WEBVTT 00:00:02.858 --> 00:00:05.354 ♪ [zene] ♪ 00:00:09.370 --> 00:00:12.799 - [Tyler] A legutóbbi előadásunkban kimutattuk, hogy az adó jogi esedékessége 00:00:12.980 --> 00:00:15.165 nem határozza meg a gazdasági esedékességet. 00:00:15.165 --> 00:00:17.350 Ebben az előadásban arról fogunk beszélni, 00:00:17.530 --> 00:00:19.700 hogyan határozható meg ténylegesen az adók gazdasági esedékessége. 00:00:19.700 --> 00:00:21.870 Ki viseli az adó terhét? 00:00:22.050 --> 00:00:23.204 Itt az adó gazdasági esedékességének szabálya. 00:00:28.339 --> 00:00:33.025 A piac rugalmasabbik oldala fogja állni 00:00:33.025 --> 00:00:35.417 az adó kisebbik részét, a kisebb adóterhet. 00:00:35.417 --> 00:00:37.810 Hasonlóan a piac kevésbé rugalmas oldala 00:00:37.990 --> 00:00:43.000 vagy inkább a piac rugalmatlanabb oldala fogja állni 00:00:43.180 --> 00:00:46.040 az adó nagyobbik részét. 00:00:46.040 --> 00:00:48.900 Tehát a rugalmasabb fizeti a kisebbik részt, 00:00:49.080 --> 00:00:51.729 a kevésbé rugalmas fizeti a nagyobbik részt. 00:00:51.729 --> 00:00:54.379 Meg fogom ezt mutatni néhány diagramon, 00:00:54.560 --> 00:00:59.270 majd segítek megérezni, miért ez a helyzet. 00:00:59.450 --> 00:01:01.500 Tegyük fel, hogy nem emlékszünk a szabályra. 00:01:01.500 --> 00:01:03.550 A rugalmasabb oldal a kisebb adóterhet viseli 00:01:03.730 --> 00:01:06.020 vagy a nagyobb adóterhet? 00:01:06.020 --> 00:01:08.310 Mondjuk nem emlékszünk pontosan. Nem probléma. 00:01:08.490 --> 00:01:13.690 Csak rajzoljuk fel a diagramot, és olvassuk le, mi történik. 00:01:13.870 --> 00:01:15.940 Rajzoljunk például egy diagramot, 00:01:15.940 --> 00:01:18.010 amelyen elég rugalmas a keresleti görbe 00:01:18.190 --> 00:01:21.235 és viszonylag elég rugalmatlan a kínálati görbe. 00:01:21.235 --> 00:01:24.280 Itt az ár, ha nincs adó. 00:01:24.460 --> 00:01:26.575 Nézzük meg, mi történik, ha van adó 00:01:26.575 --> 00:01:28.690 és használjuk az ékelési módszerünket. 00:01:28.870 --> 00:01:31.390 Itt az adó, és az ék magassága megadja 00:01:31.390 --> 00:01:32.650 az adó összegét. 00:01:32.650 --> 00:01:33.910 Mit csinálunk? 00:01:34.090 --> 00:01:36.325 Beépítjük ezt az éket a diagramba 00:01:36.325 --> 00:01:38.560 egészen addig, amíg a teteje eléri a keresleti görbét, 00:01:38.740 --> 00:01:40.705 és az alja eléri a kínálati görbét, 00:01:40.705 --> 00:01:42.670 és akkor csak leolvassuk a választ a diagramunkról. 00:01:42.850 --> 00:01:45.960 A B pont az, ami megmondja nekünk a vevő által fizetett árat. 00:01:45.960 --> 00:01:49.070 A D pont az, ami megmondja az eladó által kapott árat. 00:01:49.250 --> 00:01:51.990 Hasonlítsuk össze. 00:01:51.990 --> 00:01:54.730 Amikor nem volt adó, az ár 00:01:54.910 --> 00:01:59.190 a vevő által fizetett összeg az A-ban és az adó része 00:01:59.370 --> 00:02:02.770 a vevő felé megy egy kicsit, egészen a B. pontig. A vevő nem fizet magasabb 00:02:02.950 --> 00:02:08.070 árat. Másrészről az eladó sokkal kevesebbet kap. Ebben az esetben, mikor 00:02:08.250 --> 00:02:13.360 a kereslet rugalmasabb, mint a kínálat, a vásárlók kevesebb adót fizetnek 00:02:13.540 --> 00:02:18.600 és a beszállítók nagyobb arányban fizetnek. Ezért le tudjuk olvasni a diagrammról 00:02:18.780 --> 00:02:23.410 mi történik, ha a kereslet rugalmasabb, mint a kínálat. Nem kell emlékezni 00:02:23.590 --> 00:02:26.660 a szabályra, nem kell megjegyezned, mert adok neked valami 00:02:26.840 --> 00:02:30.740 intuíciót, hogy egyszerűen csak egy pillanat legyen megjegyezni. Egyszerűen meg kell rajzolnod 00:02:30.920 --> 00:02:36.519 a diagrammot és képes leszel leolvasni a választ a görbékről. Nézzünk egy másik esetet. Ebben 00:02:36.700 --> 00:02:40.980 az esetben egy kínálati görbét rajzolunk, amely nagyon rugalmatlan és egy kereslet görbét, 00:02:41.160 --> 00:02:45.320 amely kevésbé rugalmas, mint a kínálati ív. Ismét megfogjuk az adó éket, 00:02:45.500 --> 00:02:50.240 azt tesszük a diagramra és mi történik? Itt 00:02:50.420 --> 00:02:54.980 láthatod. Csak le kell olvasnunk a diagrammot. Most láthatjuk összehasonlítva 00:02:55.160 --> 00:02:59.380 amikor nem volt adó, az árból a vevő sokkal többet kapott és az árból 00:02:59.560 --> 00:03:04.800 az eladók csak egy kicsit vesztettek. Amikor a kínálat rugalmasabb, mint 00:03:04.980 --> 00:03:09.390 a kereslet, a vevők nagyobb részarányt fizetnek az adóból, azaz az ár a vásárlónak 00:03:09.570 --> 00:03:14.579 jobban felmegy, mint amennyire az ár az eladóknak csökken. A vevők több adót fizetnek, amikor 00:03:14.760 --> 00:03:19.350 ha a kínálati görbe rugalmasabb. Adjunk némi ráértést. Mindig 00:03:19.530 --> 00:03:23.110 a megfelelő választ kapjuk, ha megrajzoljuk a görbét. És fontoljuk meg az intiució szerepét, 00:03:23.290 --> 00:03:27.980 vajon miért ez a helyzet. Tehát itt van a ráérzés, hogy emlékezz a szabályra. Gondolj 00:03:28.160 --> 00:03:32.930 a rugalmasságra, mint egyfajta menekülési lehetőségre. A piac azon oldala, amelyik 00:03:33.110 --> 00:03:38.580 rugalmasabb, könnyebben elkerüli az adót. Miért van ennek értelme? Ne feledd 00:03:38.760 --> 00:03:42.730 mit jelent a rugalmas kereslet. Ez azt jelenti, hogy a vásárlók jó helyettesítőkkel rendelkeznek 00:03:42.910 --> 00:03:47.940 az adóztatott javakkal szemben és így elkerülhetik az adót. Mikor az adó magas, a vásárlók 00:03:48.120 --> 00:03:51.750 azt mondják, "Megyünk megvesszük a helyettesítőjét. Nagyon sok jó 00:03:51.930 --> 00:03:55.990 alternatív lehetőségünk van." Másrészt, gondoljunk bele, mit jelent, mikor a kereslet 00:03:56.170 --> 00:04:01.880 rugalmatlan. Azt jelenti, hogy ha nincsennek jó alternatíváink, akkor nehéz elkerülni az adózást. 00:04:02.060 --> 00:04:06.700 Mit mond a kínálati oldal, rugalmas kínálat? Nos, ez azt jelenti, az erőforrásokat 00:04:06.880 --> 00:04:10.490 amelyeket arra használnak, hogy létrehozzák ezeket a megadóztatott javakat, könnyedén átvihetik 00:04:10.670 --> 00:04:15.820 más iparágakra. Az erőforrások könnyen átvihetők. Ha próbálod megadóztatni jobban az iparágat 00:04:16.000 --> 00:04:19.720 mint a földet, a tőke, és a munkások abban az iparban melyeket felhasználtak 00:04:19.899 --> 00:04:23.500 arra, hogy ezeket az árukat elkészítsék, egy másik iparágba fognak átszivárogni és így 00:04:23.680 --> 00:04:29.330 az eladók könnyen megússzák az adót. Másrészt, ha a kínálat 00:04:29.510 --> 00:04:34.409 rugalmatlan, az azt jelenti, hogy a forrásokat, melyeket ezen áruknak elkészítésére fordítottak csak 00:04:34.590 --> 00:04:39.239 arra használhatók fel, hogy ezt az árut elkészítsék belőle. Ezek lekötött források, nehezen továbbvihetők, és ezek 00:04:39.420 --> 00:04:43.340 a tényezők nem hasznosak más áruk előállítására és ez megnehezíti 00:04:43.520 --> 00:04:47.990 az eladók helyzetét, ha az ellátási görbe rugalmatlan. Ez azt jelenti, hogy nehézzé teszi 00:04:48.170 --> 00:04:53.330 az eladóknak az adó elkerülését. Mi van akkor, ha a vevők és az eladók mindketten 00:04:53.510 --> 00:04:58.370 meglehetősen rugalmasak? Nos, a helyzet az, hogy valakinek fizetnie kell az adót, mindkét fél 00:04:58.550 --> 00:05:03.080 nem tudja megúszni az adót, főként, ha az árú meg lesz vásárolva, és el lesz adva, ezért 00:05:03.260 --> 00:05:08.849 a terhet a relatív rugalmasság határozza meg. Itt arról van szó, hogy melyik fél 00:05:09.030 --> 00:05:14.260 tudja könnyebben kikerülni az adózást és ez a fél kevesebbet fog fizetni az adóból. A kevésbé 00:05:14.440 --> 00:05:18.960 rugalmas fél az, amely többet fog fizetni az adóból, mert az a fél nehezebben tudja 00:05:19.140 --> 00:05:25.990 megkerülni az adózást. Tehát csináljunk egy alkalmazást, mondjuk társadalombiztosítási adókat. 00:05:26.170 --> 00:05:30.830 Legutóbb megmutattuk, hogy a jogi a szociális biztonsági adók előfordulása nincs hatással 00:05:31.010 --> 00:05:35.080 a gazdasági előfordulásra, de nem nem mondtuk, hogy mi a gazdasági előfordulás 00:05:35.260 --> 00:05:40.289 manapság. Tehát tegyük most azt. Itt lesz fent a munkának az ára, 00:05:40.470 --> 00:05:46.070 itt a munkások bére, és a munkának a mennyisége itt lent. Az egész kérdés arra hegyeződik ki, hogy 00:05:46.250 --> 00:05:51.210 a munkára való kereslet rugalmasabb-e, mint a munka kínálata és viszont? Gondoljunk 00:05:51.390 --> 00:05:56.180 a munkaerő-keresletre, a vállalkozásokra, milyen munka-helyettesítőkkel rendelkeznek? 00:05:56.360 --> 00:06:00.180 Ha megnő a munkaerő ára, akkor mi tehetnek ezek a vállalkozások? 00:06:00.360 --> 00:06:04.360 Mi a helyzet a munkaerő kínálattal, a dolgozókkal? Ha a bérük csökken, mit tehetnek 00:06:04.540 --> 00:06:08.840 ők? Ha gondolkozik, úgy gondolom látni fogja, hogy a legtöbb munkavállaló számára, 00:06:09.020 --> 00:06:12.960 főleg a teljes munkaidőben dolgozók, mert nincs sok jó alternatívájuk a munkára. 00:06:13.140 --> 00:06:18.610 A legtöbb munkavállalónak valamilyen munkára van szüksége. Még akkor is, ha a bérük csökken, 00:06:18.790 --> 00:06:23.350 folytatni fogják a munkát, mert szükségük van rá, hogy kifizetsék a számlákat. Másrészt, 00:06:23.530 --> 00:06:28.500 a munkaerő-keresők, ha bér növekszik, fel tudják cserélni a tőkét 00:06:28.680 --> 00:06:32.570 munkaerőre, vagy elmozdíthatják a befektetéseiket másik országba. Nagyon kevés a 00:06:32.750 --> 00:06:36.650 jó helyettesítőjük. Tehát, ha ez valóban így van, valószínűleg meg kell rajzolnunk 00:06:36.830 --> 00:06:42.000 ezt a diagrammot, egy meglehetősen rugalmatlan munkaerő-kínálattal és egy meglehetősen rugalmas 00:06:42.180 --> 00:06:47.110 munkaerő-kereslettel. A közgazdászok tanulmányozták ezt és átlagosan 00:06:47.290 --> 00:06:52.710 ezt találták. Tehát most gondoljon a saját FICA adókra, ez munkaadó. Mi 00:06:52.890 --> 00:06:57.070 ennek a hatása? Nos, ez valahogy így néz ki. Figyeljük meg, hogy a 00:06:57.250 --> 00:07:02.320 munkaerő vásárlói által fizetett bér, ami a cégek által fizetett bér, csak ez megy fel 00:07:02.500 --> 00:07:07.110 egy kicsit. Másrészt, a bér, amelyet a munkaerő-kínálók kapnak, ami 00:07:07.290 --> 00:07:12.030 az a bér amelyet a dolgozók a munka végén kapnak, az sokat csökken. És ez teljesen 00:07:12.210 --> 00:07:16.919 így történik, ha nagyon rugalmatlan munkaerő-kínálatunk van. A munkások 00:07:17.100 --> 00:07:21.020 nem kerülheti el az adókat, és ezért ők hordozzák az adó terhének nagyrészét. 00:07:21.200 --> 00:07:26.530 Ez nem azt jelenti, különben, hogy nekünk nem kellene szociális és biztonsági adóink legyenek. 00:07:26.710 --> 00:07:30.530 Valójában jó módja lehet ez annak, hogy arra kényszerítsünk embereket, hogy megmentsék a saját jövőjüket, de 00:07:30.710 --> 00:07:35.039 ez nem jelent ingyenes ebédet a munkásoknak. A munkások fizetése 00:07:35.220 --> 00:07:40.050 az adó miatt csökkenni fog. Ha nem lennének a társadalombiztosítási adók, a legtöbb 00:07:40.230 --> 00:07:44.810 munkavállaló bére magasabb lenne. Itt van még egy terület, a szociális 00:07:44.990 --> 00:07:49.570 biztosítási felhatalmazások. Tegyük fel, hogy a kormányzat előírja a munkáltatók számára, hogy biztosítsák 00:07:49.750 --> 00:07:54.210 az egészségbiztosítást a munkavállalók számára, ami már most is sok munkáltató esetében így van a 00:07:54.390 --> 00:07:59.020 Megengedhető Gondozási Törvény értelmében. Ki fog fizetni ezért? Ki fog fizetni ezeknek? 00:07:59.200 --> 00:08:03.050 Elsősorban a munkaadók vagy elsősorban a munkások? 00:08:03.230 --> 00:08:07.970 Ez tényleg ugyanolyan elemzés, mint ami korábban volt. Az egészségi biztosítás 00:08:08.150 --> 00:08:13.130 nagyon hasonló az adóhoz. Az egészségbiztosítási felhatalmazás egyszerűen azt jelenti, hogy a munkáltatóknak 00:08:13.310 --> 00:08:19.230 magasabb fizetést kell fizetniük, de ez ugyanaz, mint az adó. Amit láttunk 00:08:19.410 --> 00:08:24.010 az, hogyha a munkaerő-kínálat kevésbé rugalmas, mint a munkaerő iránti kereslet, ami sok esetben 00:08:24.190 --> 00:08:28.890 így történik, így ebben az esetben a legtöbb felhatalmazást ténylegesen a munkavállalók fizetik. 00:08:29.070 --> 00:08:34.568 A reálbérek esnek. Ez ismét nem feltétlenül jelenti, hogy ezek a felhatalmazások, 00:08:34.750 --> 00:08:39.210 rossz ötletek, de azt jelenti, hogy nem ingyen ebéd a dolgozók számára. A dolgozók 00:08:39.390 --> 00:08:44.310 végül kifizetik az egészségügyi ellátást az alacsonyabb bérek által. Az adóknak 00:08:44.490 --> 00:08:48.760 van még néhány más hatása beleértve a bevétel növekedését és valamennyi 00:08:48.940 --> 00:08:52.360 holt-teher veszteséget. Ezeket azonban majd a következő előadásban fogjuk 00:08:52.540 --> 00:08:53.280 megnézni. 00:08:54.699 --> 00:08:59.069 - [Narrátor] Ha próbára akarja magát tenni, kattintson a kvízkérdésekre. 00:08:59.250 --> 00:09:02.199 Vagy ha készen áll a továbblépésre, kattintson a következő videóra. 00:09:02.746 --> 00:09:04.752 ♪ [zene] ♪ 00:09:04.753 --> 00:09:07.000 Felirat: amara.org közösség Fordította: Kiss Károly Ellenőrizte, lektorálta: Mandel Kinga Magdolna