Az Amerikai Egyesült Államok elnökét
gyakran a világ egyik legbefolyásosabb
emberének tartják.
Azonban a visszaéléssel meggyanúsított
összes amerikai elnök közül,
csak egy hagyta el hivatalát
ennek következményeként.
Vajon Richard Nixon megérdemli,
hogy másra is emlékezzünk
az elnöksége végét okozó botrányon kívül?
Nézd meg, ahogy górcső alá vesszük
a dicstelen elnök hagyatékát
a Történelem kontra Richard Nixon
című leckében.
"Rendet, rendet.
Nos, ki a mai alperes, valami csaló?"
"Khm. Nem, tisztelt Bíró úr!
Ez itt Richard Milhous Nixon,
aki az Egyesült Államok 37. elnöke volt
1969 és 1974 között."
"Álljunk csak meg.
Ez fura számú év
egy elnöki megbízatáshoz."
"Nos, nézze, Nixon elnök
a nemzet érdekében lemondott,
és kegyelmet kapott az őt
követő Ford elnöktől."
"Azért mondott le,
mert felelősségre akarták vonni,
és nem akarta, hogy az összes bűne
napvilágot lásson."
"És milyen bűnök voltak ezek?"
"Tisztelt Bíró úr, a Watergate-botrány
volt az elnöki hatalommal való visszaélés
legdurvább példája a történelemben.
Nixon emberei betörtek
a Demokrata Párt központi irodájába,
hogy ott lehallgatókat helyezzenek el
és adatokat szerezzenek az ellenfelekről
az újraválasztási kampányhoz."
"Khm
Megállapítást nyert, hogy az elnök
nem adott utasítást a betörésre."
"Miután viszont tudomására jutott,
mindent megtett, hogy leplezze,
miközben hónapokig hazudott róla."
"Nos igen, de azt
az ország érdekében tette.
Olyan sokat tett elnöksége alatt,
és sokkal többet is tehetett volna,
ha nincs az eredményeit
beárnyékoló botrány."
"Öö, eredmények?"
"Igen, tisztelt Bíró úr.
Tudta azt, hogy Nixon elnök
javasolta a Környezetvédelmi
Ügynökség létrehozását,
és az ő aláírásával lépett hatályba
a Nemzeti környezetpolitikai törvény?
Nem is beszélve
a veszélyeztetett fajokról,
a tengeri emlősök védelméről
vagy a tiszta levegőről
szóló törvényekről."
"Elég haladóan hangzik hozzá képest."
"Haladó? Aligha.
Nixon elnöki választási kampánya
a polgárjogi mozgalmaktól való félelemre
és sértettségre építve
próbált hatni a déli szavazókra."
"Ha már a polgári jogoknál tartunk,
az ügyészséget talán meglepi,
hogy ő írta alá a IX. számú módosítást,
amely megtiltja a nemi alapú
diszkriminációt az oktatásban
és biztosítja az iskolai szegregáció
békés megszüntetését,
valamint levitte a korhatárt 18 évre,
hogy a diákok is szavazhassanak."
"Akkor bezzeg annyira
nem aggódott a diákokért,
amikor a Nemzeti Gárda négyet megölt
a kenti állami egyetemen.
Helyette barmoknak nevezte őket,
amiért a vietnami háború ellen tüntettek,
a háború ellen, aminek
a befejezéséért ő is küzdött."
"De be is bejezte."
"Hivatalba lépése után 2 évvel fejezte be.
Kampánya során azonban végig szabotálta
az akkori elnök béketárgyalásait,
és javasolta a dél-vietnami kormánynak,
hogy ragaszkodjon jobb feltételekhez,
amik, hozzáteszem, sose valósultak meg.
Így négy évvel elnyújtotta a háborút,
amelyben ezáltal további 20 000 amerikai
és egymilliónál is több vietnami
halt meg a semmiért."
"Hmm, egy elnökjelölt
külföldi tárgyalásokba avatkozik --
ez nem hazaárulás?"
"De az, tisztelt Bíró úr, az 1799-es
Logan-törvény nyilvánvaló megszegése."
"Ah, szerintem elfelejtjük megemlíteni
Nixon elnök számos
külpolitikai eredményét.
Ő normalizálta a viszonyt Kínával,
ma is tartó gazdasági köteléket szőve."
"És biztos, hogy ez jó dolog?
A chilei puccsban nyújtott
támogatását se felejtsük,
amiben a demokratikusan megválasztott
Allende elnököt
egy kegyetlen katonai diktátor váltotta."
"Az a kommunizmus elleni harc része volt."
"Hát nem eleve az erőszak és az elnyomás
miatt elleneztük a kommunizmust?
Vagy csak az alacsonyabb osztály gazdagok
elleni lázadásától való félelem miatt?"
"Nixon elnök nem láthatta előre
a Pinochet rezsim erőszakos tetteit,
és a kommunistaellenesség nem jelentette
a szegények elhanyagolását.
Javaslatot tett a garantált alapjövedelem
bevezetésére minden amerikai családnak,
mely a mai napig radikális koncepció.
Még az átfogó egészségügyi reformokat
is támogatta, pont olyat,
amit 40 évvel később meg is szavaztak."
"Még mindig nem értem teljesen
ezt a betörés ügyet.
Most csaló volt vagy sem?"
"Tisztelt Bíró úr, Nixon elnök lehet,
hogy megszegett pár törvényt,
de mi volt a tényleges ártalom mindahhoz
képest, amit elnöksége alatt véghezvitt?"
" Az ártalom pont a demokráciát érte.
Az egész, Nixon által követendőnek
tartott eszmék lényege az,
hogy a vezetők az embereknek felelnek,
és amikor bármilyen okból
a törvények felett érzik magukat,
ezek az ideálok sérülnek."
"És ha az embereknek nem kell betartaniuk
a törvényeket, én elvesztem a munkám."
Számos politikus adott fel elveket,
hogy eredményeket érjen el,
de a törvényszegés és a leplezés
a nemzet alapját adó vázat fenyegetik.
Azoknak, akik ezt elkövetik,
egész életművükre árnyék vetülhet,
amikor a történelmet górcső alá vesszük.