WEBVTT 00:00:06.979 --> 00:00:11.479 Az emberi szem számára az éjszakai világ egy alaktalan, szürke vászon. 00:00:11.559 --> 00:00:16.513 Sok éjszakai állat azonban gazdag és változatos világot lát, 00:00:16.513 --> 00:00:19.459 tele részlettel, alakokkal és színekkel. 00:00:19.599 --> 00:00:23.030 Mégis mi különbözteti meg a molylepkéket az emberektől? 00:00:23.260 --> 00:00:26.398 A molylepkék és más éjszakai állatok azért látnak éjszaka, 00:00:26.398 --> 00:00:29.858 mert szemük úgy fejlődött, hogy ellensúlyozza a fény hiányát. 00:00:30.548 --> 00:00:32.909 Minden szem, akár éjjellátó, akár nem, 00:00:32.909 --> 00:00:36.757 a retina fényérzékelő sejtjei segítségével érzékeli a fény részecskéit, 00:00:36.757 --> 00:00:38.538 melyeket fotonoknak nevezünk. 00:00:38.748 --> 00:00:42.117 A fényérzékelő sejtek ezután információt szolgáltatnak a fotonokról 00:00:42.117 --> 00:00:44.549 más, a retinában és az agyban található sejteknek. 00:00:44.579 --> 00:00:47.349 Az agy megszűri ezt az információt, és arra használja, 00:00:47.349 --> 00:00:50.341 hogy képet alkosson a környezetről, melyet a szem lát. 00:00:50.691 --> 00:00:54.129 Minél erősebb a fény, annál több foton éri a szemet. 00:00:54.159 --> 00:00:55.559 Egy napsütéses napon, 00:00:55.559 --> 00:00:59.779 több mint százmilliószor annyi foton érhető el a szem számára, 00:00:59.779 --> 00:01:02.040 mint amennyi egy felhős, hold nélküli éjszakán. 00:01:02.440 --> 00:01:05.350 Fotonokból nemcsak kevesebb van sötétben, 00:01:05.420 --> 00:01:08.620 hanem az is kevésbé megbízható, hogyan érik el a szemet. 00:01:08.760 --> 00:01:11.599 Emiatt a fényérzékelő sejtek által gyűjtött információ 00:01:11.599 --> 00:01:13.240 időről időre változik, 00:01:13.240 --> 00:01:15.210 ahogy a megalkotott kép minősége is. 00:01:15.600 --> 00:01:20.620 Megpróbálni észlelni a véletlenszerűen érkező fotonok ritka szóródását a sötétben 00:01:20.620 --> 00:01:23.850 a legtöbb nappali állat szemének nehézséget okoz. 00:01:24.010 --> 00:01:27.711 De az éjszakai lények számára ez csupán alkalmazkodás kérdése. 00:01:28.471 --> 00:01:31.281 Az egyik ilyen alkalmazkodás a méret. 00:01:31.761 --> 00:01:35.700 A koboldmakinak például mindkét szeme akkora, mint az agya, 00:01:35.770 --> 00:01:39.740 így neki van az összes emlős között a legnagyobb szeme a fejéhez képest. 00:01:39.740 --> 00:01:44.741 Ha mi emberek ilyen agy-szem aránnyal bírnánk, grépfrút méretű szemünk lenne. 00:01:45.221 --> 00:01:48.770 A koboldmaki méretes szemei nem azért ilyenek, hogy cukibb legyen, 00:01:48.830 --> 00:01:51.341 hanem hogy a lehető legtöbb fényt gyűjtsék. 00:01:51.881 --> 00:01:55.041 A nagyobb szemeknek nagyobb nyílásai, azaz pupillái lehetnek, 00:01:55.041 --> 00:01:56.371 illetve nagyobb lencséi, 00:01:56.371 --> 00:01:59.471 melyek révén több fény összpontosulhat a fényérzékelő sejteken. 00:02:00.161 --> 00:02:04.223 Míg a koboldmakik hatalmas kukucskálóval fürkészik az éjszakai tájat, 00:02:04.353 --> 00:02:07.252 addig a macskák ugyanezt világító szemmel teszik. 00:02:08.142 --> 00:02:12.152 A macskák szeme a tapetum lucidum nevű szerkezettől világít, 00:02:12.212 --> 00:02:14.511 mely a fényérzékelő sejtek mögött található. 00:02:14.551 --> 00:02:18.733 Ez a szerkezet kristályokat tartalmazó tükörszerű sejtrétegekből épül fel, 00:02:18.733 --> 00:02:22.166 melyek visszaverik a beérkező fényt a fényérzékelő sejtek irányába 00:02:22.166 --> 00:02:23.482 és a szemből kifelé. 00:02:23.902 --> 00:02:25.921 Ennek eredménye a kísérteties ragyogás, 00:02:25.921 --> 00:02:30.022 mely a fényérzékelőknek újabb esélyt ad fotonok észlelésére. 00:02:30.342 --> 00:02:35.453 Valójában ez a rendszer ihlette az utakon használt mesterséges macskaszemeket. 00:02:36.423 --> 00:02:39.563 Ezzel szemben a varangyosbékák a lassúsághoz alkalmazkodtak. 00:02:39.653 --> 00:02:41.138 Akkor is képesek képet alkotni, 00:02:41.138 --> 00:02:45.291 ha minden fényérzékelőt csak egyetlen foton ér másodpercenként. 00:02:45.831 --> 00:02:47.846 Ezt olyan fényérzékelőkkel érik el, 00:02:47.846 --> 00:02:51.123 melyek az emberénél 25-ször lassabbak. 00:02:51.263 --> 00:02:54.586 Tehát a varangyok négy másodpercig gyűjthetnek fotonokat, 00:02:54.586 --> 00:02:57.872 és így sokkal többet tudnak gyűjteni adott vizuális időtartam alatt, 00:02:57.872 --> 00:02:59.443 mint a mi szemünk. 00:02:59.513 --> 00:03:03.642 Ennek hátránya, hogy a varangyok nagyon lassan reagálnak, 00:03:03.692 --> 00:03:07.664 mivel minden negyedik másodpercben kapnak csak friss képet. 00:03:07.844 --> 00:03:11.074 Szerencsére ahhoz alkalmazkodtak, hogy lomha zsákmányra vadásszanak. 00:03:11.724 --> 00:03:14.793 Emellett rovaroktól is zsong az éjszaka, 00:03:14.793 --> 00:03:16.622 például szenderektől, 00:03:16.622 --> 00:03:20.984 melyek még egy csillagfényes éjszakán is színesnek látják kedvenc virágaikat. 00:03:20.984 --> 00:03:23.253 Ezt meglepő húzással érik el – 00:03:23.253 --> 00:03:25.903 vizuális érzékelésük részletektől mentes. 00:03:26.213 --> 00:03:29.684 Agyuk csoportokba gyűjti a szomszédos fényérzékelőktől jövő információkat, 00:03:29.684 --> 00:03:32.244 így minden egyes csoport fotonészlelése magasabb, 00:03:32.244 --> 00:03:34.465 mint az egyes fényérzékelőké. 00:03:34.585 --> 00:03:38.422 De a fényérzékelők csoportosítása miatt a kép részletei elvesznek, 00:03:38.422 --> 00:03:42.014 mivel az apró részletekhez fényérzékelők aprólékos hálózata szükséges, 00:03:42.014 --> 00:03:45.414 melyben mindegyik egy apró pontból gyűjti a fotonokat. 00:03:45.574 --> 00:03:48.052 A trükk, hogy egyensúlyt találjanak a fotonszükséglet 00:03:48.052 --> 00:03:51.003 és a részletek elvesztése között, és megtalálják virágaikat. 00:03:51.003 --> 00:03:54.194 A szemek akár lassúak, hatalmasak, csillogók vagy durvák, 00:03:54.194 --> 00:03:57.245 e biológiai változások kombinációja adja 00:03:57.245 --> 00:04:00.956 az éjszakai állatok különleges látási képességét. 00:04:01.226 --> 00:04:04.317 Képzeljük el, milyen lenne a szemükön át megtapasztalni a világot, 00:04:04.317 --> 00:04:06.986 mely akkor ébred, mikor a Nap lenyugszik.