Az Amerikai Egyesült Államok elnökét gyakran a világ egyik legbefolyásosabb emberének tartják. Azonban a visszaéléssel meggyanúsított összes amerikai elnök közül, csak egy hagyta el hivatalát ennek következményeként. Vajon Richard Nixon megérdemli, hogy másra is emlékezzünk az elnöksége végét okozó botrányon kívül? Nézd meg, ahogy górcső alá vesszük a dicstelen elnök hagyatékát a Történelem kontra Richard Nixon című leckében. "Rendet, rendet. Nos, ki a mai alperes, valami csaló?" "Khm. Nem, tisztelt Bíró úr! Ez itt Richard Milhous Nixon, aki az Egyesült Államok 37. elnöke volt 1969 és 1974 között." "Álljunk csak meg. Ez fura számú év egy elnöki megbízatáshoz." "Nos, nézze, Nixon elnök a nemzet érdekében lemondott, és kegyelmet kapott az őt követő Ford elnöktől." "Azért mondott le, mert felelősségre akarták vonni, és nem akarta, hogy az összes bűne napvilágot lásson." "És milyen bűnök voltak ezek?" "Tisztelt Bíró úr, a Watergate-botrány volt az elnöki hatalommal való visszaélés legdurvább példája a történelemben. Nixon emberei betörtek a Demokrata Párt központi irodájába, hogy ott lehallgatókat helyezzenek el és adatokat szerezzenek az ellenfelekről az újraválasztási kampányhoz." "Khm Megállapítást nyert, hogy az elnök nem adott utasítást a betörésre." "Miután viszont tudomására jutott, mindent megtett, hogy leplezze, miközben hónapokig hazudott róla." "Nos igen, de azt az ország érdekében tette. Olyan sokat tett elnöksége alatt, és sokkal többet is tehetett volna, ha nincs az eredményeit beárnyékoló botrány." "Öö, eredmények?" "Igen, tisztelt Bíró úr. Tudta azt, hogy Nixon elnök javasolta a Környezetvédelmi Ügynökség létrehozását, és az ő aláírásával lépett hatályba a Nemzeti környezetpolitikai törvény? Nem is beszélve a veszélyeztetett fajokról, a tengeri emlősök védelméről vagy a tiszta levegőről szóló törvényekről." "Elég haladóan hangzik hozzá képest." "Haladó? Aligha. Nixon elnöki választási kampánya a polgárjogi mozgalmaktól való félelemre és sértettségre építve próbált hatni a déli szavazókra." "Ha már a polgári jogoknál tartunk, az ügyészséget talán meglepi, hogy ő írta alá a IX. számú módosítást, amely megtiltja a nemi alapú diszkriminációt az oktatásban és biztosítja az iskolai szegregáció békés megszüntetését, valamint levitte a korhatárt 18 évre, hogy a diákok is szavazhassanak." "Akkor bezzeg annyira nem aggódott a diákokért, amikor a Nemzeti Gárda négyet megölt a kenti állami egyetemen. Helyette barmoknak nevezte őket, amiért a vietnami háború ellen tüntettek, a háború ellen, aminek a befejezéséért ő is küzdött." "De be is bejezte." "Hivatalba lépése után 2 évvel fejezte be. Kampánya során azonban végig szabotálta az akkori elnök béketárgyalásait, és javasolta a dél-vietnami kormánynak, hogy ragaszkodjon jobb feltételekhez, amik, hozzáteszem, sose valósultak meg. Így négy évvel elnyújtotta a háborút, amelyben ezáltal további 20 000 amerikai és egymilliónál is több vietnami halt meg a semmiért." "Hmm, egy elnökjelölt külföldi tárgyalásokba avatkozik -- ez nem hazaárulás?" "De az, tisztelt Bíró úr, az 1799-es Logan-törvény nyilvánvaló megszegése." "Ah, szerintem elfelejtjük megemlíteni Nixon elnök számos külpolitikai eredményét. Ő normalizálta a viszonyt Kínával, ma is tartó gazdasági köteléket szőve." "És biztos, hogy ez jó dolog? A chilei puccsban nyújtott támogatását se felejtsük, amiben a demokratikusan megválasztott Allende elnököt egy kegyetlen katonai diktátor váltotta." "Az a kommunizmus elleni harc része volt." "Hát nem eleve az erőszak és az elnyomás miatt elleneztük a kommunizmust? Vagy csak az alacsonyabb osztály gazdagok elleni lázadásától való félelem miatt?" "Nixon elnök nem láthatta előre a Pinochet rezsim erőszakos tetteit, és a kommunistaellenesség nem jelentette a szegények elhanyagolását. Javaslatot tett a garantált alapjövedelem bevezetésére minden amerikai családnak, mely a mai napig radikális koncepció. Még az átfogó egészségügyi reformokat is támogatta, pont olyat, amit 40 évvel később meg is szavaztak." "Még mindig nem értem teljesen ezt a betörés ügyet. Most csaló volt vagy sem?" "Tisztelt Bíró úr, Nixon elnök lehet, hogy megszegett pár törvényt, de mi volt a tényleges ártalom mindahhoz képest, amit elnöksége alatt véghezvitt?" " Az ártalom pont a demokráciát érte. Az egész, Nixon által követendőnek tartott eszmék lényege az, hogy a vezetők az embereknek felelnek, és amikor bármilyen okból a törvények felett érzik magukat, ezek az ideálok sérülnek." "És ha az embereknek nem kell betartaniuk a törvényeket, én elvesztem a munkám." Számos politikus adott fel elveket, hogy eredményeket érjen el, de a törvényszegés és a leplezés a nemzet alapját adó vázat fenyegetik. Azoknak, akik ezt elkövetik, egész életművükre árnyék vetülhet, amikor a történelmet górcső alá vesszük.