♪ [zene] ♪ - [Alex] Ma a rugalmasságot kezdjük megvitatni és az alkalmazásait. Ez több előadást is fel fog ölelni, ő téma, mert az anyag kicsit bonyolult, és mert őszintén szólva kissé egyhangú is tud lenni. Van néhány képlet, amelyeket meg kell tanulnunk, és tudnunk kell használni is. Az alkalmazások viszont igazán lenyűgözőek tudnak lenni. Sőt, a rugalmasság fogalma újra és újra fel fog merülni. Használni fogjuk, amikor az adókat és támogatásokat vesszük, és újra fogjuk használni, amikor a monopóliumot vesszük. Ez csak egy azon alapvető fogalmak közül, amelyeket kifizetődő lesz elsőre jól megtanulni. Kezdjünk bele! A keresleti görbék lefelé ívelnek. Más szóval, ha az ár emelkedik, a keresett mennyiség csökken, amikor pedig az ár csökken, a keresett mennyiség növekszik. Igen egyszerű. Na, de mégis milyen mértékben változik a keresett mennyiség az ár változásakor? Ha az ár csökken, a keresett mennyiség kis vagy nagy mértékben növekszik? Ez az a kérdés, amelynek megértésében a rugalmasság segítségünkre van. Íme az alapvető terminológia. A kereslet görbéjét akkor nevezik rugalmasnak, ha az ár növekedése nagymértékben csökkenti a keresett mennyiséget. Hasonlóképpen, ha az ár csökkenése nagymértékben növeli a keresett mennyiséget, az egy rugalmas görbe. A mennyiség nagymértékben változik az árra reagálva. Ha ugyanakkora árnövekedés csak kissé csökkenti a keresett mennyiséget vagy ugyanakkora árcsökkenés csak kissé növeli a keresett mennyiséget, akkor azt mondjuk, hogy a keresleti görbe rugalmatlan vagy kevésbé rugalmas vagy rugalmatlan. A kereslet rugalmassága lesz annak a mértéke, hogyan reagál a keresett mennyiség egy árváltozásra. Itt egy példa. Kezdjük ezzel a keresleti görbével, amelyről meglátjuk, hogy egy rugalmatlan keresleti görbe. Figyeljük meg, hogy amikor az ár $40-ról $50-ra növekszik, akkor a keresett mennyiség csak kissé, öt egységgel csökken, 80 egységről 75-re. Képzeljük el a következőt: tegyük fel, hogy van egy ilyen keresleti görbénk. Erről kiderül, hogy egy rugalmas görbe. Figyeljük meg, hogy ugyanaz a $10-os árnövekedés most 80 egységről 20 egységre csökkenti a keresett mennyiséget. A rugalmas keresleti görbén a keresett mennyiség sokkal jobban reagál az árra, mint a rugalmatlan keresleti görbén. Egy olyan keresleti görbét, ahol a keresett mennyiség reagál az árra, rugalmas keresletnek nevezünk. Ha egy keresleti görbén a keresett mennyiség nem reagál vagy kevésbé reagál az árra, az egy rugalmatlan vagy rugalmatlanabb, azaz kevésbé rugalmas kereslet. Megfigyelhették az előző ábrákon, hogy a rugalmatlan görbének nagyobb a meredeksége. Tehát függőlegesebb, míg a rugalmas görbe vízszintesebb. Technikailag még nem határoztuk meg a rugalmasságot. Amikor majd megtesszük, látni fogja, hogy a rugalmasság nem ugyanaz, mint a meredekség. Kapcsolódnak azonban egymáshoz. Ennek az előadásnak a céljára kövessen egy egyszerű szabályt, elegendő lesz. A szabály a következő: ha két lineáris keresleti vagy kínálati görbe metszi egymást egy pontban, akkor egy adott mennyiségnél a laposabb, vízszintesebb görbe a rugalmasabb. Tehát ha két keresleti görbét fog rajzolni, amit sokszor meg kell majd tennünk az előadás során, tegyük fel, hogy egy közös ponton haladnak át. A laposabbik lesz a rugalmasabb görbe, ennyit kell tudnia. Mi határozza meg, hogy egy akeresleti görbe mennyire rugalmas? A meghatározás kulcsa a helyettesítő termék elérhetősége. Ahogy mindjárt látni fogjuk, minél több a helyettesítő, annál rugalmasabb a görbe. Konkrétabb példákat is adhatunk, amelyek szorosan összefüggnek a helyettesítők számával. Az időintervallum: a hosszabb időintervallum rugalmasabbá teszi a görbét. A termék kategóriája: egy átfogó kategória kevésbé lesz rugalmas. Egy konkrét kategóra rugalmasabb. Szükséges kontra luxustermékek: a luxustermékek rugalmasabbak lesznek. Megvásárolt mennyiség: nagyobb vásárlási mennyiségek rugalmasabbak lesznek. Most csak gyorsan átfutottam ezeken, szóval ne aggódjon, ha nem sikerült mindet követni. Egyenként át fogom most őket venni, és elmagyarázom a részleteket. A helyettesítő termékek elérhetősége a valóban fontos meghatározó eleme annak, mennyire rugalmas egy keresleti görbe. Ez elég intuitív gondolat. Ha egy árunak sok helyettesítője van, akkor amikor annak az árunak az ára felmegy, az emberek át fognak állni a megnövekedett áru áruról a helyettesítőkre. A helyettesítőket fogják megvenni helyette. Ez azt jelenti, hogy ha egy sok helyettesítővel rendelkező áru ára felmegy, a keresett mennyiség sokat fog csökkenni, mert az emberek átállnak a helyettesítőkre. Másrészt ha olyan árunk van, amelynek nagyon kevés helyettesíthetője van, a fogyasztók nehezebbnek fogják találni az átállást, ha változik az ár. Különösen ha az ár növekszik, és nagyon kevés helyettesítő van, a fogyasztók nem fognak tudni átállni arról az áruról egy másikra. Tehát a keresett mennyiség nagyjából állandó fog maradni. Nem fog sokat csökkenni, ha az árunak kevés helyettesítője van. Teszteljük a megértését néhány gyors példával. Olaj, brazil kávé, inzulin, Bayer aszpirin. Ezen közül melyik áruknak van rugalmas kereslete? Melyeknek van rugalmatlan kereslete? Kezdjük az olajjal. Az olajnak sok vagy kevés helyettesítő terméke van? Kevés helyettesítő, igaz? Tehát ha holnap felmegy az olaj ára, akkortól nem használjuk az autónkat? Nem, nincs túl sok helyettesítő, legalábbis rövid távon. Kevés helyettesítő azt jelenti, hogy az olaj kereslete rugalmatlan. Mi van a brazil kávéval? Az emberek egy része szereti a brazil kávét, de van még etiópiai kávé, mexikói kávé, guatemalai kávé. Tehát sok helyettesítő termék van, ezért rugalmas a kereslet. Inzulin: ha nem jut hozzá, meg fog halni. Nincs sok helyettesítő, ezért rugalmatlan a kereslet. Mi van a Bayer aszpirinnal? Ha a Wal-Martba megy, talál Wal-Mart aszpirint. Ha a Targetbe megy, van Target aszpirin. Sokféle generikus aszpirin van. Ha megérti, hogy az aszpirin csak aszpirin, megérti, hogy rengeteg helyettesítő van. Ha a Bayer megpróbálja túlságosan felemelni az aszpirinja árát, azt mondja majd: "Felejtsék el. Megveszem a helyettesítőket." Ezért rugalmas a kereslet. Az időintervallum befolyásolja a kereslet rugalmasságát egy áru esetén. És valójában ez is csak annak a ténynek az alkalmazása, hogy az alapvető meghatározó a helyettesítők. Közvetlenül egy áremelés után nehéz lesz helyettesítőket találni. Ezért közvetlenül az áremelés után a kereslet valószínűleg eléggé rugalmatlan lesz, de idővel a fogyasztók változtatni tudnak a viselkedésükön, és több helyettesítőt találnak. Ha például az olaj ára felmegy, tudjuk, hogy nagyon kevés helyettesítő van rövid távon. De hosszú távon milyen dolgokat tesznek az emberek, ha az olaj ára tartósan magasabb marad? Kisebb autókat használunk. Átállnak robogókra. Európában például sokkal több robogó van használatban, mert évtizedeken át az olaj ára magasabb volt Európában az adók miatt. Az emberek alkalmazkodtak. Hosszú távon az emberek ehhez igazítják még a városok tervezési módját is, hogy több ember élhessen a munkahelyéhez közeli lakásokban, ha az olaj ára magas marad. Ha az olaj ára nagyon alacsony, jobban terjeszkedünk. Az emberek hajlandóbbak lesznek távol élni, kertes házban, ha az olaj ára nem olyan magas. Minél hosszabb az időintervallum, annál jobban vagyunk képesek alkalmazkodni, minél több a helyettesítő, annál rugalmasabb lesz a kereslet. Még egy tényező, amely meghatározza a kereslet rugalmasságát, megint az alapvető kérdés alapján: sok helyettesítő van, vagy csak kevés, ezt nevezhetnénk az áruk osztályozásának. Minél átfogóbb az osztályozás, annál kevésbé valószínű, hogy a fogyasztók fognak tudni helyettesítőt találni. Minél szűkebb az osztályozás, annál valószínűbb, hogy a fogyasztók fognak tudni helyettesítőt találni. Már láttunk erre példát. Több helyettesítő van a Bayer aszpirinra, ez egy szűk osztályozás, mint az aszpirinra általában, ami egy átfogóbb osztályozás. Ha a Bayer aszpirin ára felmegy, több helyettesítő van: a generikusak. Ha az összes aszpirin ára felmegy, kevesebb helyettesítő van. Persze vannak még mások, mint az ibuprofén, a paracetamol, stb. De minél szűkebb az osztályozás, minél több a helyettesítő, annál rugalmasabb a kereslet. Egy másik példa az étel iránti kereslet. Az átfogó osztályozás kevésbé rugalmas, mint a saláta, egy konkrét ételfajta iránti kereslet, ami egy szűk osztályozás. Ezért a saláta iránti kereslet rugalmasabb, mint az étel iránti kereslet. Az áru természete a fogyasztó fejében szintén befolyásolhatja a rugalmasságot. Konkrétan az, hogy az árura úgy gondol, mint szükségszerűség vagy mint luxus. Ne úgy vegyük, mintha ezek előre meghatározott kategóriák lennének, ez az emberek ízlésén múlik. Például bizonyos vásárlók számára a reggeli kávé elfogyasztása szükséglet. Ha a kávé ára nagymértékben növekszik, azok a vásárlók továbbra is ugyanannyi kávét fogyasztanak majd. Részükről a kávé iránti kereslet rugalmatlan. A szükségszerűnek tekintett termékek iránt, ezen vásárlók számára a kereslet rugalmatlan. Ugyanaz a termék egy másik vásárló számára luxuscikk. Például azok számára, akik csak időnként kávéznak. Ha a kávé ára emelkedik, inkább azt mondják? "Áh, inkább iszom valami mást, mondjuk teát." Minden attól függ, hogy a vásárló hogyan tekint a termékre: Ha szükségszerűnek gondolja, a kereslet rugalmatlan, ha luxuscikként tekint rá, a kereslet rugalmas lesz. Az utolsó tényező pedig a kiadás nagysága a vásárló anyagi lehetőségeihez viszonyítva. Ha a kiadás viszonylag kicsi, a vásárló talán észre sem veszi az árnövekedést. Amennyiben nem veszi észre, nem okoz nagy változást a keresletben. Másrészt, ha egy olyan termékről van szó, amely nagy részét képezi a költségvetésüknek, a vásárlók észreveszik. Például könnyen észrevesszük, ha az autó ára emelkedik, hiszen az egy nagy kiadás. Sokat nézelődünk a termék piacán, és mivel nagy részét képezi kiadásainknak, próbálunk jó üzletet kötni. Azonban ha a fogpiszkáló ára nagymértékben emelkedik, nem okoz nagy gondot. A vásárlók valószínűleg észre sem veszik, hogy a fogpiszkáló ára $0.50 vagy $1. Ez már 50%-os áremelkedés, amit valószínűleg észre sem veszünk majd a boltban. Tehát egy kis tétel rövidtávon rugalmatlanabb. Egy nagyobb tétel, a költségvetés nagyobb része, ami észrevehető változás, rugalmasabb, árérzékenyebb. Összegezzük tehát, a kereslet rugalmasságának tényezőit! A kevésbé rugalmas termék: kevesebb helyettesítő terméket jelent, rövidtávon kevesebb alkalmazkodási idővel, szükségszerű, költségvetésünk kis részét képezi. Mindezen tényezők a kereslet görbéjét rugalmatlanná teszik. Rugalmasabb kereslet: sok helyettesítő terméket jelent, hosszútávon több alkalmazkodási idővel, luxuscikk és jelentős része a költségvetésünknek. Ezek a tényezők teszik a keresleti görbét rugalmasabbá. Megjegyezheted, de amint megérted, hogy a rugalmasság azt jelzi, hogy a kereslet hogyan válaszol az árban történő változásokra, ábrát tudsz készíteni ugyanezen tényezők figyelembe vételével. Ennyit a kereslet rugalmasságáról. Legközelebb közelebbről, számok formájában is megvizsgáljuk a témát. Hogyan számítjuk kis a kereslet rugalmasságát árakhoz és kereslethez hozzárendelt tények és ábrák segítségével? Hogyan kapunk egy konkrét számot? - [férfi] Ha szeretnéd a tudásod próbára tenni, kattints a kvízkérdésekre, vagy ha készen állsz a következő leckére, menj a következő videóra. ♪ [zene] ♪ Felirat: Amara.org közösség Fordította: Halász Annamária, Mári Márta Ellenőrizte, lektorálta: Mandel Kinga Magdolna