♪ [zene] ♪
- Ma a rugalmasságot és annak alkalmazását fogjuk megvitatni. Ez
egy több előadást is felölelő téma, mert az anyag maga igen bonyolult és
őszintén szólva időnként fárasztó is. Vannak
bizonyos képletek, amelyeket meg kell jegyeznünk és tudnunk kell használni is.
Ne csüggedjünk, ezek alkalmazása nagyon érdekes tud lenni. Sőt, a rugalmasság fogalma
újra és újra fel fog merülni. Használni fogjuk, mikor az adók,
különböző támogatások, valamint a monopólium témájához érünk. Ez csak egy
azok közül az alapvető fogalmak közül, amelyek elsajátítása már az első alkalommal
hasznunkra válik. Kezdjünk bele! A kereslet görbéje lefelé ível. Ez azt jelenti, hogy ha az ár
emelkedik, a keresett mennyiség csökken, azonban amikor egy termék ára csökken, a keresett
mennyiség növekszik. Igen egyszerű. Na, de mégis milyen mértékben változik a kereslet mennyisége
az árhoz viszonyítva? Ha az ár csökken, a keresett mennyiség kis vagy nagy
mértékben növekszik? Ez az a kérdés, amelynek megértésében a rugalmasság
segítségünkre van. Íme az alapvető terminológia. A kereslet görbéje akkor mondható
rugalmasnak, ha az árban történő növekedés nagymértékben csökkenti a keresletet.
Hasonlóképpen, az árban történő csökkenés nagymértékben növeli a keresletet.
Ez tehát egy rugalmas görbe. A mennyiség nagymértékben változik az ár változása következtében.
Ha ugyanakkora mértékű árnövekedés kismértékben csökkenti a keresletet vagy
mikor ugyanakkora mértékű árcsökkenés kismértékben növeli a keresletet, akkor
a kereslet görbéje rugalmatlan vagy kevésbé rugalmas.
A kereslet rugalmasságával tudjuk mérni, hogy milyen mértékben változik a kereslet
az árban történő változás következtében. Lássunk erre egy példát! Kezdjük ezzel
a keresleti görbével, amely láthatóan egy rugalmatlan keresleti görbe. Figyeljük meg
mikor az ár $40-ról $50-ra növekszik, a kereslet csupán kis mértékben,
5 egységgel csökken, 80 egységről 75-re. Képzeljük el a következő helyzetet:
tegyük fel, hogy van egy, az előzőhöz hasonló keresleti görbénk. Ez egy rugalmas
görbének számít. Figyeljük meg, hogy ugyanaz a 10 dolláros árnövekedés most a keresletet
80 egységről 20 egységre csökkenti. A rugalmas keresleti görbén a kereslet
sokkal erőteljesebben reagál az árváltozásra, mint a rugalmatlan keresleti görbe esetében.
Azt a keresleti görbét, amely esetében a kereslet reagál az árváltozásra, rugalmas
keresletnek nevezzük. Abban az esetben, ha a kereslet kevésbé, vagy nem reagál
az árváltozásra, akkor rugalmatlan vagy kevésbé rugalmas
keresletről beszélünk. Ahogy az előző ábrákon is láthattuk
a rugalmatlan görbének nagyobb az esése, meredekebb. Tehát állása függőlegesebb,
míg a rugalmas görbe vízszintesebb. Ténylegesen még nem határoztuk meg a rugalmasság
fogalmát. A meghatározás után látható válik számunkra, hogy a rugalmasság nem egyezik meg
a görbe esésével, annak ellenére, hogy kapcsolatban állnak egymással. Az óra sikerének érdekében
kérlek kövesd ezt az egyszerű szabályt. A szabály pedig a következő: ha két párhuzamos
keresleti- és kínálati görbe ugyanazon a ponton megy keresztül, egy adott mennyiségnél
a kevésbé meredek, vízszintesebb görbe lesz a rugalmasabb.
Tehát ha két keresleti görbét rajzolunk (amire többször sort kerítünk az órán),
erre figyeljünk. Tegyük fel, hogy egy közös ponton haladnak át. A laposabb
lesz a rugalmasabb görbe, így könnyű lesz felismernünk. Mi határozza meg, hogy
a keresleti görbe mennyire lesz rugalmas? A meghatározás kulcsa a helyettesítő termék
elérhetősége. Ahogy a következőkben látni fogjuk, minél több a helyettesítésre alkalmas termék, annál rugalmasabb
a görbe. A helyettesítő termékek számával kapcsolatban több konkrét példát is felhozhatunk.
Az időintervallum: a hosszabb időintervallum a görbét rugalmasabbá teszi.
A termék kategóriája: minél szélesebb a kategória, annál kevésbé rugalmas a görbe,
egy konkrét kategóra esetében pedig rugalmasabb. Szükséges versus luxus termékek:
luxustermékek esetében a görbe rugalmasabb. Megvásárolt mennyiség: minél nagyobb mennyiségben akarunk
vásárolni, annál rugalmasabb a görbe. Csak gyorsan átfutottunk a befolyásoló tényezőkön,
de ne aggódjatok, ha nem sikerült követni. Most pedig egyenként átvesszük és
részleteiben megmagyarázzuk azokat. A helyettesítő termékek elérhetősége valóban
meghatározó eleme a keresleti görbe rugalmasságának. Ez logikus.
Ha egy termék ára növekedett, és azt sok másik termékkel helyettesíthetjük,
az emberek elállnak a drágább termék megvásárlásától,
helyette az olcsóbb helyettesítő terméket veszik meg. Ez azt jelenti, hogy ha
egy olyan terméknek az ára növekszik, mely sok másikkal helyettesíthető, az iránta való
kereslet csökkenni fog, hiszen sok ember választja inkább a helyettesítő terméket.
Másrészt viszont, ha egy olyan termékről van szó, amely nehezen helyettesíthető
a vásárlók nehezebbnek fogják találni a más termékhez való alkalmazkodást egy lehetséges árnövekedés következtében.
Abban az esetben, ha az ár növekszik, és kevés a helyettesítő termék, a vásárlók
nem tudnak átállni egyik termék vásárlásáról a másikra. Tehát a kereslet nagyjából
változatlan marad. A kereslet tehát nem csökken sokat, ha kevés helyettesítő termék
van a piacon. Néhány példán keresztül lássuk, mennyire értettük meg a elhangzottakat.
Olaj, brazil kávé, inzulin, Bayer gyártotta aszpirin. Ezen termékek közül melyeknek van
rugalmas kereslete, melyeknek rugalmatlan? Kezdjük az olajjal.
Az olajnak sok vagy kevés helyettesítő terméke van?
Kevés, igaz? Tehát ha holnap felmenne az olaj ára,
többet nem is ülnénk autóba? Természetesen nem, hiszen rövidtávon nem igazán
tudjuk pótolni. Tehát kevés helyettesítő termék rugalmatlan keresleti görbét jelent az olaj szempontjából.
És mi van a brazil kávéval? Az emberek egy része szereti a brazil kávét, de létezik emellett
etiópiai kávé, mexikói kávé, és még guatemalai is. Tehát sok helyettesítő termék van
a piacon, így rugalmas a kereslet iránta. Inzulin: ha nem jutsz hozzá, meghalsz.
Nincs sok helyettesítési lehetőségünk, tehát a kereslet rugalmatlan. És a Bayer aszpirin?
Ha a Wal-Mart-ba mész vásárolni, találsz Wal-Mart aszpirint, ha a Target-be mész,
ott Target aszpirint vehetsz. Sokféle aszpirin létezik. Ha megértjük azt, hogy az
aszpirin az csak aszpirin, azt is megértjük, hogy számos termékkel helyettesíthető.
Ha a Bayer számodra túl magasra emeli az aszpirin árát, úgyis helyettesítő terméket fogsz venni.
Tehát ebben az esetben rugalmas keresletről van szó. Az időintervallum
befolyásolja a termék keresletének rugalmasságát. És ez is csak azt a tényt
bizonyítja, hogy kulcsszereplője a görbe változásának a helyettesítő termék.
Egy áremelkedés következtében nehéz egy azonnali helyettesítő terméket találni.
Tehát közvetlenül az áremelkedés után, a kereslet nagy valószínűséggel
meglehetősen rugalmatlan lesz, de idővel a vásárlók alkalmazkodnak
és tudják azt helyettesíteni. Például, ha az olaj ára emelkedik, tudjuk, hogy
azonnali helyettesítésének kevés módja van.
Hosszú távon azonban mit lehet tenni, ha tartósan magas marad az olaj ára?
Kisebb autókat fogunk vezetni (ez történt az Államokban). Robogókkal közlekedünk majd. Európában például
nagyobb hagyománya van a robogóknak, mivel évtizedeken keresztül az olaj ára
az adók miatt magas volt. Az emberek alkalmazkodtak. Hosszú távon
még a város elrendezését is ehhez igazíthatják, hogy több ember élhessen közel a munkahelyéhez,
ha az olaj ára magas maradna. Ha az olaj ára meglehetősen alacsony lenne,
területileg szétszórtabban élnénk. Hajlamosabbak lennénk távolabb, kertes házakban,
vidéken élni. Minél hosszabb az időintervallum,
annál jobban tudunk alkalmazkodni. Minél több helyettesítő termék van a piacon,
annál rugalmasabb lesz a kereslet. Még egy tényező, mely meghatározza a kereslet rugalmasságát
egy alapvető felvetésre épül, hogy sok van kevés helyettesítő termék van. Ez alapján
osztályozzuk a termékeket. Minél szélesebben értendő az osztályozás,
annál kisebb az esélye, hogy a vásárlók tudják helyettesíteni azt. Minél szűkebb
értelemben osztályozzuk a terméket, annál nagyobb eséllyel tudja a vásárló helyettesíteni.
Már láttunk erre példát. A szűk értelemben vett osztályozásnál a Bayer aszpirin esetében
több helyettesítő termék van, mint tágabb osztályozás esetén az aszpirinnek általában.
Ha a Bayer aszpirin ára emelkedik, több helyettesítő, más fajta termék vásárolható helyette.
Ha az összes aszpirin ára felmegy, kevésbé helyettesíthető. Persze van más megoldás:
ibuprofen, acetaminofen, stb.
Szűk osztályozásban tehát minél több a helyettesítő termék, annál rugalmasabb a kereslet.
Egy másik példa az étel iránti kereslet. A széles osztályozás kevésbé rugalmas, mint,
a szűk osztályozás, mely egy konkrét ételtípusra vonatkozik, például a salátára.
Tehát a saláta iránti kereslet rugalmasabbnak bizonyul, mint az étel iránti kereslet általában.
A termék természete, ahogyan azt a vásárló látja, szintén befolyásolja a rugalmasságot.
Konkrétabban, az, hogy szükségszerűnek vagy luxuscikknek tekinti.
Ne úgy vegyük, mintha ezek előre meghatározott kategóriák lennének, ez az emberek ízlésén múlik.
Például bizonyos vásárlók számára a reggeli kávé elfogyasztása szükséglet.
Ha a kávé ára nagymértékben növekszik, azok a vásárlók továbbra is
ugyanannyi kávét fogyasztanak majd. Részükről a kávé iránti kereslet rugalmatlan.
A szükségszerűnek tekintett termékek iránt, ezen vásárlók számára a kereslet rugalmatlan.
Ugyanaz a termék egy másik vásárló számára luxuscikk.
Például azok számára, akik csak időnként kávéznak. Ha a kávé ára emelkedik,
inkább azt mondják? "Áh, inkább iszom valami mást, mondjuk teát."
Minden attól függ, hogy a vásárló hogyan tekint a termékre:
Ha szükségszerűnek gondolja, a kereslet rugalmatlan, ha luxuscikként tekint rá,
a kereslet rugalmas lesz. Az utolsó tényező pedig a kiadás nagysága
a vásárló anyagi lehetőségeihez viszonyítva. Ha a kiadás viszonylag kicsi,
a vásárló talán észre sem veszi az árnövekedést. Amennyiben nem veszi észre,
nem okoz nagy változást a keresletben. Másrészt,
ha egy olyan termékről van szó, amely nagy részét képezi a költségvetésüknek,
a vásárlók észreveszik. Például könnyen észrevesszük, ha az autó ára emelkedik, hiszen
az egy nagy kiadás. Sokat nézelődünk a termék piacán, és mivel nagy részét
képezi kiadásainknak, próbálunk jó üzletet kötni.
Azonban ha a fogpiszkáló ára nagymértékben emelkedik, nem okoz nagy gondot.
A vásárlók valószínűleg észre sem veszik, hogy a fogpiszkáló ára $0.50 vagy $1.
Ez már 50%-os áremelkedés, amit valószínűleg észre sem veszünk majd a boltban.
Tehát egy kis tétel rövidtávon rugalmatlanabb.
Egy nagyobb tétel, a költségvetés nagyobb része, ami észrevehető változás, rugalmasabb,
árérzékenyebb. Összegezzük tehát, a kereslet rugalmasságának tényezőit!
A kevésbé rugalmas termék: kevesebb helyettesítő terméket jelent,
rövidtávon kevesebb alkalmazkodási idővel, szükségszerű, költségvetésünk kis részét képezi.
Mindezen tényezők a kereslet görbéjét rugalmatlanná teszik.
Rugalmasabb kereslet: sok helyettesítő terméket jelent, hosszútávon több alkalmazkodási idővel, luxuscikk
és jelentős része a költségvetésünknek. Ezek a tényezők teszik a keresleti görbét rugalmasabbá.
Megjegyezheted, de amint megérted, hogy a rugalmasság azt jelzi, hogy a kereslet
hogyan válaszol az árban történő változásokra, ábrát tudsz készíteni ugyanezen
tényezők figyelembe vételével. Ennyit a kereslet rugalmasságáról.
Legközelebb közelebbről, számok formájában is megvizsgáljuk a témát.
Hogyan számítjuk kis a kereslet rugalmasságát árakhoz és
kereslethez hozzárendelt tények és ábrák segítségével?
Hogyan kapunk egy konkrét számot?
- [férfi] Ha szeretnéd a tudásod próbára tenni, kattints a kvízkérdésekre,
vagy ha készen állsz a következő leckére, menj a következő videóra.
♪ [zene] ♪
Felirat: Amara.org közösség
Fordította: Halász Annamária, Mári Márta
Ellenőrizte, lektorálta: Mandel Kinga Magdolna