilométert utaztunk
és 120 órányi videót vettünk fel.
15 országba utaztunk el
és 50 Szupermeleget kérdeztünk meg.
Kiderült, hogy nem is volt olyan nehéz
megtalálni őket.
JC: Igen, még mindig történnek tragédiák
az egyenlőség felé vezető
rögös úton.
És ne feledjük a 75 országot, ahol
még mindig bűn a homoszexualitás.
De vannak reménnyel és bátorsággal teli
történetek is
a világ minden sarkában.
Amit végül levontunk az utazásunkból,
hogy az egyenlőség nem
egy nyugati találmány.
LD: Az egyik kulcstényezője ennek
az egyenlőségi mozgalomnak a lendület,
a lendület, hogy minél több ember átölelje
az egész lényét
és kihasználjanak minden lehetőséget,
hogy megváltoztassák a világban
a saját részüket,
és a lendület, hogy minél több ország
találjon egyenlőségi modellt
egy másik országban.
Amikor Nepál védve lett az
LMBT diszkrimináció ellen,
India keményebben dolgozott.
Amikor Argentína magába fogadta
a házassági egyenlőséget,
Uruguay és Brazília követte.
Amikor Írország igent mondott
az egyenlőségre,
(Taps)
a világ megállt, hogy észrevegye.
Amikor az Egyesül Államokban a Legfelsőbb
Bíróság nyilatkozott a világnak,
amire mindenki büszke lehet.
(Taps)
JC: Ahogy átnéztük a felvételeket,
észrevettük, hogy egy szerelmes
történetet nézünk.
Nem egy általam várt
szerelmes történet volt,
de egy olyan, ami szabadsággal,
kalanddal és szerelemmel telt meg,
annyira, amennyire el sem lehet képzelni.
A hazatérésünk után egy évvel,
a házassági egyenlőséget
Kaliforniában is elfogadták.
És a végén elhittük,
hogy a szerelem nyerni fog.
(Videó) A Kaliforniai állam és
a Mindenható Isten által
rám ruházott hatalmamnál fogva
mostantól házastársakká nyilvánítalak
benneteket.
Megcsókolhatjátok egymást.
(Taps)