Bemondó: Mi mindenre jó a lelassulás,
erre a következő előadás is példa lesz.
Ugyanis a lassúság
nem egy passzív állapot.
Sőt, a szemlélődés nagyon is
termékeny dolog,
és ezt meg fogja mutatni nekünk
most Sárosi Róbert.
(Taps)
Sárosi Róbert: Mindannyiunknak az életében
vannak olyan személyek, olyan események,
amik teljesen átformálják az életünket,
vagy legalábbis ráhelyeznek egy pályára,
amin nagyon sokáig, lehet,
hogy egész életünkben rajta leszünk.
Nekem is van egy ilyen személy,
és annak a története,
hogy ma itt állok előttetek,
egy informatika teremben kezdődött el,
egy matematika tanárral,
ami általános iskola harmadik osztályában
sokunknál nem annyira kedvelt tantárgy.
Nálam sem a legkedveltebb
tantárgyak voltak,
de ő volt egyben az informatika
tanár is az iskolában
és délutánonként bejárhattunk
hozzá játszani.
Hasonló fantasztikus játékélményben
lehetett részünk,
hasonló fantasztikus gépeken akkoriban.
Viszont nagyon érdekes volt, hogy miközben
mi bent játszottunk és töltöttük az időt,
ő közben dolgozott, kutatott és olyan
érdekes dolgokat láttam a monitorján,
ami felkeltette az érdeklődésemet.
Például egy ilyen ábrát.
Ezt úgy hívják, hogy Mandelbrot halmaz.
Egy bonyolult matematikai
képletnek az eredménye.
Persze egy általános iskola
harmadik osztályos diákja
nem nagyon érti ennek a matematikáját.
Én sem értettem.
Nem is ez fogott meg benne,
hanem az esztétikája
és az organikus formavilág,
amit ez a matematikai képlet
generál magából.
Elkezdtem érdeklődni, odamentem hozzá,
kérdeztem, hogy jönnek ezek létre.
Elkezdett mutatni ilyen szoftvereket,
amikkel ezeket lehet generálni.
A matematikáját nem értettem,
csak tetszett, hogy lehet benne
tekergetni bizonyos paramétereket,
és kijönnek ezek a halmazok.
Ez egy olyan pillanat volt az életemben,
amikor bekerült egy olyan
benyomás, inspiráció,
amiről nem tudtam,
hogy később pályára állít,
nem tudtam, hogy tematizálja majd
az életemet, a szakmai pályafutásomat.
Szerintem még ő sem tudta.
Senki nem tudta ebben
a helyzetben, de megtörtént.
És behullott a mag.
Aztán ahogy nőttem föl,
gondolkodtam nagyon sokat dolgokon.
Nem hagytam kihűlni ezt a dolgot magamban,
hogy vannak olyan pillanatok,
amikor meg kell állni,
és csak rá kell csodálkozni dolgokra,
mint ahogy annak idején rácsodálkoztam
erre a matematikai diagramra
és erre a formavilágra.
Ez egy olyan szemlélődő
életmódba vezetett be,
amit mind a mai napig gyakorlok
és szeretnék egész életemben csinálni.
Ugyanis látom, hogy mennyire
produktív és mennyire hatásos.
Ennek a története ott folytatódik,
hogy ahogy felnőttem,
sok mindent tanultam.
Eljött az a pillanat, amikor kiléptem
a nagybetűs életbe
és létrehoztam egy céget.
Ez a cég az erLab.
Kreatív technológiákkal foglalkozó cég
kiterjesztett valósággal,
videomappinggel és hasonló,
ma már trendi,
amikor elkezdtük csinálni, még csak
egy kísérleti stádiumban lévő dologgal.
De hát ezen megyünk tovább, és olyan
ötleteken gondolkodunk most is,
amik talán egy lépéssel
előrébb tudnak járni.
Ezeket a technológiákat mi elsősorban
marketing célokra használjuk.
Tehát továbbra is tart
ez a szemlélődő életmód.
Közben lett egy családom is.
Bejött egy másik vonulata az életnek,
méghozzá a kapcsolatok:
a társadalmi, családi, baráti kapcsolatok.
Bejött egy szociológiai vonatkozás
is az életembe.
Elkezdtem megfigyelni ezeket
a csoportokat, hogyan működnek,
hogyan alakulnak ki,
mik a belső szabályaik,
mik azok a törvényszerűségek,
amik egy csoporton belül működnek,
mert ha ezeket sikerül megfejtenem,
akkor sikeres tudok majd lenni
a családom igazgatásában.
Sikeres tudok lenni a cégemben,
sikeres tudok lenni a fiatalokkal
való foglalkozásban
és a társadalmi kapcsolataimban is.
Most néhány nagyon egyszerű,
nem tudományos megfigyelés következik.
De én azt gondolom, hogy ezek
nagyon jól leírják és modellezik
a társadalmi, szociológiai
viszonyokat, kapcsolatokat.
Itt vagy te, egy személy a tömegben.
Van egy jó ügyed, és szeretnél
mellé állítani embereket.
Szeretnél egy közösséget
létrehozni az ügy mellé.
Az első, amit tenned kell,
az a megszólítás.
A tömegből csak úgy valaki
nem fog az ügyed mellé állni.
Csak úgy nem fogja valaki
az ügyedet fontosnak érezni.
Először neked kell egy megszólítást,
egy hívást intézned.
Ha megtörténik ez a hívás,
és ezzel a hívással elérsz
egy személyt vagy személyeket,
akkor elkezd növekedni a csoport.
A csoporton belül vannak érdekes dolgok.
Ha kifelé építkezünk és állandóan
csak a megszólításra tesszük a hangsúlyt,
akkor egy ideig növekedni fogunk,
de az a mag, aki már az elején benne volt,
ő elkezdi elveszíteni
az inspirációját, a motivációját.
Úgy érzi, hogy velük nem foglalkozol,
nem foglalkoznak, nem az ügy része,
és nem érzik magukénak azt az ügyet,
ami az elején nagyon tűzbe hozta őket.
Kezdenek fáradni, elkezdenek
alulmotiváltak lenni.
Mit tehetünk ilyenkor?
Motiválni kell őket újra és újra.
Újra impulzusokat kell nekik adni
és befelé is kell építkezni.
Nem elég csak kifelé építkezni.
Ennek van egy jó ritmusa,
amit hogyha eltalálsz, akkor sikeres
közösséget tudsz létrehozni.
A közösségben van egy másik vonatkozás:
vannak úgynevezett magok, oszlopok,
amik tartják a közösséget.
Ezek olyan személyek,
akik maguk köré tudnak
egy kisebb csoportot
a nagy csoporton belül szervezni.
Ők tudják ezeket a kisebb
csoportokat tartani,
amiből egy egész nagy közösség létrejöhet.
Persze a valóságban sokkal bonyolultabb,
sokkal szövevényesebb, sokkal komplexebb.
De azt hiszem, ez a néhány alapszabály.
Ha valaki ilyen közegben van
és megfigyeli ezeket,
akkor rá fog jönni, hogy ezek
szinte mindenhol így működnek.
A szemlélődő életmódomban van egy másik
dolog, ami hosszú évekig inspirált.
Ez.
Ez nem az Andrássy útnak
egy kövezet mintája, bár az is lehetne,
hanem egy újabb matematikai
diagram eredménye.
Ezt úgy hívják, hogy Voronoj-diagram.
Egy ukrán matematikus fedezte fel,
találta ki a mögöttes képletet
és matematikai megoldást.
A mélységeit nem ismerem.
Az esztétikája fogott meg szintúgy,
illetve az,
hogy a matematika milyen frappáns
módon le tudja képezni a valóságot.
Úgy működik ez a diagram,
hogy vannak bizonyos pontok a térben.
Az itt látható cellahatárok
minden pont között egy-egy felező.
Mivel ezt kézzel rajzoltam,
nem pontos az ábra,
de így működik a matematikai képlet.
Miért annyira kedves ez a szemünknek?
Miért annyira kellemesen tudjuk
befogadni ezt a formavilágot?
Azért, mert ez a természetben
nagyon sok helyen előfordul.
Ahogy a képen is láthatjátok:
a szitakötő szárnyán lévő mintázat,
a levélnek az erezete, a töredezett föld,
vagy akár a zsiráfnak a mintavilága
nagyon hasonlít erre a formára.
Ez egy nagyon organikus forma
és nagyon jó az esztétikája.
Számomra nagyon sok szépséget rejt magába.
Eltelt nagyon sok év, általános iskola
harmadik osztályából indultunk,
átmentünk családalapításon, cégalapításon
és nagyon sok mindenen keresztül,
és a batyumban van két megfigyelés,
ami hosszú időn végigkövetett engem.
Az egyik a szociológiai kapcsolatok,
hogyan működnek a csoportok.
A másik pedig ez a matematikai diagram,
ez a Voronoj-diagram.
Ebben az évben a Moholy-Nagy
Művészeti Egyetem
kiírt egy játéktervezési pályázatot,
amire ismerőseim felhívták a figyelmemet,
hogy esetleg lehetne rajta indulni.
Nagyon érdekes, hogyan működik
ez az irracionális elem,
amit én csak úgy szoktam hívni:
az inspiráció vagy egy szikra,
ami egy pillanat alatt összekapcsolta
ezt a régóta velem jövő két dolgot
és megszületett belőle a Build&Lead.
Egy szocio-közösségi mobiljáték.
Ezt nemcsak mi gondoltuk sikeresnek,
hanem ezen a játéktervezési pályázaton
a Rubik Ernő vezette zsűri is
ezt a játékot nevezte ki az első helyre.
Ez nyerte el a fődíjat.
Miről is szól ez a játék?
Megmutatom röviden egy videóban.
Tehát itt van az ún. Voronoj-diagram,
ami matematikai képlet,
de játéktérként használjuk.
Ha elkezdjük inspirálni a közösség
egyéneit, akkor feltöltődnek.
Inspiráltakká válnak, akik ezt
a szomszédaikra is kiterjesztik.
Így el kezdjük építeni a közösséget és
létrehozunk ilyen magokat a közösségben,
akik persze nehezebben merülnek le,
mert erősebb a közösségi identitásuk.
Ha a közösségben nem foglalkozunk
egy ideig az egyénekkel,
akkor alulmotiváltakká válnak
és elszakadnak a közösségtől.
Ezeken az egyszerű szabályokon keresztül
egy vicces mobiljáték kerekedett ki,
köszönhetően Kundra László programozónak
és Sárosi Csaba grafikusnak.
Tehát nagyon mély tartalmakat
sikerült belevinni ebbe a játékba.
Ez tervezési koncepció és cél is volt,
hogy ez a mobiljáték
tanító jellegű legyen.
Tehát ne csak eltöltsük vele az időt,
hanem rádöbbentsen bennünket arra,
hogy milyen mélyebb vonatkozások is vannak
körülöttünk azokban a folyamatokban,
amiket nap mint nap megélünk,
de nem biztos, hogy észreveszünk.
Elérkeztem a konklúzióhoz,
ami a mai üzenetem számotokra.
Ez a nagyon furcsa cím, hogy X = X x Y,
ami matematikai képtelenségnek
tűnik elsőre,
de ez igazából a vetésnek
és az aratásnak a szabályszerűsége.
Ha van X mennyiségű magod,
amit magadba fogadtál az évek alatt,
és ezt elveted,
és nem sieted el a dolgokat,
hanem hagyod, hogy ezek
a magok a földben érjenek,
ha jön az aszály vagy a jégeső,
dacolsz velük és kitartasz,
és műveled a földedet és az életedet,
akkor el fog jönni
az aratásnak a pillanata.
Az a pillanat, amikor ez az X mennyiségű
mag X x Y mennyiségű termést hoz számodra.
És hogy jutottam én ide a TEDx-re?
Úgy, hogy megnyertük ezt a pályázatot,
és nem gondoltam, hogy ebben
még ez is benne van.
Úgyhogy gyűjtsetek magot,
vessetek az életetekbe.
Várjátok ki azt az időt,
amíg eljön az aratás,
és meglátjátok, hogy bőséges lesz
az aratás az életetekben.
Köszönöm szépen.
(Taps)