♪ [zene] ♪
- [Alex] A következő két videóban
figyelmünket az árküszöbökre
és azok hatásaira fordítjuk.
Ebben a videóban megnézzük
az első két hatást,
és vesszük az egyik legismertebb
árküszöböt,
a minimálbért.
Kezdjük is el!
Az árküszöb a törvény által
engedélyezett legalacsonyabb ár.
Vagyis ez olyan ár, amely alatt illegális
venni, illetve eladni,
azért hívjuk árküszöbnek,
mert ez alá már nem mehetünk.
Ki fogjuk mutatni, hogy az árküszöb
négy meghatározó hatást fejt ki:
többleteket, kereskedelmi nyereség
elvesztését, pazarló minőségnövekedést,
valamint az erőforrások téves eloszlását.
Mindegyiket sorra fogjuk venni.
Mielőtt megtennénk azonban,
érdemes ezt a kérdést feltenni:
az árküszöb kevésbé gyakori,
mint az árplafon -
miért van ez?
Vagyis gyakrabban látni, hogy az árat
a piaci ár alatt tartják,
minthogy a piaci ár felett tartanák.
Miért?
Egyik oka lehet a politika.
Vagyis jellemzően több a terméket vásárló,
mint a terméket eladó.
Amikor az árat a piaci ár alatt tartjuk,
haszonra tehetünk szert, vagy legalábbis
nyereségesnek tűnik,
több vevő, több ember, több szavazó,
mint amikor az árat
a piaci ár felett tartjuk,
amely úgy tűnik, hogy árt a vevőknek.
Érdekes módon a paradigmatikus,
az árküszöb klasszikus esete az,
amikor a kivétel erősíti a szabályt.
Mivel az árküszöb klasszikus esete
egy olyan jószág,
melyre több eladó van, mint vevő.
Itt az eset, amikor az árat
a piaci ár felett tartják,
és van értelme politikailag,
mivel sok az eladó
a vevőkhöz képest.
Mi az a jószág, amely esetén
gyakori az árküszöb,
és amely esetén több eladó van, mint vevő?
Mindjárt megtudjuk, csak egy pillanat.
Gondoljon bele.
Tehát az egyik dolog,
amit az árküszöb okoz,
az, hogy többleteket eredményez.
Rendben. Kitalálta már azt a jószágot,
amely esetén gyakori az árküszöb,
és olyan jószág, amely esetén
a kínálók száma
meghaladja a vevők számát?
Hát a minimálbér is egy árküszöb.
A minimálbér olyan ár, amely alatt
nem lehet munkaerőt eladni,
és a munkaerő-kínálat meghaladja
a munkaerő felvásárlását.
Tehát nem meglepő, hogy a minimálbér
gyakran sikeres politikailag.
Kit fog befolyásolni a minimálbér?
A nagyon magas termelékenységű dolgozókat,
akik már többet keresnek,
mint a minimálbér -
őket talán egyáltalán nem fogja
érinteni a minimálbér.
Ehelyett érinteni fogja
a legkevésbé tapasztalt,
legkevésbé iskolázott,
legkevésbé képzett dolgozókat.
Az alulképzett tinédzserekre
például valószínűleg hat
a minimálbér.
Említettem, hogy az árküszöb
többletet teremt.
A minimálbér egy árküszöb,
így többletet fog teremteni.
Hogy hívjuk a munkaerő-többletet?
Libafalkáról beszélünk?
Büszke oroszlánokról?
A munkaerő-többletet
munkanélküliségnek hívjuk.
Tehát nézzük meg modellünkkel,
hogy megértsük, hogyan tud a minimálbér
munkanélküliséget teremteni,
különösen az alulképzett munkaerő körében.
Rendben. Itt az alapdiagramunk,
kivéve hogy a munkaerő mennyiségét,
különösen a képzetlen munkaerőt,
a vízszintes tengelyre helyezzük.
A bért, vagy a munkaerő árát,
a függőleges tengelyre -
ez a kínálati függvényünk.
Ez a keresleti görbe a piaci bérrel
és a piac foglalkoztatási szintjével.
Most hozzá fogjuk adni a minimálbért.
Ez olyan árküszöb,
amely alatt illegális venni vagy eladni
ezt a jószágot, a munkaerőt.
Olvassuk le az árküszöb
következményeit a diagramról.
Leolvashatjuk például,
hogy a minimálbéren a keresett
munkaerő mennyisége
a keresleti görbéről olvasható le.
Emlékezzünk, ez a munkaerő kereslete.
Tehát ez a keresett munkaerő mennyisége,
és a minimálbérnél a kínált
munkaerő mennyisége
a kínálati görbéről olvasható le.
Tegyünk ide egy pontot, ez a Qs.
Van tehát Qs egységnyi kínált mukaerőnk,
Qd egységnyi keresett munkaerőnk.
A Qs nagyobb, mint a Qd,
tehát a különbség köztük
a munkaerőtöbblet,
más néven munkanélküliség.
A minimálbér ellentmondásos,
erősen vitatott téma.
Egyes tudományos eredmények azt mutatják,
hogy a minimálbér szerény növekedésének
a munkanélküliségre gyakorolt hatása
nem jelentős.
Ugyanakkor azonban fel kell ismernünk azt,
hogy a minimálbér szerény növekedésének
nagy haszna sincs.
Először is a dolgozók csak kis százalékát
fogja érinteni a minimálbér.
Körülbelül a dolgozók 97%-a már
többet keres, mint a minimálbér.
Valójában még a fiatal dolgozók is,
a 25 év alattiak körülbelül 94%-a
már többet keres, mint a minimálbér.
A legjobb esetben a minimálbér
növeli a bérét
néhány alulképzett és fiatal dolgozónak,
főleg azoknak, akiknek amúgy is nőtt volna
a bérük a képzettségükkel.
A legrosszabb esetben a minimálbér
meg fogja növelni a hamburger árát,
okoz némi munkanélküliséget,
és/vagy néhány tinédzsert
kicsit tovább az iskolában tart -
nem mind szükségszerűen rossz dolog.
Mi van azonban
a minimálbér jelentősebb emelkedésével?
Kevés közgazdász vonja kétségbe,
hogy a minimálbér jelentős emelése
súlyos munkanélküliséget okozna.
Végül is nem teremthetünk jólétet
a minimálbér magasabbra
és magasabbra emelésével.
Ha a 10$/óra minimálbér jó ötlet,
akkor mi van a 15-tel?
Mi van a 20-szal, 25-tel, $100-ral?
$500 óránként?
Ezen a ponton mindnyájan gazdagok lennénk?
Mindnyájan $500/óra munkabért kapnánk?
Természetesen nem.
A legtöbbünk munkanélküli lenne.
Tehát a minimálbér jelentős növelése
súlyos munkanélküliséget fog okozni,
és jó példa erre Puerto Rico 1938-ban.
A kongresszus valójában akkor
állapította meg az első minimálbért
25 cent/órában.
Ez alacsonynak tűnhet, de akkoriban
az Egyesült Államokban az átlagbér
még kevesebb volt,
mint óránként egy dollár,
62,5 cent volt óránként.
A kongresszus azonban elfelejtette
mentesíteni Puerto Ricot,
amikor az átlagbérek
Puerto Rico-ban akkoriban
sokkal alacsonyabbak voltak,
mint az USA többi részében,
mindössze 3-4 cent/óra.
A minimálbér szerény növelése
a kontinentális Egyesült Államokban
óriási növelésnek számított
a Puerto Rico-i minimálbérnél.
Rengeteg Puerto Rico-i cég becsődölt,
és ez pusztító munkanélküliséget okozott.
Valójában a Puerto Rico-i politikusok
Washingtonba mentek
könyörögni azért, hogy mentesítsék őket
a minimálbér hatálya alól.
Tehát a minimálbér jelentős növelése
biztosan lényeges és komoly
munkanélküliséget okozna.
Más országokban látunk
magasabb minimálbéreket.
A minimálbér Franciaországban
magasabb, mint az USA-ban,
a két ország átlagbéreihez képest.
Ezenfelül Franciaországban
a munkaügyi törvények
nagyon nehézzé teszik
a dolgozók kirúgását,
miután alkalmazták őket.
Mindennek eredményeként a francia cégek
vonakodva alkalmaznak új dolgozókat.
Különösen a fiatalabb dolgozók érintettek,
mivel ők kevésbé termelékenyek,
és kevésbé ismert "árucikkek".
Így kockázatosabb őket alkalmazni.
Ennek eredményeként a munkanélküliség
a fiatalok körében
Franciaországban nagyon magas.
2005-ben 23% volt,
és ez jóval a gazdasági válság előtt volt,
az egész világot átfogó
pénzügyi válság előtt.
Tehát még a jó időkben is
Franciaországban nagyon nagy a
munkanélküliség a fiatal dolgozók körében,
mert a minimálbér magas,
és a cégek nem akarnak alkalmazni,
lévén, hogy milyen nehéz
dolgozókat elbocsátani.
Rendben. Hadd mutassuk meg azt is,
hogy a minimálbér
elveszett nyereséget okoz
a kereskedelemben -
ennek mára elég ismerősnek
kell lennie.
A minimálbérnél a keresett
munkaerő mennyiségét
a Qd adja.
Ez kevesebb, mint a munkaerő mennyisége,
amely áruba bocsátkozna
az adott piaci bér mellett,
ez a piaci foglalkoztatás.
Kulcsfontosságú pont, hogy vannak
munkaerő-vásárlók,
akik hajlandók munkaerőt venni
a minimálbér alatti áron,
és van munkaerő-kínálat,
dolgozók, akik hajlandók
a minimálbér alatt dolgozni.
Ezek az üzletek kölcsönösen
jövedelmezőek lennének,
de illegálisak.
Tehát, vannak mnunkaerő-vásárlók,
akik hajlandók a minimálbér alatt venni,
és vannak eladók, akik hajlandók eladni.
Ezek az üzletek kölcsönösen
jövedelmezők lennének,
de illegálisak, ezért nem jönnek létre.
Emiatt kereskedelmi nyereség vész el
vagy holtteher-veszteség keletkezik.
Rendben. Tehát vettük az árküszöb
első két hatását,
éspedig a többletet és a
kereskedelmi nyereség elvesztését.
A következő előadásban némileg
eltérő példákon keresztül
nézzük meg a pazarló
minőségbeli növekedést
és az erőforrások téves kihelyezését.
- [Narrátor] Ha szeretné magát tesztelni,
kattintson a kérdésekre.
Ha pedig készen áll a folytatásra,
kattintson a következő videóra.
♪ [zene] ♪