[Egy hirtelen ötlet...]
Az 1920-as években járunk.
A Johnson és Johnson jól berendezkedett
a nagy, pamut gézkötés gyártására,
amely steril és baktériumoktól védett,
az első a maga nemében.
Egy Earle Dickson nevű alkalmazott
nemrég feleségül vett egy fiatal,
balesetekre meglehetősen hajlamos nőt.
Háztartásbeli kis vágásaihoz
és égési sérüléseihez
túl nagyok a cég sebészeti kötszerei,
tehát Earle egy hirtelen ötlettel
levág egy kis téglalapot a steril gézből,
és azt rögzíti az ujjához
egy ragasztócsíkkal.
Earle-nek annyi ilyen
kötszert kell csinálnia
kissé ügyetlen felesége számára,
hogy kidolgoz egy gyártási eljárást
ezek előállítására.
Azért, hogy a ragasztó részeket
megóvja az összetapadástól,
krinolin szövettel vonja be őket.
A Johnson és Johnson megkezdi
Earle találmányának gyártását.
Ragyogó marketing lépésként ingyenesen
és korlátlanul adják a sebtapaszt
az összes cserkészcsapatnak
egész Amerikában.
Nem telik el sok idő
és háztartási cikké válik.
Becslések szerint a Johnson és Johnson
azóta több százmilliárd
sebtapaszt gyártott.