Környezeti rejtély van folyamatban.
Egy első látásra
jelentéktelen részlettel kezdődik,
ami globális mértékű
katasztrófát fed fel.
Azt veszed észre,
hogy a reggeli pirítósodra kent méz
drágább lett.
Ahelyett hogy lekvárra váltanál,
úgy döntesz kivizsgálod a drágulás okát.
Sokkoló felfedezést teszel.
A háziasított méhek száma Amerikában
nyugtalanító mértékben csökken.
A csökkenés mértéke túl nagy,
hogy csak a szokásos
méh-halálozás okaival magyarázzuk:
betegség, paraziták vagy éhezés.
Egy tipikus tetthelyen
alig marad felnőtt méh a kaptárban
egy magányos királynő
és néhány túlélő kivételével.
Tele van érintetlen élelemraktárakkal
és ki nem fejlődött lárvákkal,
ami arra utal hogy a felnőtt méhek
magukra hagyták őket kikelésük előtt.
Ami különösen hátborzongató
hogy nincsenek árulkodó halott
vagy haldokló méhtömegek a közelben.
Elfelejtették a kaptárba vezető utat,
vagy egyszerűen eltűntek.
A titokzatos eltűnések nem újszerűek.
Az emberek évszázadok óta gyűjtenek mézet.
De csak az 1600-as években,
amikor az európai telepesek
betelepítették az Apis mellifera alfajt,
háziasítottuk a méheket.
A 19. századtól kezdve
méhészek időnként
tömeges eltűnéseket jelentettek,
melyeknek olyan titokzatos neveket adtak,
mint eltűnés betegség,
tavaszi fogyatkozás szindróma,
és őszi összeomlás.
Amikor 2006-ban ezek a veszteségek
az amerikai kaptárak
több mint felét érintették,
a jelenség új nevet kapott:
elnéptelenedés szindróma.
A rejtély legijesztőbb aspektusa
nem az, hogy ezentúl cukrot kell
tennünk a teánkba.
A méheket a mézükért tartjuk,,
de ugyanakkor ipari mértékben
porozzák be a terményeinket,
amivel Amerika élelmiszer-termelésének
1/3-át generálják.
Hogyan találhatjuk meg a bűnöst?
A három lehetséges elkövető:
Első gyanúsított: kártevők és betegség.
A leghírhedtebb az Ázsiai méhatka,
egy apró piros kártevő, ami megszállja
a kolóniát, méhekkel táplálkozik
és olyan kórokozókat ad át nekik,
amelyek megállítják a növekedést
és rövidítik az élettartamot.
Második gyanúsított: a genetika.
A királynő az egészséges kaptár szíve.
Manapság a több millió
kereskedelemben lévő királynőt
mindössze néhány
eredeti királynőből tenyésztik,
ami a genetikai változatosság hiányát
veti fel.
Ez meggyengítheti a méhek
kártevők és betegség elleni ellenállását.
Harmadik gyanúsított: vegyszerek.
A kaptárokon használt vegyszerek
és a mezőgazdaságban használt
növényvédő szerek
belekerülhetnek
a méhek élelem- és vízkészletébe.
Kutatók kimutatták
hogy a növényvédőszerek
károsítják a méhek tájékozódó képességét.
Van egy aktánk tele nyomokkal,
de nincs vezérfonal.
Az ügy valódi nyomozói, a tudósok,
nem értenek egyet
az elnéptelenedés szindróma okairól.
Egyelőre azt feltételezzük,
hogy több faktor együttesen okozza.
A méheket nem feltétlenül
veszélyezteti kihalás,
de kevesebb méh kevesebb beporzást
és magasabb élelmiszerárakat jelent,
ezért fontos hogy a tudósok megoldják
az eltűnő méhek ügyét.
Mert bár a mézhiány
az édes élet végét jelentené,
a terményhiány igazán égető csípés lenne.