WEBVTT

00:00:01.119 --> 00:00:04.590
1781-ben, egy angol zeneszerző,

00:00:04.590 --> 00:00:07.729
technológus és csillagász, 
William Herschel

00:00:07.729 --> 00:00:09.592
észrevette, hogy egy objektum 
az égbolton

00:00:09.592 --> 00:00:12.340
nem egészen úgy mozog, 
ahogy a többi csillag.

00:00:12.340 --> 00:00:15.434
Herschel felismerése, hogy 
valami különbözik,

00:00:15.434 --> 00:00:17.301
hogy valami nem stimmel,

00:00:17.301 --> 00:00:19.123
egy bolygó felfedezését jelentette,

00:00:19.123 --> 00:00:21.200
az Uránusz bolygóét,

00:00:21.200 --> 00:00:22.886
melynek nevén jókat derültek

00:00:22.886 --> 00:00:25.715
a gyermekek generációkon keresztül.

00:00:25.715 --> 00:00:28.050
De ez a bolygó egycsapásra

00:00:28.050 --> 00:00:30.666
megduplázta az addig ismert 
naprendszerünk méretét.

00:00:30.666 --> 00:00:32.521
Csak az elmúlt hónapban a NASA

00:00:32.521 --> 00:00:34.850
517 új bolygó felfedezését jelentette be,

00:00:34.850 --> 00:00:36.976
melyek idegen csillagok körül keringenek.

00:00:36.976 --> 00:00:39.227
Ezzel egy csapásra szinte megduplázódott

00:00:39.227 --> 00:00:41.825
az eddig azonosított bolygók száma
galaxisunkban.

00:00:41.825 --> 00:00:44.457
A csillagászatot tehát folyamatosan 
alakítja

00:00:44.457 --> 00:00:46.595
ez az adatgyűjtésre való képesség

00:00:46.595 --> 00:00:49.140
és mivel az adatok évente duplázódnak,

00:00:49.140 --> 00:00:50.948
a következő két évtizedben eljuthatunk

00:00:50.948 --> 00:00:53.266
arra a pontra, a történelemben először,

00:00:53.266 --> 00:00:56.120
amikor ismertté válik a legtöbb galaxis

00:00:56.120 --> 00:00:57.844
az univerzumon belül.

NOTE Paragraph

00:00:57.844 --> 00:01:00.128
De ahogy belépünk 
a nagy adatmennyiség korszakába,

00:01:00.128 --> 00:01:02.250
egy különbözőséget kezdünk felfedezni:

00:01:02.250 --> 00:01:05.269
a több adat nemcsak jobb,

00:01:05.269 --> 00:01:07.249
a több adat más helyzetet teremt,

00:01:07.249 --> 00:01:10.140
és ez átírhatja, hogy 
milyen kérdéseket akarunk feltenni.

00:01:10.140 --> 00:01:13.460
A különbözőség pedig nemcsak az,
hogy mennyi adatot gyűjtünk,

00:01:13.460 --> 00:01:15.149
hanem, hogy az adatok 
új ablakokat nyitnak-e

00:01:15.149 --> 00:01:16.527
az univerzumunkra,

00:01:16.527 --> 00:01:19.412
másként tekintünk-e majd az égboltra.

00:01:19.412 --> 00:01:22.851
Mi lesz tehát a következő ablak 
az univerzumunkra?

00:01:22.851 --> 00:01:25.510
Mi lesz a csillagászat új fejezete?

00:01:25.510 --> 00:01:28.297
Nos, bemutatok Önöknek néhány 
új eszközt és technológiát,

00:01:28.297 --> 00:01:30.861
amit a következő két évtizedben 
fejlesztünk ki,

00:01:30.861 --> 00:01:32.334
valamint, hogy ezen technológiák

00:01:32.334 --> 00:01:34.202
az intelligens adatfeldolgozással együtt

00:01:34.202 --> 00:01:37.172
újfent átalakíthatják a csillagászatot

00:01:37.172 --> 00:01:39.219
egy ablak megnyitásával az univerzumunkra,

00:01:39.219 --> 00:01:41.000
ez pedig az idő ablaka.

NOTE Paragraph

00:01:41.000 --> 00:01:43.584
Miért az idő? Nos, az idő a kezdetekről

00:01:43.584 --> 00:01:45.474
és a fejlődésről szól.

00:01:45.474 --> 00:01:46.970
A naprendszerünk eredetéről,

00:01:46.970 --> 00:01:49.174
arról, hogyan lépett működésbe,

00:01:49.174 --> 00:01:52.583
hogy ez szokatlan vagy különleges volt-e 
bármilyen módon.

00:01:52.583 --> 00:01:54.574
Az univerzumunk fejlődéséről is szól.

00:01:54.574 --> 00:01:57.580
Miért tágul tovább az univerzumunk,

00:01:57.580 --> 00:01:59.513
és mi az a rejtélyes sötét energia,

00:01:59.513 --> 00:02:02.128
amely hajtja ezt a tágulást?

NOTE Paragraph

00:02:02.128 --> 00:02:04.892
De először szeretném megmutatni, 
hogy a technológia

00:02:04.892 --> 00:02:07.663
hogyan változtatja meg 
az égbolt vizsgálatát.

00:02:07.663 --> 00:02:09.170
Képzeljék hát el, hogy

00:02:09.170 --> 00:02:11.262
Észak-Chilében a hegyekben ülnek

00:02:11.262 --> 00:02:12.669
és nyugatra néznek

00:02:12.669 --> 00:02:14.717
a Csendes-óceán felé,

00:02:14.717 --> 00:02:17.281
napfelkelte előtt néhány órával.

00:02:17.281 --> 00:02:20.518
Ezt az éjszakai égboltot látnák,

00:02:20.518 --> 00:02:22.189
gyönyörű látvány,

00:02:22.189 --> 00:02:25.102
ahogy a Tejútrendszer éppen kikukucskál 
a horizont felett,

00:02:25.102 --> 00:02:27.262
ugyanakkor ez egy statikus látvány,

00:02:27.262 --> 00:02:30.020
és sok szempontból ilyennek gondoljuk 
az univerzumunkat:

00:02:30.020 --> 00:02:32.414
örök és változatlan.

00:02:32.414 --> 00:02:34.405
De az univerzum egyáltalán nem statikus.

00:02:34.405 --> 00:02:36.936
Állandóan változik a másodpercektől

00:02:36.936 --> 00:02:38.781
az évmilliárdokig terjedő időskálán.

00:02:38.781 --> 00:02:40.525
Galaxisok egybeolvadnak, összeütköznek,

00:02:40.525 --> 00:02:43.180
óránként több százezer mérföldes 
sebességgel.

00:02:43.180 --> 00:02:45.250
Csillagok születnek, meghalnak

00:02:45.250 --> 00:02:48.400
és felrobbannak, ilyen látványos 
"tűzijátékokban".

00:02:48.400 --> 00:02:49.670
Ha visszatérhetnénk

00:02:49.670 --> 00:02:52.269
a békés égboltunkhoz Chile felett,

00:02:52.269 --> 00:02:54.734
és az idő múlásával

00:02:54.734 --> 00:02:59.131
megnéznénk, hogyan változik az égbolt
a következő egy év alatt,

00:02:59.131 --> 00:03:01.417
a lüktetések, amiket látnak,

00:03:01.417 --> 00:03:05.826
szupernóvák, utolsó maradványai 
egy haldokló csillagnak, amely

00:03:05.826 --> 00:03:09.573
felrobban, fénylik, majd lassan eltűnik,

00:03:09.573 --> 00:03:11.463
és mivel minden ilyen szupernóva

00:03:11.463 --> 00:03:14.466
ötmilliárdszor fényesebb a mi napunknál,

00:03:14.466 --> 00:03:16.806
nagy távolságból is láthatóak,

00:03:16.806 --> 00:03:19.302
de csak egy rövid ideig.

00:03:19.302 --> 00:03:21.879
Másodpercenként tíz szupernóva 
robban fel valahol

00:03:21.879 --> 00:03:23.296
az univerzumunkban.

00:03:23.296 --> 00:03:24.716
Ha hallhatnánk,

00:03:24.716 --> 00:03:28.415
olyan lenne, mint egy pop-cornos zacskó
pukkanása.

00:03:28.415 --> 00:03:31.542
Ha a szupernóvákat kitakarjuk,

00:03:31.542 --> 00:03:34.771
nemcsak a fényesség lenne más.

00:03:34.771 --> 00:03:37.110
Az égbolt állandó mozgásban van.

00:03:37.110 --> 00:03:40.280
Látják, egy sereg objektum 
nyüzsög az égbolton,

00:03:40.280 --> 00:03:42.938
ezek aszteroidák, 
amelyek a Nap körül keringenek

00:03:42.938 --> 00:03:44.910
és ezek a változások és mozgások,

00:03:44.910 --> 00:03:47.234
valamint a rendszer dinamikái

00:03:47.234 --> 00:03:49.607
teszik lehetővé, 
hogy modellezzük az univerzumot,

00:03:49.607 --> 00:03:53.680
hogy megjósoljuk a jövőjét, 
és elmagyarázzuk a múltját.

NOTE Paragraph

00:03:53.680 --> 00:03:56.774
De az előző évtizedben használt 
teleszkópokat

00:03:56.774 --> 00:04:00.789
nem ilyen léptékű adatgyűjtésre tervezték.

00:04:00.789 --> 00:04:02.409
A Hubble űrteleszkóp

00:04:02.409 --> 00:04:04.670
az elmúlt 25 évben

00:04:04.670 --> 00:04:06.631
rendkívül részletes képeket készített

00:04:06.631 --> 00:04:08.622
az univerzum távoli vidékeiről,

00:04:08.622 --> 00:04:10.692
de ha a Hubble segítségével próbálnánk 
leképezni

00:04:10.692 --> 00:04:15.270
az égboltot, 13 millió 
egyedi felvételre lenne szükség

00:04:15.270 --> 00:04:18.982
120 éven át, hogy ez sikerüljön.

NOTE Paragraph

00:04:18.982 --> 00:04:21.243
Ez vezet el minket új technológiákhoz

00:04:21.243 --> 00:04:23.090
és új teleszkópokhoz,

00:04:23.090 --> 00:04:24.832
amelyek mélyebbre látnak,

00:04:24.832 --> 00:04:26.385
hogy vizsgálhassák a távoli univerzumot,

00:04:26.385 --> 00:04:29.066
és amelyek széles látószögűek,

00:04:29.066 --> 00:04:31.885
hogy befogják az egész égboltot, 


00:04:31.885 --> 00:04:35.446
olyan teleszkópokhoz, 
mint a Nagy Égboltfelmérő Távcső

00:04:35.446 --> 00:04:37.325
vagy rövidítve LSST,

00:04:37.325 --> 00:04:39.665
ami párját ritkítóan unalmas név

00:04:39.665 --> 00:04:41.644
a csillagászat történetének

00:04:41.644 --> 00:04:43.636
legcsodálatosabb kísérletéhez képest,

00:04:43.636 --> 00:04:45.850
ha úgy tetszik, bizonyíték arra,

00:04:45.850 --> 00:04:48.518
hogy soha nem szabad engedni, 
hogy egy tudós vagy mérnök

00:04:48.518 --> 00:04:54.349
bármit is elnevezzen, 
beleértve gyermekeinket is. (Nevetés)

00:04:54.349 --> 00:04:55.814
Az LSST most épül.

00:04:55.814 --> 00:04:59.195
Várhatóan az évtized végére kezd 
adatokat rögzíteni.

00:04:59.195 --> 00:05:00.894
Bemutatom, hogyan fogja szerintünk

00:05:00.894 --> 00:05:04.471
átalakítani az univerzum feltérképezését.

00:05:04.471 --> 00:05:06.845
Az LSST egyetlen képe

00:05:06.845 --> 00:05:09.230
felér 3000,

00:05:09.230 --> 00:05:11.356
a Hubble űrtávcsővel készített képpel,

00:05:11.356 --> 00:05:14.494
minden kép 3,5 fokos, azaz

00:05:14.494 --> 00:05:17.310
a teleholdnál hétszer nagyobb
látómezőt ad.

00:05:17.310 --> 00:05:19.641
Hogyan lehetséges 
ilyen méretű képet előállítani?

00:05:19.641 --> 00:05:23.690
Nos, a világ legnagyobb
digitális kameráját kell megépíteni,

00:05:23.690 --> 00:05:26.891
azzal a technológiával, ami megtalálható 
mobiltelefonok kamerájában,

00:05:26.891 --> 00:05:30.682
vagy a bárhol megvásárolható 
digitális kamerákban,

00:05:30.682 --> 00:05:33.842
csak ezúttal olyan nagyságrendben, 
hogy a képátló 1,7 m,

00:05:33.842 --> 00:05:36.210
kb. akkora, mint egy Volkswagen Beetle,

00:05:36.210 --> 00:05:39.168
és egy kép 3 milliárd pixeles lesz.

00:05:39.168 --> 00:05:40.506
Így ha egy képet

00:05:40.506 --> 00:05:43.735
teljes felbontásban szeretnénk nézni, 
egyetlenegy LSST képhez

00:05:43.735 --> 00:05:48.460
1500 HD-tévé képernyőjére lenne szükség.

00:05:48.460 --> 00:05:51.238
Az égbolt fényképezése során a kamera

00:05:51.238 --> 00:05:54.276
húsz másodpercenként új felvételt készít,

00:05:54.276 --> 00:05:56.464
folyamatosan pásztázva az égboltot,

00:05:56.464 --> 00:05:59.289
így három naponta teljesen új képet kapunk

00:05:59.289 --> 00:06:01.672
a Chile feletti égboltról.

00:06:01.672 --> 00:06:04.507
Tervezett működési ideje alatt

00:06:04.507 --> 00:06:07.859
40 milliárd csillagot és galaxist fog 
azonosítani,

00:06:07.859 --> 00:06:09.359
így először fog megtörténni,

00:06:09.359 --> 00:06:12.134
hogy több objektumot azonosítunk
az univerzumunkban,

00:06:12.134 --> 00:06:14.563
mint ahány embert a Földön.

00:06:14.563 --> 00:06:16.800
Beszélhetnénk róla

00:06:16.800 --> 00:06:17.893
a terabájtok, petabájtok

00:06:17.893 --> 00:06:19.920
és a milliárdnyi objektum szempontjából,

00:06:19.920 --> 00:06:21.959
de, hogy érzékeltessem az adatmennyiséget,

00:06:21.959 --> 00:06:23.514
ami lejön erről a kameráról,

00:06:23.514 --> 00:06:28.302
olyan ez, mintha minden eddig felvett 
TED előadást

00:06:28.302 --> 00:06:31.369
egyszerre lejátszanánk a nap 24 órájában,

00:06:31.369 --> 00:06:34.233
a hét minden napján, 10 éven át.

00:06:34.233 --> 00:06:36.494
És hogy feldolgozzuk ezt az 
adatmennyiséget,

00:06:36.494 --> 00:06:38.385
az összes beszédben felkutatnánk

00:06:38.409 --> 00:06:40.668
minden új ötletet, minden új elképzelést,

00:06:40.668 --> 00:06:42.509
a videó minden részét megvizsgálva,

00:06:42.515 --> 00:06:44.629
hogy lássuk a váltásokat egyik pontról

00:06:44.629 --> 00:06:46.393
a másikra.

00:06:46.394 --> 00:06:49.101
Mindez átalakítja tudomány művelését,

00:06:49.101 --> 00:06:50.797
a csillagászat művelését

00:06:50.797 --> 00:06:53.402
olyan területté, ahol szoftverek és 
algoritmusok

00:06:53.402 --> 00:06:55.122
feladata végigbányászni az adatokat,

00:06:55.122 --> 00:06:58.321
ahol a szoftver éppolyan fontos
a tudomány számára,

00:06:58.321 --> 00:07:02.347
mint a teleszkópok és kamerák,
amiket építünk.

00:07:02.347 --> 00:07:04.942
Nos, több ezer felfedezést

NOTE Paragraph

00:07:04.942 --> 00:07:06.873
fog eredményezni ez a projekt,

00:07:06.873 --> 00:07:08.170
de csak kettőt említek

00:07:08.170 --> 00:07:10.691
a kezdetekről és a fejlődésről szóló 
elméletek közül,

00:07:10.691 --> 00:07:12.935
amelyeket átformálhat 
az ilyen mennyiségű adathoz

00:07:12.935 --> 00:07:15.500
való hozzáférésünk.

00:07:15.500 --> 00:07:17.892
Az elmúlt öt évben a NASA

NOTE Paragraph

00:07:17.892 --> 00:07:20.134
több mint ezer bolygórendszert
fedezett fel,

00:07:20.150 --> 00:07:22.242
amelyek csillagok körül keringenek,

00:07:22.242 --> 00:07:24.167
de ezek a megismert rendszerek

00:07:24.167 --> 00:07:26.331
nem nagyon hasonlítanak a
mi naprendszerünkhöz,

00:07:26.331 --> 00:07:28.235
és az egyik kérdés, amivel szembesülünk,

00:07:28.235 --> 00:07:30.547
hogy vagy nem voltunk elég alaposak,

00:07:30.547 --> 00:07:32.618
vagy van valami különleges és szokatlan

00:07:32.618 --> 00:07:34.743
abban, ahogy a naprendszerünk kialakult.

00:07:34.743 --> 00:07:37.100
Ha el akarjuk dönteni ezt a kérdést,

00:07:37.100 --> 00:07:39.101
részletesen meg kell ismernünk

00:07:39.136 --> 00:07:41.269
és értenünk naprendszerünk történetét,

00:07:41.269 --> 00:07:43.409
és a részletek kulcsfontosságúak.

00:07:43.409 --> 00:07:47.750
Ha újra megnézzük az égboltot,

00:07:47.750 --> 00:07:50.628
az aszteroidákat, amik ott nyüzsögnek,

00:07:50.628 --> 00:07:54.846
ezek tulajdonképp a naprendszerünk romjai.

00:07:54.846 --> 00:07:56.863
Az aszteroidák pozíciói

00:07:56.863 --> 00:07:59.100
egy korábbi kor ujjlenyomatai,

00:07:59.100 --> 00:08:00.979
amikor a Neptunusz és a Jupiter

00:08:00.979 --> 00:08:02.871
sokkal közelebb volt a Naphoz,

00:08:02.871 --> 00:08:06.352
és ezek az óriási bolygók a 
naprendszerünkön keresztülvándorolva

00:08:06.352 --> 00:08:09.642
szétszórták maguk után az aszteroidákat.

00:08:09.650 --> 00:08:10.964
Az aszteroidák tanulmányozása tehát

00:08:10.964 --> 00:08:13.079
olyan, mint a helyszínelés,

00:08:13.079 --> 00:08:15.639
mintha a naprendszerünk lenyomatát 
vizsgálnánk,

00:08:15.639 --> 00:08:18.342
de ehhez szükséges a távolság,

00:08:18.342 --> 00:08:20.419
és a távolságot a mozgásból kapjuk meg,

00:08:20.419 --> 00:08:24.970
a mozgást pedig az idő ismeretében 
kapjuk meg.

00:08:24.970 --> 00:08:26.669
Milyen információt mond ez nekünk?

NOTE Paragraph

00:08:26.669 --> 00:08:28.900
Nos, nézzék a kis sárga aszteroidákat,

00:08:28.900 --> 00:08:31.159
ahogy átsuhannak a képernyőn.

00:08:31.167 --> 00:08:33.591
Ezek mozognak a leggyorsabban,

00:08:33.599 --> 00:08:36.832
mert ezek vannak legközelebb hozzánk, 
a Földhöz.

00:08:36.832 --> 00:08:38.450
Ezekre egy nap űrhajót küldhetünk,

00:08:38.450 --> 00:08:41.838
hogy ásványokat keressünk rajtuk,

00:08:41.838 --> 00:08:43.851
de ezek az aszteroidák egy nap

00:08:43.851 --> 00:08:45.509
becsapódhatnak a Földbe,

00:08:45.509 --> 00:08:46.799
mint 60 millió évvel ezelőtt

00:08:46.799 --> 00:08:49.390
a dinoszauruszok kihalásakor,

00:08:49.390 --> 00:08:51.291
vagy nem olyan rég a múlt század elején,

00:08:51.291 --> 00:08:52.587
amikor egy aszteroida

00:08:52.587 --> 00:08:56.175
közel 2600 négyzetkilométert
pusztított el a szibériai erdőből,

00:08:56.175 --> 00:08:59.268
vagy éppen tavaly, amikor felrobbant egy 
Oroszország fölött,

00:08:59.268 --> 00:09:02.883
egy kisebbfajta nukleáris bomba 
energiáját felszabadítva.

00:09:02.883 --> 00:09:06.504
A naprendszerünk lenyomatának 
tanulmányozása során

00:09:06.504 --> 00:09:08.557
nemcsak a múltról szerezhetünk 
ismereteket,

00:09:08.557 --> 00:09:14.768
hanem a jövő is megjósolható, 
beleértve saját jövőnket.

00:09:14.768 --> 00:09:16.738
Amikor megkapjuk a távolságot,

NOTE Paragraph

00:09:16.738 --> 00:09:20.330
az aszteroidákat egyre inkább 
természetes környezetükben látjuk,

00:09:20.330 --> 00:09:21.640
csillag körüli pályán.

00:09:21.648 --> 00:09:24.562
Minden pont ezen a képernyőn

00:09:24.562 --> 00:09:27.317
egy valódi aszteroida.

00:09:27.317 --> 00:09:31.320
A pályáját az égbolton történő mozgásából 
számítják ki.

00:09:31.320 --> 00:09:34.674
A színek az aszteroidák összetételét
tükrözik,

00:09:34.674 --> 00:09:36.807
száraz és sziklás a közepén,

00:09:36.807 --> 00:09:39.400
vízben gazdag és primitív kőzetű 
a széleknél.

00:09:39.400 --> 00:09:41.682
A vízben gazdag aszteroidák 
hozhatták létre

00:09:41.682 --> 00:09:45.126
a bolygónkon található óceánokat 
és tengereket,

00:09:45.126 --> 00:09:50.130
amikor a Földbe csapódtak 
egy korábbi korszakban.

00:09:50.130 --> 00:09:52.655
Mivel az LSST nem csak szélesebb,

00:09:52.655 --> 00:09:54.663
de halványabb kép befogadására is képes,

00:09:54.663 --> 00:09:56.472
látni fogjuk ezeket az aszteroidákat

00:09:56.472 --> 00:09:59.648
jóval túl a naprendszerünk belső részén,

00:09:59.648 --> 00:10:03.468
aszteroidákat túl a Neptunusz
ás a Mars pályáján,

00:10:03.468 --> 00:10:05.728
üstökösöket és aszteroidákat,

00:10:05.728 --> 00:10:08.958
amelyek csaknem fényévnyi távolságra 
lehetnek a Naptól.

00:10:08.958 --> 00:10:11.573
Ahogy növeljük e kép részletességét

00:10:11.573 --> 00:10:14.686
tízszeresről százszorosra,

00:10:14.686 --> 00:10:17.108
olyan kérdésekre kapunk választ,

00:10:17.124 --> 00:10:20.713
hogy vannak-e bolygók
a Neptunusz pályáján kívül,

00:10:20.713 --> 00:10:23.222
észlelni tudjuk 
Földdel ütköző aszteroidákat

00:10:23.222 --> 00:10:25.754
jóval azelőtt, hogy veszélyt jelentenének,

00:10:25.754 --> 00:10:27.505
és talán feltárjuk, hogy

00:10:27.513 --> 00:10:30.686
a Nap önállóan keletkezett-e vagy 
csillaghalmazban,

00:10:30.686 --> 00:10:33.765
és hogy esetleg ezek a testvércsillagok

00:10:33.765 --> 00:10:37.212
hatással voltak-e a naprendszerünk 
keletkezésére,

00:10:37.212 --> 00:10:42.974
és ez lenne az egyik oka, amiért 
oly ritka a miénkhez hasonló naprendszer.

00:10:42.974 --> 00:10:47.538
Távolság és változások az univerzumban --

NOTE Paragraph

00:10:47.538 --> 00:10:51.398
a távolság egyenletbe állítható az idővel,

00:10:51.398 --> 00:10:53.452
ahogy az égbolton történő változások is.

00:10:53.452 --> 00:10:55.545
Ha fél méterrel messzebb tekintünk,

00:10:55.545 --> 00:10:58.729
vagy egy fél méterrel távolabbi
objektumot vizsgálunk,

00:10:58.729 --> 00:11:02.323
a másodperc egy milliárdod részével 
messzebb tekintünk a múltba,

00:11:02.323 --> 00:11:04.929
és ez a szemlélet, hogy a múltat látjuk

00:11:04.929 --> 00:11:07.559
forradalmasította az univerzumról 
alkotott nézeteinket,

00:11:07.559 --> 00:11:08.944
nem egyszer, többször is.

00:11:08.944 --> 00:11:12.339
Először 1929-ben,

NOTE Paragraph

00:11:12.339 --> 00:11:14.745
amikor egy csillagász, Edwin Hubble

00:11:14.745 --> 00:11:17.100
bebizonyította, hogy a világegyetem tágul,

00:11:17.100 --> 00:11:19.720
ebből következett az ősrobbanás-elmélet.

00:11:19.720 --> 00:11:22.285
A megfigyelések egyszerűek voltak,

00:11:22.285 --> 00:11:24.444
mindössze 24 galaxis

00:11:24.444 --> 00:11:29.118
és egy kézzel rajzolt ábra.

00:11:29.118 --> 00:11:32.779
De az elgondolás, hogy minél távolabb van 
egy galaxis,

00:11:32.779 --> 00:11:35.846
annál gyorsabban távolodik,

00:11:35.846 --> 00:11:39.271
elegendő volt a modern kozmológia 
kialakulásához.

00:11:39.271 --> 00:11:41.695
70 évvel később pedig

NOTE Paragraph

00:11:41.695 --> 00:11:43.772
két kutatócsoport bebizonyította,

00:11:43.772 --> 00:11:46.204
hogy a világegyetem nemcsak tágul,

00:11:46.204 --> 00:11:47.420
hanem gyorsul is,

00:11:47.534 --> 00:11:50.870
mintha feldobnánk egy labdát,

00:11:50.870 --> 00:11:53.676
és meglepetésre azt látnánk, 
hogy minél magasabbra ér,

00:11:53.676 --> 00:11:55.460
annál gyorsabban mozog.

00:11:55.460 --> 00:11:56.969
Ezt úgy bizonyították be,

00:11:56.969 --> 00:11:59.381
hogy megmérték a szupernóvák fényességét,

00:11:59.381 --> 00:12:01.209
valamint, hogy a fényességük

00:12:01.209 --> 00:12:03.380
hogyan csökken a távolsággal.

00:12:03.380 --> 00:12:05.802
Ezek a megfigyelések komplexebbek voltak.

00:12:05.825 --> 00:12:08.850
Új technológiákat, új teleszkópokat 
igényeltek,

00:12:08.850 --> 00:12:12.898
mert a szupernóvák olyan galaxisokban 
voltak,

00:12:12.898 --> 00:12:14.856
amelyek 2000-szer messzebb vannak

00:12:14.856 --> 00:12:17.540
a Hubble által megfigyelt galaxisoktól.

00:12:17.540 --> 00:12:22.851
Három év alatt csak 42 szupernóvát 
találtak,

00:12:22.851 --> 00:12:24.608
mert szupernóva-robbanás

00:12:24.608 --> 00:12:27.693
csak 100 évente történik egy galaxisban.

00:12:27.693 --> 00:12:29.969
Három év alatt 42 szupernóva,

00:12:29.969 --> 00:12:33.985
több ezer galaxist átkutatva.

00:12:33.985 --> 00:12:35.838
És amikor elkészültek az adatgyűjtéssel,

00:12:35.838 --> 00:12:39.592
ez lett az eredmény.

00:12:39.592 --> 00:12:42.300
Lehet, hogy nem túl lenyűgöző,

00:12:42.300 --> 00:12:46.417
de így néz ki egy forradalom a fizikában:

00:12:46.417 --> 00:12:48.846
egy vonal, amely felvázolja 
egy szupernóva fényességét

00:12:48.846 --> 00:12:50.888
11 milliárd fényév múlva,

00:12:50.888 --> 00:12:54.694
és néhány pont, amely nem illik a vonalba.

00:12:54.694 --> 00:12:58.798
Az apró változások nagy következményeket 
idézhetnek elő.

NOTE Paragraph

00:12:58.798 --> 00:13:01.751
Az apró változások utat nyitnak 
felfedezésekhez,

00:13:01.751 --> 00:13:04.573
mint a Herschel által felfedezett bolygó.

00:13:04.573 --> 00:13:06.854
Az apró változások gyökeresen felforgatják

00:13:06.854 --> 00:13:09.251
az univerzumról alkotott tudásunkat.

00:13:09.251 --> 00:13:12.709
Szóval 42 szupernóva, egészen halvány

00:13:12.709 --> 00:13:14.716
tehát egészen távol,

00:13:14.716 --> 00:13:17.880
arra utal, hogy az univerzum 
nem csak tágul,

00:13:17.880 --> 00:13:21.160
hanem ez a tágulás gyorsul,

00:13:21.160 --> 00:13:23.164
felfedve univerzumunk 
egyik alkotóelemét,

00:13:23.164 --> 00:13:25.641
amelyet sötét energiának neveztek el.

00:13:25.641 --> 00:13:28.150
Ez az alkotóelem hajtja a tágulást,

00:13:28.150 --> 00:13:31.179
és 68%-át teszi ki jelenleg

00:13:31.179 --> 00:13:34.749
az univerzum összenergiájának.

00:13:34.749 --> 00:13:38.584
Milyen lesz a következő 
forradalmi változás?

NOTE Paragraph

00:13:38.584 --> 00:13:41.289
Mi a sötét energia és miért létezik?

00:13:41.289 --> 00:13:43.619
Ezek a vonalak különböző modelleket 
mutatnak

00:13:43.619 --> 00:13:46.473
a sötét energia magyarázatára,

00:13:46.473 --> 00:13:48.945
annak tulajdonságait mutatva.

00:13:48.945 --> 00:13:50.671
Mindegyik konzisztens a 42 ponttal,

00:13:50.671 --> 00:13:54.631
de a mögöttük lévő elgondolások

00:13:54.631 --> 00:13:56.904
markánsan különböznek.

00:13:56.904 --> 00:13:59.436
Néhányan úgy gondolják, 
hogy a sötét energia

00:13:59.436 --> 00:14:00.899
változik az idővel,

00:14:00.899 --> 00:14:03.185
vagy hogy a tulajdonságai

00:14:03.185 --> 00:14:05.942
attól függnek, hol nézünk az égboltra.

00:14:05.942 --> 00:14:07.772
Mások a fizikával kísérleteznek

00:14:07.772 --> 00:14:10.824
szubatomi szinten,

00:14:10.824 --> 00:14:13.609
vagy nagyban gondolkodnak,

00:14:13.609 --> 00:14:17.170
és kutatják a gravitáció és az általános 
relativitáselmélet működését,

00:14:17.170 --> 00:14:19.964
vagy azt mondják, az univerzum 
csak egy a sok közül,

00:14:19.964 --> 00:14:22.561
része a rejtélyes multiverzumnak,

00:14:22.561 --> 00:14:25.718
de mindegyik elgondolás, 
mindegyik elmélet

00:14:25.718 --> 00:14:29.222
lenyűgöző, némelyik beismerten 
kissé meredek,

00:14:29.222 --> 00:14:33.247
de mindegyik konzisztens a 42 ponttal.

00:14:33.247 --> 00:14:35.428
Milyen felismeréseket remélhetünk hát

NOTE Paragraph

00:14:35.428 --> 00:14:37.702
az elkövetkezendő évtizedben?

00:14:37.702 --> 00:14:40.883
Képzeljék el, hogy adok Önöknek 
egy pár dobókockát,

00:14:40.883 --> 00:14:42.930
és azt mondom, nézzék meg,
hogy a dobókockák

00:14:42.930 --> 00:14:44.797
cinkeltek-e vagy valódiak.

00:14:44.797 --> 00:14:47.738
Egy gurítással keveset tudunk meg,

00:14:47.738 --> 00:14:49.724
de minél többször dobunk,

00:14:49.724 --> 00:14:51.641
annál több adathoz jutunk,

00:14:51.641 --> 00:14:53.821
és annál magabiztosabbak lehetünk

00:14:53.821 --> 00:14:56.421
nem csak abban, hogy cinkeltek-e 
vagy valódiak,

00:14:56.421 --> 00:15:00.316
hanem abban is, hogy milyen mértékben 
és milyen módon.

00:15:00.316 --> 00:15:04.116
Három év alatt csak 42 szupernóvát
találtak,

00:15:04.116 --> 00:15:07.170
mert a teleszkópok, amiket építettünk,

00:15:07.170 --> 00:15:10.857
az égboltnak csak egy részét 
tudták felmérni.

00:15:10.857 --> 00:15:13.516
Az LSST-vel három naponta teljesen
új képet kapunk

00:15:13.516 --> 00:15:17.152
a Chile feletti égboltról.

00:15:17.152 --> 00:15:19.614
Működése első éjszakáján

00:15:19.614 --> 00:15:22.763
tízszer több szupernóvát talál,

00:15:22.763 --> 00:15:25.679
mint amennyivel dolgoztak a 
sötét energia felfedezésekor.

00:15:25.679 --> 00:15:27.174
Ez a szám 1000-rel fog nőni

00:15:27.174 --> 00:15:30.200
az első négy hónapban:

00:15:30.200 --> 00:15:34.990
1,5 millió szupernóva a felmérés végére,

00:15:34.990 --> 00:15:38.168
minden szupernóva
egy gurítás a dobókockával,

00:15:38.168 --> 00:15:41.605
minden szupernóva teszteli, 
melyik sötét energia-elmélet

00:15:41.605 --> 00:15:45.744
konzisztens és melyik nem az.

00:15:45.744 --> 00:15:49.535
A szupernóvák adatait

00:15:49.535 --> 00:15:51.824
a kozmológia más méréseivel egyesítve

00:15:51.824 --> 00:15:54.711
fokozatosan kizárhatjuk 
a különböző elképzeléseket

00:15:54.711 --> 00:15:56.692
és elméleteket a sötét energiáról,

00:15:56.692 --> 00:16:03.828
amíg remélhetőleg a felmérés végén, 
2030 körül

00:16:03.828 --> 00:16:06.439
úgy gondoljuk, hogy

00:16:06.439 --> 00:16:08.579
egy elmélet az univerzumunkról

00:16:08.579 --> 00:16:11.121
egy alapelmélet az univerzumunk
fizikájáról

00:16:11.121 --> 00:16:14.202
ki fog bontakozni.

00:16:14.202 --> 00:16:17.337
Sok szempontból a kérdések, 
amiket feltettem

NOTE Paragraph

00:16:17.337 --> 00:16:21.701
a valóságban a legegyszerűbb kérdések.

00:16:21.701 --> 00:16:23.457
Lehet, hogy nem tudjuk a választ,

00:16:23.457 --> 00:16:27.314
de legalább tudjuk, hogyan tegyük fel 
a kérdést.

00:16:27.314 --> 00:16:30.434
De ha több tízezer galaxis átvizsgálása

00:16:30.434 --> 00:16:33.369
42 szupernóvát derített fel,

00:16:33.369 --> 00:16:36.839
ami gyökeresen felforgatta az
univerzumunkról alkotott tudásunkat,

00:16:36.839 --> 00:16:39.758
akkor, ha több milliárd galaxissal 
dolgozunk majd,

00:16:39.758 --> 00:16:41.535
hányszor fogunk még találni olyan

00:16:41.535 --> 00:16:47.175
42 pontot, ami nem illeszkedik 
a várakozásainkhoz?

00:16:47.175 --> 00:16:49.943
Mint a Herschel által felfedezett bolygó

00:16:49.943 --> 00:16:52.362
vagy a sötét energia

00:16:52.362 --> 00:16:56.202
vagy a kvantummechanika 
vagy az általános relativitáselmélet,

00:16:56.202 --> 00:16:58.542
mind olyan elgondolások,
amelyek úgy születtek,

00:16:58.542 --> 00:17:01.995
hogy az adat nem egészen illeszkedett 
a várakozásainkhoz.

00:17:01.995 --> 00:17:05.256
Ami igazán izgalmas a következő évtized

00:17:05.256 --> 00:17:06.934
csillagászati adataiban,

00:17:06.934 --> 00:17:09.135
hogy nem tudjuk, hány válasz

00:17:09.135 --> 00:17:10.941
vár odakint,

00:17:10.941 --> 00:17:14.700
válaszok a kezdetekről és a fejlődésről.

00:17:14.700 --> 00:17:15.919
Hány válasz van odakint,

00:17:15.919 --> 00:17:19.385
amelyhez nem tudjuk a kérdéseinket

00:17:19.385 --> 00:17:21.222
sem feltenni.

00:17:21.222 --> 00:17:23.170
Köszönöm.

NOTE Paragraph

00:17:23.170 --> 00:17:25.477
(Taps)