1 00:00:02,858 --> 00:00:05,354 ♪ [zene] ♪ 2 00:00:09,370 --> 00:00:12,799 - [Tyler] A legutóbbi előadásunkban kimutattuk, hogy az adó jogi esedékessége 3 00:00:12,980 --> 00:00:15,165 nem határozza meg a gazdasági esedékességet. 4 00:00:15,165 --> 00:00:17,350 Ebben az előadásban arról fogunk beszélni, 5 00:00:17,530 --> 00:00:19,700 hogyan határozható meg ténylegesen az adók gazdasági esedékessége. 6 00:00:19,700 --> 00:00:21,870 Ki viseli az adó terhét? 7 00:00:22,050 --> 00:00:23,204 Itt az adó gazdasági esedékességének szabálya. 8 00:00:28,339 --> 00:00:33,025 A piac rugalmasabbik oldala fogja állni 9 00:00:33,025 --> 00:00:35,417 az adó kisebbik részét, a kisebb adóterhet. 10 00:00:35,417 --> 00:00:37,810 Hasonlóan a piac kevésbé rugalmas oldala 11 00:00:37,990 --> 00:00:43,000 vagy inkább a piac rugalmatlanabb oldala fogja állni 12 00:00:43,180 --> 00:00:46,040 az adó nagyobbik részét. 13 00:00:46,040 --> 00:00:48,900 Tehát a rugalmasabb fizeti a kisebbik részt, 14 00:00:49,080 --> 00:00:51,729 a kevésbé rugalmas fizeti a nagyobbik részt. 15 00:00:51,729 --> 00:00:54,379 Meg fogom ezt mutatni néhány diagramon, 16 00:00:54,560 --> 00:00:59,270 majd segítek megérezni, miért ez a helyzet. 17 00:00:59,450 --> 00:01:01,500 Tegyük fel, hogy nem emlékszünk a szabályra. 18 00:01:01,500 --> 00:01:03,550 A rugalmasabb oldal a kisebb adóterhet viseli 19 00:01:03,730 --> 00:01:06,020 vagy a nagyobb adóterhet? 20 00:01:06,020 --> 00:01:08,310 Mondjuk nem emlékszünk pontosan. Nem probléma. 21 00:01:08,490 --> 00:01:13,690 Csak rajzoljuk fel a diagramot, és olvassuk le, mi történik. 22 00:01:13,870 --> 00:01:15,940 Rajzoljunk például egy diagramot, 23 00:01:15,940 --> 00:01:18,010 amelyen elég rugalmas a keresleti görbe 24 00:01:18,190 --> 00:01:21,235 és viszonylag elég rugalmatlan a kínálati görbe. 25 00:01:21,235 --> 00:01:24,280 Itt az ár, ha nincs adó. 26 00:01:24,460 --> 00:01:26,575 Nézzük meg, mi történik, ha van adó 27 00:01:26,575 --> 00:01:28,690 és használjuk az ékelési módszerünket. 28 00:01:28,870 --> 00:01:31,390 Itt az adó, és az ék magassága megadja 29 00:01:31,390 --> 00:01:32,650 az adó összegét. 30 00:01:32,650 --> 00:01:33,910 Mit csinálunk? 31 00:01:34,090 --> 00:01:36,325 Beépítjük ezt az éket a diagramba 32 00:01:36,325 --> 00:01:38,560 egészen addig, amíg a teteje eléri a keresleti görbét, 33 00:01:38,740 --> 00:01:40,705 és az alja eléri a kínálati görbét, 34 00:01:40,705 --> 00:01:42,670 és akkor csak leolvassuk a választ a diagramunkról. 35 00:01:42,850 --> 00:01:45,960 A B pont az, ami megmondja nekünk a vevő által fizetett árat. 36 00:01:45,960 --> 00:01:49,070 A D pont az, ami megmondja az eladó által kapott árat. 37 00:01:49,250 --> 00:01:51,990 Hasonlítsuk össze. 38 00:01:51,990 --> 00:01:54,730 Amikor nem volt adó, a vevő által fizetett ár 39 00:01:54,910 --> 00:01:59,190 az A-ban volt, és az adóval a vevői ár 40 00:01:59,370 --> 00:02:01,070 felmegy egy kicsit, a B pontig. 41 00:02:01,070 --> 00:02:02,770 A vevő nem fizet sokkal magasabb árat. 42 00:02:02,950 --> 00:02:05,510 Másrészről az eladó sokkal kevesebbet kap. 43 00:02:05,510 --> 00:02:08,070 Ebben az esetben, amikor a kereslet rugalmasabb, mint a kínálat, 44 00:02:08,250 --> 00:02:13,360 az igénylők az adó kisebb részét fizetik, 45 00:02:13,540 --> 00:02:16,070 és a szállítók fizetik a nagyobb részt. 46 00:02:16,070 --> 00:02:18,600 Tehát le tudjuk olvasni a diagramról, mi történik, 47 00:02:18,780 --> 00:02:21,095 ha a kereslet rugalmasabb, mint a kínálat. 48 00:02:21,095 --> 00:02:23,410 Nem kell emlékeznie a szabályra, 49 00:02:23,590 --> 00:02:26,660 nem kell memorizálnia, mert adni fogok 50 00:02:26,840 --> 00:02:28,790 némi intuíciót, hogy egy pillanat alatt leegyszerűsítse. 51 00:02:28,790 --> 00:02:30,740 Egyszerűen meg kell rajzolnia a diagramot, és képes lesz leolvasni 52 00:02:30,920 --> 00:02:33,719 a választ a görbékről. 53 00:02:33,719 --> 00:02:36,519 Nézzünk egy másik esetet. 54 00:02:36,700 --> 00:02:38,840 Ebben az esetben egy kínálati görbét rajzoltunk, 55 00:02:38,840 --> 00:02:40,980 amely nagyon rugalmatlan, és egy kereslet görbét, 56 00:02:41,160 --> 00:02:43,240 amely kevésbé rugalmas, mint a kínálati görbe. 57 00:02:43,240 --> 00:02:45,320 Ismét venni fogjuk az adóékünket, 58 00:02:45,500 --> 00:02:50,240 rá fogjuk nyomni a diagramra, és mi történik? 59 00:02:50,420 --> 00:02:52,700 Itt láthatja. 60 00:02:52,700 --> 00:02:53,840 Csak le kell olvasnunk a diagramról. 61 00:02:53,840 --> 00:02:54,980 Most láthatjuk, hogy összehasonlítva azzal, amikor nem volt adó, 62 00:02:55,160 --> 00:02:59,380 a vevői ár sokat ment fel, 63 00:02:59,560 --> 00:03:02,180 és az eladói ár lement, 64 00:03:02,180 --> 00:03:03,490 de csak egy kicsit. 65 00:03:03,490 --> 00:03:04,800 Amikor a kínálat rugalmasabb, mint a kereslet, 66 00:03:04,980 --> 00:03:07,185 a vevők fizetik az adó nagyobb részét, 67 00:03:07,185 --> 00:03:09,390 azaz a vevői ár jobban felmegy, 68 00:03:09,570 --> 00:03:12,074 mint amennyivel az eladói ár csökken. 69 00:03:12,074 --> 00:03:14,579 A vevők többet fizetnek az adóból, ha a kínálati görbe 70 00:03:14,760 --> 00:03:17,055 rugalmasabb. 71 00:03:17,055 --> 00:03:19,350 Lássunk némi intuíciót. 72 00:03:19,530 --> 00:03:21,320 Mindig megkaphatja a helyes választ, ha megrajzolja a görbéket. 73 00:03:21,320 --> 00:03:23,110 Fontoljuk meg az intuíciót, miért ez a helyzet. 74 00:03:23,290 --> 00:03:27,980 Tehát itt az intuíció, hogy emlékezzen a szabályra. 75 00:03:28,160 --> 00:03:30,545 Gondoljon a rugalmasságra úgy, mint egyfajta menekülési lehetőségre. 76 00:03:30,545 --> 00:03:32,930 A piac azon oldala, amelyik rugalmasabb, 77 00:03:33,110 --> 00:03:35,845 könnyebben elkerüli az adót. 78 00:03:35,845 --> 00:03:38,580 Miért van ennek értelme? Emlékezzen, mit jelent a rugalmas kereslet. 79 00:03:38,760 --> 00:03:42,730 Azt jelenti, hogy az igénylők jó helyettesítőkkel rendelkeznek 80 00:03:42,910 --> 00:03:45,425 az adóztatott javakkal szemben, és így elkerülhetik az adót. 81 00:03:45,425 --> 00:03:47,940 Ha az adó magas, az igénylők azt fogják mondani: 82 00:03:48,120 --> 00:03:51,750 "Inkább megyünk, megvesszük a helyettesítőket. 83 00:03:51,930 --> 00:03:53,960 Nagyon sok jó helyettesítőnk van." 84 00:03:53,960 --> 00:03:54,975 Másrészt gondoljunk arra, mit jelent, 85 00:03:54,975 --> 00:03:55,990 ha a kereslet rugalmatlan. 86 00:03:56,170 --> 00:03:59,025 Azt jelenti, hogy nincsenek jó helyettesítők, 87 00:03:59,025 --> 00:04:01,880 tehát nehéz elkerülni az adózást. 88 00:04:02,060 --> 00:04:04,380 Mi van a kínálati oldallal, a rugalmas kínálattal? 89 00:04:04,380 --> 00:04:06,700 Azt jelenti, hogy az erőforrásokat, amelyeket az adóztatott javak 90 00:04:06,880 --> 00:04:10,490 termelésére használnak, könnyen átvihetik 91 00:04:10,670 --> 00:04:13,245 más iparágakba. 92 00:04:13,245 --> 00:04:14,532 Az erőforrások könnyen átvihetők. 93 00:04:14,532 --> 00:04:15,820 Ha megpróbálod jól megadóztatni az iparágat, akkor a föld, a tőke, 94 00:04:16,000 --> 00:04:19,720 és a munkások abban az iparágban, amelyeket 95 00:04:19,899 --> 00:04:23,500 a javak termelésére használtak, át fognak szivárogni 96 00:04:23,680 --> 00:04:26,505 más iparágakba, és így a szállítók 97 00:04:26,505 --> 00:04:27,917 visznylag könnyen megússzák az adót. 98 00:04:27,917 --> 00:04:29,330 Másrészt, ha a kínálat rugalmatlan, 99 00:04:29,510 --> 00:04:34,409 azt jelenti, hogy a javak termelésére használt erőforrásokat 100 00:04:34,590 --> 00:04:36,914 valóban csak ennek az árunak a termelésére lehet használni. 101 00:04:36,914 --> 00:04:39,239 Le vannak kötve, nehezen mozgathatók, 102 00:04:39,420 --> 00:04:41,380 és ezek a tényezők nem annyira hasznosak 103 00:04:41,380 --> 00:04:43,340 más javak termelésére, így ez megnehezíti 104 00:04:43,520 --> 00:04:45,755 a szállítók helyzetét, ha a kínálati görbe rugalmatlan. 105 00:04:45,755 --> 00:04:47,990 Ez azt jelenti, hogy nehéz a szállítóknak 106 00:04:48,170 --> 00:04:50,750 elkerülni az adót. 107 00:04:50,750 --> 00:04:53,330 Mi van, ha az igénylők és a szállítók 108 00:04:53,510 --> 00:04:55,940 mindketten meglehetősen rugalmasak? 109 00:04:55,940 --> 00:04:57,155 Hát ez az. 110 00:04:57,155 --> 00:04:58,370 Valakinek meg kell fizetnie az adót, mindkét fél nem úszhatja meg az adót, 111 00:04:58,550 --> 00:05:03,080 legalábbis, ha az árut megveszik és eladják, 112 00:05:03,260 --> 00:05:06,054 ezért a terhet a relatív rugalmasságok határozzák meg. 113 00:05:06,054 --> 00:05:08,849 Arról van szó, hogy melyik félnek könnyebb elkerülni az adózást, 114 00:05:09,030 --> 00:05:14,260 és az a fél fog kevesebbet fizetni az adóból. 115 00:05:14,440 --> 00:05:16,700 A kevésbé rugalmas fél fog fizetni 116 00:05:16,700 --> 00:05:18,960 többet az adóból, mert annak a félnek nehezebb 117 00:05:19,140 --> 00:05:22,565 elkerülni az adózást. 118 00:05:22,565 --> 00:05:25,990 Végezzünk egy alkalmazást, mondjuk a társadalombiztosítási adókat. 119 00:05:26,170 --> 00:05:28,500 Legutóbb kimutattuk, hogy a társadalombiztosítási adók 120 00:05:28,500 --> 00:05:30,830 jogi esedékessége nincs hatással 121 00:05:31,010 --> 00:05:33,045 a gazdasági esedékességre, de nem mondtuk meg, 122 00:05:33,045 --> 00:05:35,080 mi a gazdasági esedékesség valójában. 123 00:05:35,260 --> 00:05:37,774 Tehát tegyük meg ezt most. 124 00:05:37,774 --> 00:05:40,289 Itt lesz fent a munkának az ára, a bér, 125 00:05:40,470 --> 00:05:43,270 és a munka mennyisége itt lent. 126 00:05:43,270 --> 00:05:46,070 Az egész kérdés arra egyszerűsödik le, 127 00:05:46,250 --> 00:05:48,730 hogy a munkaerő iránti kereslet rugalmasabb-e, 128 00:05:48,730 --> 00:05:49,970 mint a munkaerő kínálata vagy fordítva? 129 00:05:49,970 --> 00:05:51,210 Gondoljunk a munkaerőt igénylőkre, a vállalkozásokra, 130 00:05:51,390 --> 00:05:56,180 milyen helyettesítőik vannak a munkaerőre? 131 00:05:56,360 --> 00:06:00,180 Ha a munkaerő ára megnő, mit tehetnek ezek a vállalkozások? 132 00:06:00,360 --> 00:06:02,360 Mi a helyzet a munkaerő kínálatával, a dolgozókkal? 133 00:06:02,360 --> 00:06:04,360 Ha a bérük csökken, mit tehetnek? 134 00:06:04,540 --> 00:06:06,690 Ha elgondolkodik ezen, azt hiszem, látni fogja, 135 00:06:06,690 --> 00:06:08,840 hogy a legtöbb dolgozónak, főleg a teljes munkaidőben dolgozóknak, 136 00:06:09,020 --> 00:06:12,960 nincs sok jó alternatívájuk a munkára. 137 00:06:13,140 --> 00:06:15,875 A legtöbb dolgozónak szüksége van valamilyen munkára. 138 00:06:15,875 --> 00:06:18,610 Még akkor is, ha a bérük csökken, folytatni fogják a munkát, 139 00:06:18,790 --> 00:06:23,350 mert ki kell fizetniük a számlákat. 140 00:06:23,530 --> 00:06:26,015 Másrészt, a munkaerőt igénylők, 141 00:06:26,015 --> 00:06:28,500 ha a bér növekedne, 142 00:06:28,680 --> 00:06:30,625 tudnák hellyettesíteni tőkével a munkaerőt 143 00:06:30,625 --> 00:06:32,570 elvihetnék a befektetéseiket más országokba. 144 00:06:32,750 --> 00:06:34,700 Jónéhány jó helyettesítőjük van. 145 00:06:34,700 --> 00:06:35,675 Tehát, ha ez valóban így működik, 146 00:06:35,675 --> 00:06:36,650 valószínűleg így kellene rajzolnunk a diagramot, 147 00:06:36,830 --> 00:06:42,000 egy eléggé rugalmatlan munkaerő-kínálattal 148 00:06:42,180 --> 00:06:44,645 és egy eléggé rugalmas munkaerő-kereslettel. 149 00:06:44,645 --> 00:06:47,110 A közgazdászok tanulmányozták ezt, és átlagban 150 00:06:47,290 --> 00:06:50,000 ezt találták. 151 00:06:50,000 --> 00:06:52,710 Tehát most gondoljon a saját FICA adóira, ez a munkaerő adója. 152 00:06:52,890 --> 00:06:54,980 Mi ennek a hatása? 153 00:06:54,980 --> 00:06:56,025 Ez valahogy így fog kinézni. 154 00:06:56,025 --> 00:06:57,070 Figyeljük meg, hogy a munkaerő vásárlói által fizetett bér, 155 00:06:57,250 --> 00:06:59,785 azaz a cégek által fizetett bér, 156 00:06:59,785 --> 00:07:02,320 az csak egy kicsit megy fel. 157 00:07:02,500 --> 00:07:04,805 Másrészt a bér, amelyet a 158 00:07:04,805 --> 00:07:07,110 munkaerőt kínálók kapnak, azaz a bér, 159 00:07:07,290 --> 00:07:09,660 ami a dolgozóknál marad, az sokat csökken. 160 00:07:09,660 --> 00:07:12,030 És ez teljesen érthető, ha nagyon rugalmatlan 161 00:07:12,210 --> 00:07:14,564 munkaerő-kínálatunk van. 162 00:07:14,564 --> 00:07:16,919 A munkások nem tudják elkerülni az adókat, és ezért 163 00:07:17,100 --> 00:07:21,020 végül ők viselik az adóteher legnagyobb részét. 164 00:07:21,200 --> 00:07:23,865 Ez nem azt jelenti különben, hogy nem kellene legyenek 165 00:07:23,865 --> 00:07:26,530 társadalombiztosítási adók. 166 00:07:26,710 --> 00:07:28,620 Tulajdonképpen ez lehet egy jó módja annak, hogy rákényszerítsék az embereket, hogy tegyenek félre 167 00:07:28,620 --> 00:07:30,530 a saját jövőjüket, de ez azt jelenti, 168 00:07:30,710 --> 00:07:32,874 hogy ez nem egy ingyenebéd a dolgozóknak. 169 00:07:32,874 --> 00:07:35,039 A dolgozók bére csökkenni fog az adó miatt. 170 00:07:35,220 --> 00:07:37,635 Ha nem lenne társadalombiztosítási adó, 171 00:07:37,635 --> 00:07:40,050 a legtöbb dolgozó bére tulajdonképpen magasabb lenne. 172 00:07:40,230 --> 00:07:44,810 Itt van még egy alkalmazás, a kötelező egészségbiztosítások. 173 00:07:44,990 --> 00:07:47,280 Tegyük fel, hogy a kormányzat előírja a munkáltatók számára, 174 00:07:47,280 --> 00:07:49,570 hogy biztosítsák a dolgozóiknak az egészségbiztosítást, 175 00:07:49,750 --> 00:07:54,210 ahogy ez most sok munkáltató esetében így van 176 00:07:54,390 --> 00:07:56,705 a megfizethető ellátásról szóló törvény értelmében. 177 00:07:56,705 --> 00:07:57,862 Ki fog fizetni ezért? 178 00:07:57,862 --> 00:07:59,020 Ki fog végső soron fizetni ezért? 179 00:07:59,200 --> 00:08:03,050 Elsősorban a munkaadók vagy elsősorban a dolgozók? 180 00:08:03,230 --> 00:08:05,600 Ez valójában pont ugyanaz az elemzés, mint a korábbi. 181 00:08:05,600 --> 00:08:07,970 A kötelező egészségbiztosítás eléggé hasonlít az adóhoz. 182 00:08:08,150 --> 00:08:13,130 A kötelező egészségbiztosítás egyszerűen azt jelenti, hogy a munkáltatóknak 183 00:08:13,310 --> 00:08:16,270 magasabb bért kell fizetniük, de ez akkor 184 00:08:16,270 --> 00:08:17,750 ugyanaz, mint az adó. 185 00:08:17,750 --> 00:08:19,230 Azt láttuk, az, hogy ha a munkaerő-kínálat 186 00:08:19,410 --> 00:08:24,010 kevésbé rugalmas, mint a munkaerő iránti kereslet, ami sok esetben érthető, 187 00:08:24,190 --> 00:08:26,540 abban az esetben a kötelezettség legnagyobb részét 188 00:08:26,540 --> 00:08:28,890 valójában a dolgozók fogják fizetni. 189 00:08:29,070 --> 00:08:31,819 A reálbérek esni fognak. 190 00:08:31,819 --> 00:08:34,568 Ez ismét nem feltétlenül jelenti azt, hogy a kötelezettség rossz ötlet, 191 00:08:34,750 --> 00:08:36,980 de azt jelenti, hogy nem ingyenebéd 192 00:08:36,980 --> 00:08:38,095 a dolgozóknak. 193 00:08:38,095 --> 00:08:39,210 A dolgozók végül kifizetik az egészségügyi ellátásukat 194 00:08:39,390 --> 00:08:41,850 az alacsonyabb bérek által. 195 00:08:41,850 --> 00:08:44,310 Az adóknak van még néhány más hatása, 196 00:08:44,490 --> 00:08:48,760 ideértve a bevétel növekedését és valamennyi 197 00:08:48,940 --> 00:08:50,650 holtteher-veszteség létrehozását is. 198 00:08:50,650 --> 00:08:52,360 Ezeket fogjuk áttekinteni a következő előadásban. 199 00:08:52,540 --> 00:08:52,910 [Narrátor] Ha szeretné magát tesztelni, 200 00:08:52,910 --> 00:08:53,280 kattintson a kérdésekre. 201 00:08:54,699 --> 00:08:59,069 Ha pedig készen áll a folytatásra, kattintson a következő videóra. 202 00:09:02,746 --> 00:09:04,752 ♪ [zene] ♪