A diétákról alkotott általános vélekedés,

beleértve a hivatalos
egészségügyi ajánlást is,

láthatóan folyton változik.

Mégis rendszeresen
találkozunk olyan hirdetésekkel,

melyek azt állítják,
tudják, mit kellene ennünk.

Hogyan döntsük el, mi az,
ami valóban egészséges,

és mi az, amiről csak a hirdetők
akarják elhitetni, hogy jó nekünk?

A hirdetések arra alapoznak,
hogy gyorsan szeretnénk fogyni,

és erősebbek,

vékonyabbak,

energikusabbak szeretnénk lenni.

Összességében minden drámai
eredményeket ígérő étrend,

más néven divatdiéta, valóban olyan,
mint amilyennek látszik:

túl szép ahhoz, hogy igaz legyen.

De honnan jönnek egyáltalán a divatdiéták?

Míg az ókori görögök és rómaiak

az egészséges életmód nagy követői
voltak évszázadokkal ezelőtt,

ez a jelenség valójában
a viktoriánus korban kezdődött,

az ecetdiétához

és a Banting-diétához hasonló őrületekkel.

Azóta a diéták mindenfélét
javasoltak nekünk:

alaposan rágjuk meg az ételt,

egyáltalán ne rágjuk meg,

nyeljünk le egy grépfrútot
minden étkezésnél,

együnk megállás nélkül káposztalevest,

sőt még azt is, hogy fogyasszunk arzént,

vagy galandférgeket.

Mivel a diétaőrületek
kiállták az idő próbáját,

lehetséges, hogy működnek?

Rövid távon gyakran igen a válasz.

Az alacsony szénhidrát tartalmú diéták,

például a közkedvelt Atkins
vagy South Beach diéta,

kezdetben vízhajtó hatásúak.

A szervezet nátriumot veszít,
amíg egyensúlyba nem kerül,

és ez a folyadékvesztés átmeneti
súlycsökkenéssel járhat.

Más fehérjealapú diétáknál is
eleinte csökkenhet a testsúly,

mivel ha szigorúbban
választjuk meg ételeinket,

csökken a teljes kalóriabevitel.

De aztán a test lassítja az anyagcserét,
hogy hozzászokjon a változáshoz,

ami idővel csökkenti
a diéta hatékonyságát,

és gyorsan visszájára fordul,
ha abbahagyjuk a diétát.

Tehát, míg ezek a diéták
kezdetben kecsegtetőek,

nem garantálnak hosszú távú előnyöket
az egészségünkre és a súlyunkra nézve.

Néhány egyszerű elv azonban
segíthet megkülönböztetni

az egészség hosszú távú
fenntartásában előnyös diétákat

azoktól, melyek csupán átmeneti
súlyváltozást ígérnek.

Itt az első tipp:

Ha a diéta a kalóriák rendkívüli
csökkentésére koncentrál,

vagy elhagyja az ételek
egy teljes csoportját,

például a zsírt, a cukrot
vagy a szénhidrátokat,

akkor jó eséllyel divatdiéta.

Szintén figyelmeztető jel a rituálé:

amikor a diéta arra utasít,
hogy csak bizonyos ételeket együnk,

meghatározott kombinációkban,

vagy hogy adott
táplálékkiegészítőt válasszunk,

például italt, szeletet vagy port.

Az igazság az, hogy egyszerűen
nincs gyors megoldás arra,

hogy tartósan megszabaduljunk a kilóktól.

Nem minden diétaőrület
apellál a súlyvesztésre.

Mi a helyzet a szuperételekkel, a tisztító
kúrákkal és más megújító megoldásokkal?

A hirdetésekben hangsúlyozzák

az ősi és távoli kultúrákhoz
kötött termékek varázsát,

hogy misztikussá tegyék őket
a vásárlók számára.

Míg az úgynevezett szuperételek,
például az áfonya vagy az acai

valóban ütős tápanyagtartalmúak,

szuper átalakító tulajdonságaikat
nagyon is eltúlozzák.

Egészséges kiegészítői
a kiegyensúlyozott étrendnek,

mégis gyakran cukros üdítők
és gabonapelyhek részeként forgalmazzák,

és így több a negatív tulajdonságuk,
mint az előnyük.

Mértékkel a tisztítókúrák is 
nagyszerűek lehetnek,

mert segíthetnek gyorsan
beindítani a fogyást,

és növelhetik a friss gyümölcsök
és zöldségek napi adagját.

Tudományos értelemben azonban

még nem mutatták ki,
hogy hosszú távú előnyük lenne,

vagy hogy a meglévő természetes
folyamatoknál jobban tisztítanák a testet.

Bárhová nézünk,

megoldásokat kapunk arra,
hogyan nézhetünk ki jobban,

hogyan lehetünk fittebbek,

vagy hogyan juthatunk előre úgy általában.

Az étel sem kivétel,

de az étkezési tanácsadást legjobb,
ha orvosokra és dietetikusokra hagyjuk,

akik tudnak az egyéni sajátosságainkról.

A diéták és hóbortok
nem rosszak önmagukban.

Olykor akár jók is lehetnek,

csak nem mindenkinek minden esetben.