Több mint százezer tonna
koffeint fogyasztunk

a világon évente.

Ez 14 Eiffel-torony súlyával egyenlő.

A legtöbb koffeint kávéban
és teában fogyasztjuk,

de néhány üdítőben,

csokoládéban,

koffeintablettában,

sőt még koffeinmentesnek mondott
italokban is megtalálható.

Koffeintől éberebbnek, boldogabbnak
és energikusabbnak érezzük magunkat,

jobban koncentrálunk még akkor is,
ha nem aludtunk eleget.

De emelheti a vérnyomást is,
és szorongást idézhet elő.

A koffein a legelterjedtebb
drog a világon.

Hogyan is tart ébren minket?

A koffein növényi eredetű,
több rendeltetésű anyag.

Nagy adagban, ahogy bizonyos fajok
leveleiben és magjaiban megtalálható,

rovarok számára mérgező.

De alacsonyabb adagban
fogyasztva, pl. a nektárban,

segíthet a rovaroknak emlékezetből
visszatérni ugyanarra a virágra.

Az emberi testben a koffein
a központi idegrendszert serkenti.

Úgy tart ébren, hogy gátolja szervezetünk
egyik fontos alváskiváltó molekuláját,

az adenozint.

Testünknek folyamatosan
energiára van szüksége,

amelyhez nagy energiájú molekula,
az ún. ATP lebontásával jut hozzá.

Ezalatt adenozint szabadít
fel, az ATP kémiai vázát.

Agyunkban vannak kifejezetten
e molekulához igazodó receptorok.

Az adenozin e receptorokhoz kötődése

egy sor biokémiai reakciót indít el,

melyek hatására az idegsejtek
ritkábban tüzelnek,

és lassítják fontos agyi
jelzőmolekulák kibocsátását.

Más szóval: elálmosodunk.

A koffein úgynevezett
adenozinreceptor-antagonista,

azaz az adenozinreceptorok gátlásával

akadályozza az idegsejtek
lassításának folyamatát.

A koffein és az adenozin
hasonló molekulaszerkezetű.

Olyannyira, hogy a koffein beékelődhet
az adenozinreceptorok közé,

ám ahhoz nem elég közeliek,
hogy működésbe hozza őket.

Összefoglalva: az adenozin
gátolja idegsejtjeinket.

A koffein gátolja a késleltetőszert,
tehát serkent minket.

A koffein pozitív érzéseket is kelthet.

Néhány idegsejtben az adenozinreceptorok

egy másik molekula, a dopamin
receptoraihoz kapcsolódnak.

A dopamin egyik szerepe az agyban
az örömérzet előmozdítása.

Amikor adenozin kapcsolódik
ilyen páros receptorokhoz,

megnehezítheti, hogy a dopamin
a saját helyére illeszkedjen be,

így akadályozza hangulatjavító hatását.

De amikor a koffein átveszi
az adenozin helyét, más a hatása,

és a dopamin bejuthat.

Bizonyított, hogy a koffein adenozin-
és dopaminreceptorokra kifejtett hatása

hosszú távú előnyökkel járhat, csökkenti
betegségek kialakulásának kockázatát,

pl. a Parkinson- s az Alzheimer-kórét
és egyes ráktípusokét.

A koffein növelheti
a test zsírégető képességét.

Egyes sportszervezetek
úgy gondolják,

a koffein tisztességtelen előnyhöz
juttathat sportolókat,

ezért korlátozták fogyasztása mértékét.

1972–2004 között olimpiai sportolók

csak akkor indulhattak versenyeken,
ha vérükben a koffeinkoncentráció

bizonyos érték alatt volt.

Természetesen a koffeinnek
nem csak pozitív hatása van.

Lehet, hogy jobban érzi magát
az ember, és éberebb is,

de a koffein növelheti
a pulzusszámot és a vérnyomást,

fokozott vizelést vagy hasmenést okozhat,

álmatlansághoz és szorongáshoz vezethet.

Emellett a koffeintartalmú ételek s italok

maguk is hatnak szervezetünkre,
melyet szintén figyelembe kell venni.

Agyunk alkalmazkodik
a rendszeres koffeinfogyasztáshoz.

Ha adenozinreceptoraink
folyamatosan eltömődnek,

testünk új receptorokat állít elő.

Így az adenozin képes lesz

még a koffein ellenére is
lelassítani az agyműködést.

Ezért egyre több koffeinre
van szükségünk ahhoz,

hogy éberek maradjunk.

Egyre több adenozinreceptort kell gátolni.

Ha hirtelen hagyunk fel 
a koffeinfogyasztással,

kellemetlen elvonási
tüneteket tapasztalhatunk.

Több receptorral, ellenállás nélkül

az adenozin túlműködhet,

ami aztán fejfájást,

fáradtságot,

és levertséget okozhat.

Néhány napon belül azonban a felesleges
adenozinreceptorok eltűnésével

testünk helyreáll,

és éppen olyan ébernek
érezzük magunkat, mint azelőtt,

a világ legnépszerűbb
serkentője nélkül is.