WEBVTT

00:00:07.366 --> 00:00:11.939
Hányszor ismétlődik a refrén
a kedvenc dalodban?

00:00:11.939 --> 00:00:16.572
Tűnődtél már azon,
hányszor hallgattad már meg?

00:00:16.572 --> 00:00:21.519
Jó eséllyel már tucatszor, ha nem
több százszor hallottad azt a refrént,

00:00:21.519 --> 00:00:25.239
és nem csak a népszerű nyugati
dalokban sok az ismétlődés.

00:00:25.239 --> 00:00:30.792
Az ismétlés a világ minden
kultúrájában része a zenének.

00:00:30.792 --> 00:00:34.455
De miért ennyire hangsúlyos
az ismétlés a zenében?

00:00:34.455 --> 00:00:39.937
Az válasz részben a pszichológusok által
ismerősségi hatásnak nevezett jelenség.

00:00:39.937 --> 00:00:44.084
Ez röviden arról szól, hogy az emberek
jobban szeretik a már ismerős dolgokat.

00:00:44.084 --> 00:00:48.135
Például, egy dal megy a rádióban,
ami nem kifejezetten tetszik,

00:00:48.135 --> 00:00:51.421
de aztán halljuk a dalt
az élelmiszerüzletben, a moziban,

00:00:51.421 --> 00:00:53.606
majd újra az utcasarkon is.

00:00:53.606 --> 00:00:56.311
Hamarosan ütjük az ütemét
és énekeljük a szövegét,

00:00:56.311 --> 00:00:58.555
majd le is töltjük a dalt.

00:00:58.555 --> 00:01:02.135
Az ismerősségi hatás nem
csak a daloknál működik.

00:01:02.135 --> 00:01:06.164
Az alakzatoktól a Super Bowl
hirdetésekig mindenhol működik.

00:01:06.164 --> 00:01:10.016
Miért ilyen páratlanul elterjedt
az ismétlés a zenében?

00:01:10.016 --> 00:01:14.505
Ennek kiderítésére a pszichológusok
olyan zenei alkotásokat hallgattattak,

00:01:14.505 --> 00:01:16.960
melyekben nem szerepel pontos ismétlés.

00:01:16.960 --> 00:01:20.951
A darabok részleteit az eredeti
formájukban vagy digitálisan módosított,

00:01:20.951 --> 00:01:24.623
ismétlést tartalmazó verziókban hallották.

00:01:24.623 --> 00:01:26.675
Habár az eredeti verziókat a 20. század

00:01:26.675 --> 00:01:29.726
néhány legelismertebb zeneszerzője írta,

00:01:29.726 --> 00:01:33.984
az ismétléses verziókat pedig brute
force hangszerkesztéssel rakták össze,

00:01:33.984 --> 00:01:38.647
a hallgatók az ismétléses verziót
élvezhetőbbnek, érdekesebbnek találták,

00:01:38.647 --> 00:01:43.250
és azokról valószínűbbnek tartották,
hogy egy valós művész komponálta őket.

00:01:43.250 --> 00:01:45.718
A zenei ismétlés
végtelenül ellenállhatatlan.

00:01:45.718 --> 00:01:48.894
Gondoljatok csak a Muppets
klasszikusra, a Mahna Mahna-ra.

00:01:48.894 --> 00:01:49.979
Ha már hallottad,

00:01:49.979 --> 00:01:53.181
majdnem biztos, hogy amikor
azt éneklem "Mahna mahna,"

00:01:53.181 --> 00:01:56.547
azt fogod válaszolni: "Do doo do do do."

00:01:56.547 --> 00:01:58.451
Az ismétlés a zene minden hangját

00:01:58.451 --> 00:02:02.092
ellenállhatatlanul köti
össze a következővel.

00:02:02.092 --> 00:02:06.122
Ezért amikor hallasz egy pár hangot,
a fejedben már tudod, hogy mi következik.

00:02:06.122 --> 00:02:08.366
A fejedben már tudat alatt
énekled a dallamot

00:02:08.366 --> 00:02:11.609
és lehet, hogy észrevétlenül
elkezdesz dúdolni.

00:02:11.609 --> 00:02:15.383
A legújabb felmérések szerint,
az ismétlődő zenerészletétre

00:02:15.383 --> 00:02:18.287
valószínűbb, hogy elkezdünk
mozogni vagy ütni a ritmusát.

00:02:18.287 --> 00:02:22.630
Az ismétlés - passzív hallgatás helyett -

00:02:22.630 --> 00:02:25.081
elképzelt résztvevőként
hív meg minket a zenébe.

00:02:25.081 --> 00:02:26.622
A felmérések azt is kimutatták,

00:02:26.622 --> 00:02:30.410
hogy a hallgatók változtatják mire
figyelnek az ismétlés alatt,

00:02:30.410 --> 00:02:34.136
minden újabb hallgatásnál a hang
egy másik aspektusára koncentrálnak.

00:02:34.136 --> 00:02:36.970
Lehet, hogy először észreveszed
egy kifejezés dallamát,

00:02:36.970 --> 00:02:41.971
de mikor megismétlődik, arra figyelsz,
ahogy a gitáros elnyújt egy hangot.

00:02:41.971 --> 00:02:46.183
Ez történik a nyelvben is, amit
szemantikus szaturációnak nevezünk.

00:02:46.183 --> 00:02:48.984
Ha kimerítően ismételgetjük
mondjuk az atlasz szót,

00:02:48.984 --> 00:02:52.002
már nem a szó jelentésére figyelünk,

00:02:52.002 --> 00:02:57.073
hanem a hangokra:
milyen furcsán követi az L a T-t.

00:02:57.073 --> 00:03:00.086
Így az ismétlés a hangok
olyan új világát tárhatja fel,

00:03:00.086 --> 00:03:02.853
amit első hallásra nem tűnik fel.

00:03:02.853 --> 00:03:07.203
A T-t követő L esztétikailag
nem lenne lényeges az "atlaszban",

00:03:07.203 --> 00:03:11.492
de ahogy a gitáros elnyújtja a hangot,
az fontos kifejező jelentőségű lehet.

00:03:11.492 --> 00:03:13.960
A beszédből dal illúzió foglalja össze,

00:03:13.960 --> 00:03:17.639
hogy egy mondat többszöri ismétlése
milyen egyszerűen helyezi át a figyelmet

00:03:17.639 --> 00:03:20.690
a hang magasságára és hosszára,

00:03:20.690 --> 00:03:22.371
és így az ismételt beszélt nyelv

00:03:22.371 --> 00:03:26.144
éneklésnek kezd hangzani.

00:03:26.144 --> 00:03:29.185
Hasonló jelenség figyelhető
meg a véletlen hangsoroknál is.

00:03:29.185 --> 00:03:33.430
Az emberek dallamosabbnak ítélik a vég
nélkül ismételt véletlenszerű részleteket,

00:03:33.430 --> 00:03:37.624
mint azokat a véletlenszerű részleteket,
amiket csak egyszer hallottak.

00:03:37.624 --> 00:03:41.181
Az ismétlés irányt ad a hangnak,

00:03:41.181 --> 00:03:46.063
ami miatt különösen dallamosnak tartjuk,
és ahogy egy hangot meghallunk,

00:03:46.063 --> 00:03:49.632
képzeletben már belekezdük a következőbe.

00:03:49.632 --> 00:03:54.150
Ez magyarázza a fülbemászó dallamot,

00:03:54.150 --> 00:03:56.660
amikor a zenei részletek
befészkelnek a fejünkbe,

00:03:56.660 --> 00:04:00.089
és újra és újra csak halljuk,
mintha megakadt volna a lemez.

00:04:00.089 --> 00:04:03.109
A kritikusok gyakran szégyenkeznek
a zenei ismétlés miatt,

00:04:03.109 --> 00:04:05.382
gyerekesnek és regresszívnek találják,

00:04:05.382 --> 00:04:09.752
de az ismétlés, a legkevésbé sem
szégyen, sőt, a legfontosabb elem,

00:04:09.752 --> 00:04:14.109
ami létrehozza a zenei élményt.