♪ [zene] ♪
- [Alex] Ma a rugalmasságot
kezdjük megvitatni
és az alkalmazásait.
Ez több előadást is fel fog ölelni,
mert az anyag kicsit bonyolult,
és mert őszintén szólva
kissé egyhangú is tud lenni.
Van néhány képlet,
amelyeket meg kell tanulnunk,
és tudnunk kell használni is.
Az alkalmazások viszont
igazán lenyűgözőek tudnak lenni.
Sőt, a rugalmasság fogalma
újra és újra fel fog merülni.
Használni fogjuk,
amikor az adókat és támogatásokat vesszük,
és újra fogjuk használni,
amikor a monopóliumot vesszük.
Ez csak egy azon alapvető fogalmak közül,
amelyeket kifizetődő lesz
elsőre jól megtanulni.
Kezdjünk bele!
A keresleti görbék lefelé ívelnek.
Más szóval, ha az ár emelkedik,
a keresett mennyiség csökken,
amikor pedig az ár csökken,
a keresett mennyiség növekszik.
Igen egyszerű.
Na, de mégis milyen mértékben változik
a keresett mennyiség
az ár változásakor?
Ha az ár csökken, a keresett mennyiség
kis vagy nagy mértékben növekszik?
Ez az a kérdés, amelynek megértésében
a rugalmasság segítségünkre van.
Íme az alapvető terminológia.
A kereslet görbéjét
akkor nevezik rugalmasnak,
ha az ár növekedése nagymértékben
csökkenti a keresett mennyiséget.
Hasonlóképpen, ha az ár csökkenése nagy-
mértékben növeli a keresett mennyiséget,
az egy rugalmas görbe.
A mennyiség nagymértékben
változik az árra reagálva.
Ha ugyanakkora árnövekedés csak
kissé csökkenti a keresett mennyiséget
vagy ugyanakkora árcsökkenés
csak kissé növeli
a keresett mennyiséget,
akkor azt mondjuk,
hogy a keresleti görbe rugalmatlan
vagy kevésbé rugalmas vagy rugalmatlan.
A kereslet rugalmassága
lesz annak a mértéke,
hogyan reagál a keresett mennyiség
egy árváltozásra.
Itt egy példa.
Kezdjük ezzel a keresleti görbével,
amelyről meglátjuk,
hogy egy rugalmatlan keresleti görbe.
Figyeljük meg, hogy amikor
az ár $40-ról $50-ra növekszik,
akkor a keresett mennyiség csak kissé,
öt egységgel csökken, 80 egységről 75-re.
Képzeljük el a következőt: tegyük fel,
hogy van egy ilyen keresleti görbénk.
Erről kiderül, hogy egy rugalmas görbe.
Figyeljük meg,
hogy ugyanaz a $10-os árnövekedés most
80 egységről 20 egységre csökkenti
a keresett mennyiséget.
A rugalmas keresleti görbén
a keresett mennyiség
sokkal jobban reagál az árra, mint
a rugalmatlan keresleti görbén.
Egy olyan keresleti görbét,
ahol a keresett mennyiség
reagál az árra,
rugalmas keresletnek nevezünk.
Ha egy keresleti görbén
a keresett mennyiség
nem reagál vagy kevésbé reagál az árra,
az egy rugalmatlan vagy rugalmatlanabb,
azaz kevésbé rugalmas kereslet.
Megfigyelhették az előző ábrákon,
hogy a rugalmatlan görbének
nagyobb a meredeksége.
Tehát függőlegesebb, míg a rugalmas görbe
vízszintesebb.
Technikailag még nem határoztuk meg
a rugalmasságot.
Amikor majd megtesszük,
látni fogja, hogy a rugalmasság
nem ugyanaz, mint a meredekség.
Kapcsolódnak azonban egymáshoz.
Ennek az előadásnak a céljára kövessen
egy egyszerű szabályt,
elegendő lesz.
A szabály a következő:
ha két lineáris keresleti
vagy kínálati görbe
metszi egymást egy pontban,
akkor egy adott mennyiségnél a laposabb,
vízszintesebb görbe a rugalmasabb.
Tehát ha két keresleti görbét
fog rajzolni,
amit sokszor meg kell majd tennünk
az előadás során,
tegyük fel,
hogy egy közös ponton haladnak át.
A laposabbik lesz a rugalmasabb görbe,
ennyit kell tudnia.
Mi határozza meg,
hogy egy a keresleti görbe
mennyire rugalmas?
A meghatározás kulcsa
a helyettesítő termék
elérhetősége.
Ahogy mindjárt látni fogjuk,
minél több a helyettesítő,
annál rugalmasabb a görbe.
Konkrétabb példákat is adhatunk,
amelyek szorosan összefüggnek
a helyettesítők számával.
Az időintervallum:
a hosszabb időintervallum
rugalmasabbá teszi a görbét.
A termék kategóriája: egy átfogó kategória
kevésbé lesz rugalmas.
Egy konkrét kategóra rugalmasabb.
Szükséges kontra luxustermékek:
a luxustermékek rugalmasabbak lesznek.
Megvásárolt mennyiség:
nagyobb vásárlási mennyiségek
rugalmasabbak lesznek.
Most csak gyorsan átfutottam ezeken,
szóval ne aggódjon,
ha nem sikerült mindet követni.
Egyenként át fogom most őket venni,
és elmagyarázom a részleteket.
A helyettesítő termékek elérhetősége
a valóban fontos meghatározó
eleme annak,
mennyire rugalmas egy keresleti görbe.
Ez elég intuitív gondolat.
Ha egy árunak sok helyettesítője van,
akkor amikor annak az árunak
az ára felmegy,
az emberek át fognak állni
a megnövekedett áru áruról
a helyettesítőkre.
A helyettesítőket fogják
megvenni helyette.
Ez azt jelenti, hogy ha egy
sok helyettesítővel rendelkező
áru ára felmegy,
a keresett mennyiség sokat fog csökkenni,
mert az emberek
átállnak a helyettesítőkre.
Másrészt ha olyan árunk van,
amelynek nagyon kevés
helyettesíthetője van,
a fogyasztók nehezebbnek fogják
találni az átállást,
ha változik az ár.
Különösen ha az ár növekszik,
és nagyon kevés helyettesítő van,
a fogyasztók nem fognak tudni átállni
arról az áruról egy másikra.
Tehát a keresett mennyiség
nagyjából állandó fog maradni.
Nem fog sokat csökkenni,
ha az árunak kevés helyettesítője van.
Teszteljük a megértését
néhány gyors példával.
Olaj, brazil kávé,
inzulin, Bayer aszpirin.
Ezen közül melyik áruknak van
rugalmas kereslete?
Melyeknek van rugalmatlan kereslete?
Kezdjük az olajjal.
Az olajnak sok vagy kevés
helyettesítő terméke van?
Kevés helyettesítő, igaz?
Tehát ha holnap felmegy az olaj ára,
akkortól nem használjuk az autónkat?
Nem, nincs túl sok helyettesítő,
legalábbis rövid távon.
Kevés helyettesítő azt jelenti,
hogy az olaj kereslete rugalmatlan.
Mi van a brazil kávéval?
Az emberek egy része szereti
a brazil kávét, de van még etiópiai kávé,
mexikói kávé, guatemalai kávé.
Tehát sok helyettesítő termék van,
ezért rugalmas a kereslet.
Inzulin: ha nem jut hozzá, meg fog halni.
Nincs sok helyettesítő,
ezért rugalmatlan a kereslet.
Mi van a Bayer aszpirinnal?
Ha a Wal-Martba megy,
talál Wal-Mart aszpirint.
Ha a Targetbe megy,
van Target aszpirin.
Sokféle generikus aszpirin van.
Ha megérti, hogy az aszpirin
csak aszpirin,
megérti, hogy rengeteg helyettesítő van.
Ha a Bayer megpróbálja
túlságosan felemelni az aszpirinja árát,
azt mondja majd: "Felejtsék el.
Megveszem a helyettesítőket."
Ezért rugalmas a kereslet.
Az időintervallum befolyásolja
a kereslet rugalmasságát
egy áru esetén.
És valójában ez is csak
annak a ténynek az alkalmazása,
hogy az alapvető meghatározó
a helyettesítők.
Közvetlenül egy áremelés után
nehéz lesz helyettesítőket találni.
Ezért közvetlenül az áremelés után
a kereslet valószínűleg
eléggé rugalmatlan lesz,
de idővel a fogyasztók
változtatni tudnak a viselkedésükön,
és több helyettesítőt találnak.
Ha például az olaj ára felmegy, tudjuk,
hogy nagyon kevés
helyettesítő van rövid távon.
De hosszú távon milyen dolgokat
tesznek az emberek, ha az olaj ára
tartósan magasabb marad?
Kisebb autókat használunk.
Átállnak robogókra.
Európában például sokkal több robogó
van használatban,
mert évtizedeken át az olaj ára
magasabb volt Európában az adók miatt.
Az emberek alkalmazkodtak.
Hosszú távon az emberek
ehhez igazítják még
a városok tervezési módját is,
hogy több ember
élhessen a munkahelyéhez közeli
lakásokban,
ha az olaj ára magas marad.
Ha az olaj ára nagyon alacsony,
jobban terjeszkedünk.
Az emberek hajlandóbbak lesznek
távol élni,
kertes házban,
ha az olaj ára nem olyan magas.
Minél hosszabb az időintervallum, annál
jobban vagyunk képesek alkalmazkodni,
minél több a helyettesítő,
annál rugalmasabb lesz a kereslet.
Még egy tényező, amely meghatározza
a kereslet rugalmasságát, megint
az alapvető kérdés alapján:
sok helyettesítő van, vagy csak kevés,
ezt nevezhetnénk az áruk osztályozásának.
Minél átfogóbb az osztályozás,
annál kevésbé valószínű, hogy a fogyasztók
fognak tudni helyettesítőt találni.
Minél szűkebb az osztályozás,
annál valószínűbb, hogy a fogyasztók
fognak tudni helyettesítőt találni.
Már láttunk erre példát.
Több helyettesítő van a Bayer aszpirinra,
ez egy szűk osztályozás,
mint az aszpirinra általában,
ami egy átfogóbb osztályozás.
Ha a Bayer aszpirin ára felmegy,
több helyettesítő van: a generikusak.
Ha az összes aszpirin ára felmegy,
kevesebb helyettesítő van.
Persze vannak még mások,
mint az ibuprofén,
a paracetamol, stb.
De minél szűkebb az osztályozás,
minél több a helyettesítő,
annál rugalmasabb a kereslet.
Egy másik példa az étel iránti kereslet.
Az átfogó osztályozás kevésbé rugalmas,
mint a saláta,
egy konkrét ételfajta iránti kereslet,
ami egy szűk osztályozás.
Ezért a saláta iránti kereslet
rugalmasabb,
mint az étel iránti kereslet.
Az áru természete a fogyasztó szemében
szintén befolyásolhatja a rugalmasságot.
Konkrétan az, hogy az árura úgy gondol,
mint szükségszerűség
vagy mint luxuscikk.
Ne úgy vegyük, mintha
ezek a kategóriák csak úgy ott lennének
valahogy a világban.
Sokkal inkább az emberek ízlésén múlnak.
Egyes fogyasztók számára a reggeli kávé
szükséglet.
Akkor is, ha a kávé ára nagyon felmegy,
ezek a fogyasztók továbbra is
el fognak fogyasztani
körülbelül ugyanannyi kávét.
Ezért ezeknek a fogyasztóknak
a kereslete rugalmatlan.
Rugalmatlan lesz a keresletük
azon áruk iránt, amelyeket
szükségszerűnek tekintenek.
Ugyanaz az áru másvalaki szemében
luxuscikk lehet.
A fogyasztó, aki csak időnként kávézik.
Ha az ára felmegy,
inkább hajlamosak azt mondani:
"Á, át fogok állni teára. Át fogok állni
valami másra."
Ezért attól függően,
hogyan tekintenek a fogyasztók az árura:
ha szükségszerűség,
rugalmatlanabb a kereslet.
Ha luxuscikk, rugalmasabb kereslet.
Az utolsó meghatározó tényező
a kiadás nagysága
a fogyasztó költségvetéséhez viszonyítva.
Ha a kiadás
a költségvetéshez viszonyítva kicsi,
akkor a fogyasztók talán észre sem veszik,
ha felmegy az ár.
És ha nem veszik észre,
nem fognak úgy reagálni,
hogy nagyot változik a keresett mennyiség.
Másrészt ha olyan termékről van szó,
amely nagy részét képezi
a költségvetésüknek,
a fogyasztók észreveszik.
A fogyasztók észreveszik,
ha az autó ára megy fel,
az egy nagy kiadás.
Sokat fognak keresgélni.
Meg fognak próbálni jó alkut kötni,
ha a kiadás nagy hányadát képezi
a kiadásaiknak.
Másrészt ha a fogpiszkáló ára
nagyon felmegy, az nem olyan nagy dolog.
A fogyasztók valószínűleg
észre sem veszik,
hogy a fogpiszkáló ára $0,50 vagy $1.
Ez 50%-os áremelkedés,
de valószínűleg észre sem veszi a boltban.
Tehát egy kis tétel,
legalábbis rövid távon, rugalmatlanabb.
Nagyobb tételek,
a költségvetés nagyobb része,
amit a fogyasztók észrevesznek,
rugalmasabb, árérzékenyebb.
Összegezzük tehát
a kereslet rugalmasságának meghatározóit.
Kevésbé rugalmas áruk:
azt jelenti, kevesebb a helyettesítő.
Rövid távon kevesebb idő van
alkalmazkni, szükségszerűségek,
a költségvetés kis részei.
Mindezen tényezők a keresleti görbét
kevésbé rugalmassá teszik.
Rugalmasabb kereslet:
azt jelenti, több helyettesítő van.
Hosszú távon több idő van alkalmazkodni.
Luxuscikkek, a költségvetés nagy része.
Ezek a tényezők a keresleti görbét
rugalmasabbá teszik.
Ha szükséges,
memorizálhatja ezeket, de amint megérti,
hogy a rugalmasság azt jelenti,
hogyan reagál
a keresett mennyiség az árváltozásra,
képes lesz újra előállítani
vagy kitalálni ezeket a tényezőket.
Ennyit a kereslet rugalmasságáról.
A következő alkalommal közelebbről
szemügyre fogjuk venni,
technikailag hogyan kapunk egy számot.
Hogyan számítjuk ki
a kereslet rugalmasságát?
Ha adva van néhány tény és szám
az árakról és a keresett mennyiségről,
hogyan számítjuk ki,
mennyi a rugalmasság valójában?
Mi a szám?
- [Narrátor] Ha szeretné magát tesztelni,
kattintson a kérdésekre.
Ha pedig készen áll a folytatásra,
kattintson a következő videóra.
♪ [zene] ♪