WEBVTT 00:00:00.359 --> 00:00:04.355 Ez egy ezeréves rajz az agyról. 00:00:04.355 --> 00:00:06.267 A látószerveket ábrázolja. 00:00:06.267 --> 00:00:09.017 Pár részlet ma is ismerősnek tűnik. 00:00:09.017 --> 00:00:13.384 Két szemgolyó lent, hátulról pedig csatlakoznak a látóidegek. 00:00:13.384 --> 00:00:15.504 Itt egy hatalmas orr is, 00:00:15.504 --> 00:00:18.821 ami látszólag semmihez sem kapcsolódik. NOTE Paragraph 00:00:18.821 --> 00:00:20.521 Ha ezt összehasonlítjuk 00:00:20.521 --> 00:00:22.595 a látószervek mai modelljével, 00:00:22.595 --> 00:00:25.552 láthatjuk, hogy alapvetően sokkal bonyolultabbá vált 00:00:25.552 --> 00:00:27.125 a közbenső ezer évben. 00:00:27.125 --> 00:00:30.090 Ez azért van, mert ma már látjuk, mi van az agyban, 00:00:30.090 --> 00:00:32.571 nem pedig csak a külső alakját. NOTE Paragraph 00:00:32.571 --> 00:00:36.550 Képzeljék csak el, hogy a számítógép működésére kíváncsiak, 00:00:36.550 --> 00:00:39.729 és csak egy egeret, billyentyűzetet, képernyőt látnak. 00:00:39.729 --> 00:00:42.125 Hát ez alapján nem sokra jutnának. 00:00:42.125 --> 00:00:44.167 Ki kellene nyitni, feltörni, 00:00:44.167 --> 00:00:46.011 megnézni az áramköröket. 00:00:46.011 --> 00:00:47.875 Nem egészen száz évvel ezelőttig 00:00:47.875 --> 00:00:49.875 senki nem tudta ezt megtenni az aggyal. 00:00:49.875 --> 00:00:51.755 Senki nem látott bele az agy áramköreibe. NOTE Paragraph 00:00:51.755 --> 00:00:54.707 Mégpedig azért, mert ha az agyat kivesszük a koponyából, 00:00:54.707 --> 00:00:56.396 vágunk belőle egy vékony szeletet, 00:00:56.396 --> 00:00:58.894 és nagy teljesítményű mikroszkóp alá tesszük, 00:00:58.894 --> 00:01:00.075 akkor semmit nem fogunk látni. 00:01:00.075 --> 00:01:01.688 Szürke maszlag az egész. 00:01:01.688 --> 00:01:04.292 Nincs szerkezete. Nem derül ki belőle semmi. NOTE Paragraph 00:01:04.292 --> 00:01:07.146 Mindez teljesen megváltozott a XIX. sz. végén. 00:01:07.146 --> 00:01:11.021 Egyszercsak feltaláltak agyszövet színezésére alkalmas vegyi anyagokat, 00:01:11.021 --> 00:01:13.833 és ezek elsőként betekintést engedtek az agy kapcsolási rajzába. 00:01:13.833 --> 00:01:15.846 Feltörték a számítógépet. NOTE Paragraph 00:01:15.846 --> 00:01:18.702 Ami igazi lökést adott a modern agykutatásnak, 00:01:18.702 --> 00:01:20.667 az a Golgi-festés volt. 00:01:20.667 --> 00:01:22.548 Nagyon különleges módon működik a dolog. 00:01:22.548 --> 00:01:25.658 Ahelyett, hogy az összes sejtet befestené a szövetben, 00:01:25.658 --> 00:01:28.690 valamiért csak egy százalékukat színezi el. 00:01:28.690 --> 00:01:32.032 Feltárja az erdőt, és megmutatja benne a fákat. 00:01:32.032 --> 00:01:34.704 Ha minden jelölve lenne, semmi nem lenne látható. 00:01:34.704 --> 00:01:36.750 Tehát megmutatja, mi van itt. NOTE Paragraph 00:01:36.750 --> 00:01:39.417 Santiago Ramon y Cajal spanyol ideganatómus, 00:01:39.417 --> 00:01:42.262 akit sokan a modern idegtudomány atyjának tartanak, 00:01:42.262 --> 00:01:46.159 a Golgi-festést használva hasonló adatokhoz jutott, 00:01:46.159 --> 00:01:49.917 és megalkotta az idegsejt, a neuron fogalmát. 00:01:49.917 --> 00:01:52.531 Ha számítógépként gondolunk az agyra, 00:01:52.531 --> 00:01:54.542 akkor ez a tranzisztornak felel meg. 00:01:54.542 --> 00:01:56.617 Cajal hamar rájött, 00:01:56.617 --> 00:01:58.954 hogy a neuronok nem önállóan üzemelnek, 00:01:58.954 --> 00:02:00.792 hanem kapcsolatban vannak egymással, 00:02:00.792 --> 00:02:03.298 és áramköröket alkotnak, mint egy számítógép. 00:02:03.298 --> 00:02:06.689 Ma, egy századdal később, ha a kutatók látni akarják a neuronokat, 00:02:06.689 --> 00:02:09.456 sötétítés helyett belülről megvilágítják őket. 00:02:09.456 --> 00:02:10.606 Sokféle módszer van erre. 00:02:10.606 --> 00:02:12.333 Az egyik legnépszerűbb 00:02:12.333 --> 00:02:14.425 a zöld világító fehérje alkalmazása. 00:02:14.425 --> 00:02:16.084 A zölden világító protein, ami érdekes módon 00:02:16.084 --> 00:02:19.229 egy természetes világítóanyaggal rendelkező medúzából származik, 00:02:19.229 --> 00:02:20.467 nagyon hasznos. 00:02:20.467 --> 00:02:23.105 Ha a zölden világító protein génjét 00:02:23.105 --> 00:02:24.780 be tudjuk tenni egy sejtbe, 00:02:24.780 --> 00:02:26.527 az a sejt is zölden fog világítani -- 00:02:26.527 --> 00:02:30.273 vagy a zölden világító protein bármelyik változatával működik ez, 00:02:30.273 --> 00:02:31.937 többféle színben is világíthat egy sejt. NOTE Paragraph 00:02:31.937 --> 00:02:33.458 Visszatérve az agyra, 00:02:33.458 --> 00:02:37.258 ez egy génmanipulált egér, Szivárvagy képe. 00:02:37.258 --> 00:02:38.808 Természetesen azért hívjuk így, 00:02:38.808 --> 00:02:42.420 mert ezek a neuronok különböző színekben pompáznak. NOTE Paragraph 00:02:42.420 --> 00:02:45.871 Az idegkutatóknak néha egyedi molekuláris 00:02:45.871 --> 00:02:48.915 alkotóelemeket kell beazonosítaniuk, 00:02:48.915 --> 00:02:50.713 nem pedig egy egész sejtet. 00:02:50.713 --> 00:02:52.419 Sokféle módszer van erre, 00:02:52.419 --> 00:02:53.888 az egyik legnépszerűbb 00:02:53.888 --> 00:02:56.083 antitestek alkalmazásával jár. 00:02:56.083 --> 00:02:57.420 Mint tudjuk, az antitestek 00:02:57.420 --> 00:03:00.371 az immunrendszer végrehajtói. 00:03:00.371 --> 00:03:02.789 Kiderült, hogy azért olyan hasznosak az immunrendszer számára, 00:03:02.789 --> 00:03:05.339 mert felismernek bizonyos molekulákat, 00:03:05.339 --> 00:03:07.458 mint például egy, a szervezetet megtámadó 00:03:07.458 --> 00:03:09.846 vírus kód proteinjét. 00:03:09.846 --> 00:03:11.891 A kutatók arra használják ezt, 00:03:11.891 --> 00:03:16.216 hogy bizonyos típusú molekulákat azonosítsanak be az agyban, 00:03:16.216 --> 00:03:18.856 felismerjenek alszerkezeteket a sejtekben, 00:03:18.856 --> 00:03:21.100 és egyenként azonosítsák őket. NOTE Paragraph 00:03:21.100 --> 00:03:24.125 A legtöbb kép, amit itt mutattam, nagyon szép, 00:03:24.125 --> 00:03:26.031 de nagyon nagy jelentőséggel is bír. 00:03:26.031 --> 00:03:27.667 Óriási magyarázó erejük van. 00:03:27.667 --> 00:03:29.757 Ez itt péládul azt mutatja, ahogy antitestek 00:03:29.757 --> 00:03:33.277 befestik a szerotonin neurotranszmittereket egy szelet egéragyban. NOTE Paragraph 00:03:33.277 --> 00:03:34.958 A szerotonin és a depresszió, szorongás 00:03:34.958 --> 00:03:37.785 közötti kapcsolat közismert. 00:03:37.785 --> 00:03:39.193 Hallottunk az SSRI-kről, 00:03:39.193 --> 00:03:42.090 ezen betegségek kezelésére való gyógyszerekről. 00:03:42.090 --> 00:03:44.980 Hogy megértsük, hogyan működik a szerotonin, 00:03:44.980 --> 00:03:48.056 azt is meg kell értenünk, hol van a szerotonin gépezet. 00:03:48.056 --> 00:03:49.652 Antitest festékek, mint ez is, 00:03:49.652 --> 00:03:53.198 segítenek ennek megválaszolásában. NOTE Paragraph 00:03:53.198 --> 00:03:55.756 A következő gondolattal szeretnék zárni: 00:03:55.756 --> 00:03:58.366 A zöld világító protein és az antitestek 00:03:58.366 --> 00:04:01.373 mind természetes anyagok a kezdettől fogva. 00:04:01.373 --> 00:04:04.152 A természet fejlesztette ki őket, 00:04:04.152 --> 00:04:06.719 hogy a medúza zölden világítson valamiért, 00:04:06.719 --> 00:04:11.102 vagy hogy egy támadó vírust beazonosítsunk. 00:04:11.102 --> 00:04:14.119 Csak jóval később léptek színre a kutatók, 00:04:14.119 --> 00:04:16.142 és mondták, hogy "Hé, hát ezek eszközök, 00:04:16.142 --> 00:04:18.255 módszerek, amiket felvehetünk 00:04:18.255 --> 00:04:20.263 a kutatási eszközeink palettájára." 00:04:20.263 --> 00:04:23.891 Ahelyett, hogy gyarló emberi aggyal 00:04:23.891 --> 00:04:25.775 a semmiből kellene megtervezni ilyen dolgokat, 00:04:25.775 --> 00:04:28.679 itt vannak ezek a készregyártott megoldások a természetben, 00:04:28.679 --> 00:04:31.915 évmilliók alatt kidolgozva és finomítva 00:04:31.915 --> 00:04:33.615 a legnagyobb mérnök által. 00:04:33.615 --> 00:04:34.877 Köszönöm. 00:04:34.877 --> 00:04:37.415 (Taps)